176195. lajstromszámú szabadalom • Sujtólégbiztos villamos berendezés

176.195 4 3 megfelelő biztonságot. Ez viszont a berendezés mére­teinek és súlyának növelését teszi szükségessé. A találmány feladata ezen ismert megoldás tökéle­tesítése. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy ha az eddig alkalmazott természetes kvarchomok helyett, amely szabálytalan alakú részecskékből áll, szabályos üveg­gömbökkel töltjük ki a villamos berendezés tokozá­sát, fokozott mértékben sújtólégbiztos berendezést kapunk. Ezen felismerés alapján a találmány lényege az, hogy a villamos berendezés burkolaton belüli terét legalább részben kitöltő, a benne lévő, szikra keltésére alkalmas eszközt a burkolattól elválasztó szemcsés anyagból álló védőréteg 10 és 1000 p közötti átmérő­jű, szigetelő anyagból lévő gömbökből áll. A találmány sezrinti berendezés egy előnyös kivi­teli alkjánál a gömböknek belső ürege van, amely közömbös gázt tartalmaz. A közömbös gáz célszerűen széndioxid. Egy további ielőnyös kiviteli alaknál a gömbök a metán abszorpciós sávját legalább részben átfedő abszorpciós sávval rendelkező anyagból van­nak. A gömbök anyaga célszerűen üveg (különösen bórüveg) vagy műanyag. A találmány szerinti megoldás fokozza az azonos vastagságú védőréteg mellett elérhető sújtólégbiztos­ságot, tehát lehetővé teszi a sújtólégbiztos villamos berendezések méreteinek és súlyának csökkenését. A szabályos gömb alakú szemcsék alkalmazásának fenti előnyös hatását azzal magyarázzuk, hogy a belső robbanás hatására kialakuló lökőhullám energiájának nagy részét az egymáson rendkívül könnyen legördülő gomb alakú szemcsék mozgási energia forájában lekötik, majd súrlódási hővé alakítják. Ezzel a robba­násszerű égési folyamatot annyira lelassítják, hogy a külső térben nem jöhet létre robbanás. Az üveggömbök alkalmazásának további kedvező hatását azzal magyarázzuk, hogy a szorosan egymás mellett elhelyezkedő üveggömbök olyan optikai rend­szert képeznek, amelyben a gömbök határfelületein fellépő nagyszámú fénytörés és a gömbök belsejében bekövetkező fényabszorpció következtében a szikra és az általa előidézett helyi robbanás fényenergiája visszaverődés és elnyelés folytán nem tud kijutni a külső térbe. További javulást érhetünk el, ha a gömbök ürege­sek és közömbös gázzal vannak megtöltve, mert helyi robbanás esetén a széttörő gömbökből kiáramló közömbös gáz például széndioxid, elfojtja a robba­násszerű égési folyamatot. Az üreges gömbökből álló ' kítöltőanyag természetesen kisebb fajsúlyú is, mint a tömör gömbökből álló. Még hatásosabbá tehetjük rendszerünket, ha a gömböket olyan anyagból készítjük, amelynek ab­szorpciós sávja legalább részben lefedi a metán ab­szorpciós sáyjait és így csökkenti a metán által abszorpció útján felvehető energiát. Erre a célra a legkedvezőbb anyag a bórüveg, amelynek ezen túlme­nően fajsúlya is kisebb a közönséges üvegénél. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák és kísérleti eredmények alapján ismertetjük. Az ábra egy találmány szerinti berendezést mutat kísérleti vizsgálóberendezésbe helyezve. 90 % levegő 10% metán összetételű sújtóléggel megtöltött 5 vizsgálótérben felül nyitott 2 burkolattal ellátott 1 villamos berendezés van elrendezve, amelyet az egyszerűség kedvéért nyitott szájú edényként ábrázoltunk. Az edény fenekén szikra keltésére alkal­mas 3 eszközként villamos gyutacsokban alkalmazott közismert villamos gyújtóig van elrendezve, mely fölött 100-220 ő átmérőjű közönséges üvegből ké­szült 4 gömbökből álló védőréteg van. Az 5 viszgáló­­térben, a 2 burkolaton kívül második szikrakeltésre alkalmas 6 eszköz van elrendezve, amelyet az elsőhöz hasonlóan villamos gyújtófejként ábrázoltunk. Az 1 villamos berendezés a gyakorlatban természe­tesen általában nem a fenti kialakítású, hanem bo­nyolult felépítésű egység (például ipari TV kamera, monitor, robbantógép, műszer, stb.), amelynek azon­ban a találmány szempontjából lényeges jellemzői (legalább alulról és oldalról zárt burkolat és ezen belül elrendezett, szikrakeltésre alkalmas eszköz) azonosak. Szikrakeltésre léynegében minden villamos áramkör alkalmas, amelyben akár normál üzemben, akár meg­hibásodás esetén átütés jöhet létre. Az ábra szerinti kísérleti elrendezésnél azt tapasz­taltuk, hogy ha az 1 villamos berendezésben a fenti méretű és anyagú 4 gömbökből álló védőrétegnek a szikrakeltésre alkalmas 3 eszköz fölötti h vastagsága 5 mm vagy ennél nagyobb, a 3 eszköz feszültéség alá helyezése és működtetése esetén az egész 5 vizsgálóte­ret és magát az 1 villamos berendezést is kitöltő sújtólég nem robban be. A második szikrakeltetésre alkalmas 6 eszköz annak ellenőrzésére szolgál, hogy az 5 vizsgálótérben valóban robbanóképes sújtólég volt-e. Az első 3 eszköz működtetése és a robbanás elmaradása után a második 6 eszköz működtetésével a sújtólég minden esetben berobbant, tehát a 4 göm­bökből álló védőréteg valóban megakadályozta a sújtólégrobbanást. A 4 gömbök különféle szigetelő anyagokból ké­szülhetnek és különféle méretűek lehetnek. Tapaszta­lataink szerint igen kedvező az üveg, különösen a bórüveg alkalmazása, az utóbbi ugyanis olyan abszorp ciós sávval rendelkezik, amely fedi a metán abszorp­ciós sáyjait és így felveszi a szikra fényenergiájának egy részét, tehát csökkenti a metán által felvehető energia mennyiségét. Alkalmazhatók különféle mű­anyagok, például polivinilklorid stb is. Ha a 4 gömböket belső üreggel képezzük ki és az üregbe közömbös gázt, célszerűen széndioxidot töl­tünk, részben csökkentjük a gömbök fajsúlyát, rész­ben a robbanást elfojtó gázt juttatunk a villamos berendezés belsejébe így tovább fokozzuk a biztonsá­got és csökkentjük a berendezés súlyát. A parányi 4 gömbökből álló védőközeg folyadékszerűen viselke­dik, tehát maradéktalanul kitölti az 1 villamos beren­dezés legkisebb szabad terét is. Betöltéséhez elégséges a 2 burkolaton egy viszonylag kis nyílás amelyen keresztül a berendezés javítása esetén a védőközeg könnyen kiönthető, majd a javítás elvégzése után visszatölthető. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Sújtólégbiztos villamos berendezés legalább oldalról és alulról zárt burkolattal és azon belül elrendezett, szikra keltésére alkalmas eszközzel, vala­mint a burkolaton belüli teret legalább részben kitöltő, a szikra keltésére alkalmas eszközt a burkolat­tól elválasztó szemcsés anyagból álló védőréteggel, azzal jellemezve, hogy a védőréteg 10 és 1000 p közötti átmérőjű, szigetelő anyagból lévő gömbökből 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents