176159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazolinmetilfoszfóniumsók előállítására

5 176159 6 gyet ezután lehűtjük, a dimetil-szulfoxidot lehajt­juk, a maradékból a szervetlen sókat kloroformmal kicsapjuk, a csapadékos elegyet szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk és a maradékot kloroform és aceton elegyéből átkristályosítjuk. így lényegében kvantitatív hozammal a 227—229 °C olvadáspontú ( 5 -metil-imidazol4-il-metil)-trifenil-foszfónium-klori­­dot kapjuk. 3. példa 100 ml dimetil-szulfoxidban feloldunk 20,6 g (0,06 mól) trifenil-béta-acetilvinil-foszfónium-bromi­­dot és 6,0 g (0,05 mólhoz képest csekély felesleg­ben vett) kénessav-formamidinátot, majd a kapott oldathoz keverés közben cseppenként 7,6 g (0,05 mól) l,5-diaza-biciklo(5,4.0)-undec-5-ént adunk. A reakcióelegyet ezután a bomlás elősegíté­se céljából 80°C-on tartjuk 20 percen át, majd a dimetil-szulfoxidot lehajtjuk. A maradékot kloro­formmal felvesszük, majd a szervetlen sókat kiszűr­jük. A szűrletet szárazra pároljuk, a maradékot pedig kloroform és aceton elegyéből átkristályosít­juk, amikoris 80%-os hozammal (5-metil-imidazol-4- -il-metil)-trifenil-foszfónium-bromidot kapunk. 4. példa Minimális mennyiségű vízmentes acetonitrilben (mintegy 100 ml) feloldunk 8,0 g (0,019 mól) trife­­nil-béta-acetilvinil-foszfónium-bromidot, majd a ka­pott oldathoz egyetlen adagban 4,0 g (0,025 mól) triklór-acetamidint adunk. Az így kapott reakció­elegyet ezután szobahőmérsékleten keverjük, majd a kikristályosodó anyagot kiszűrjük, amikor is 8,0 g (76%) mennyiségben a 155—157 °C olvadáspontú (2-triídórmetil-5metil-imidazol-4-il-metil)-trifenil-fosz­­fónium-bromidot kapjuk. E vegyületből 15,0 g-ot (0,027 mól) hozzáadunk 150 ml metanolhoz, majd a kapott keveréket visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forral­juk. Ekkor a reakcióelegy pfl-ja 1. A reakcióele­gyet ezután közel 15 ml térfogatra betöményítjük, majd a kivált szilárd anyagot kiszűrjük. így 12,0 g (89%) mennyiségben a 168—170°C olvadáspontú (2-metoxikarbonil-5-metil-imidazol4-il-metil)-trifenil­­-foszfónium-bromidot kapjuk. Ha az utóbbi vegyületet olvadáspontjára (közel 170 °C) hevítjük, majd ezen a hőmérsékleten tart­juk a gázfejlődés megszűntéig, akkor lehűtés és a kapott szilárd anyag kloroformmal végzett eldör­­zsölése után (5-metil-imidazol4-il-metil)-trifenil-fosz­­fónium-bromidot kapunk 5. példa 36 g (0,1 mól) trifenil-béta-acetilvinil-foszfónium­­-klorid és 16,1 g (0,1 mól) trildór-acetamidin 200 ml metanollal készült keverékét 1 órán át ke­verjük, majd a kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával felforraljuk, ezután pedig rögtön le­hűtjük és a metanolt lehajtjuk. így 50 g mennyi­ségben 170 °C olvadáspontű (bomlik) halványsárga anyagként (2-metoxikarbonü-5-metü-imidazol4-il­­-metil)-trifenil-foszfónium-klorid-hidrokloridot ka­punk. Ha e sót 170 °C-on a gázfejlődés befejeződé­séig hevítjük, majd lehűtjük és kloroformmal eldör­zsöljük, akkor (5-metil-imidazol4-il-metil)-trifenil­­-föszfónium-kloridot kapunk. Hasonló módon állít­ható elő a megfelelő hidrobromidsó 41 g trifenil­­-béta-acetilvinil-foszfónium-bromidból és 16,1 g tri­­klór-acetamidinből kiindulva. 6. példa 40 ml metanolban feloldunk 4,7 g (0,01 mól) trifenil-béta -benzoilvinil-foszfónium-bromidot és 1,6 g (0,01 mól) triklór-acetamidint, majd a kapott oldatot szobahőmérsékleten 15 percen át keverjük. Az oldatot ezután visszafolyató hűtő alkalmazásá­val forrásba hozzuk, majd lehűtjük és szárazra pároljuk. így 6,1 g mennyiségben, vagyis kvantitatív hozammal monohidrátként 175 °C olvadáspOQtú (bomlik) halványsárga csapadék formájában (5-fenil* -2-metoxikarbonil-imidazol4-il-metil)-trifenilfoszfó­­nium-bromid-hidrokloridot kapunk. 7. példa 2 ml acetonitrilben 5,0 g (0,001 mól) (2-triklór­­-metil-5-metil-imidazol4-il-metil)-trifenil-foszfónium­­-bromidot szuszpendálunk, majd a kapott szuszpen­zióhoz 11 ml vizet adunk. Ekkor exoterm reakció megy végbe. A szilárd anyag oldatba megy, mád csapadék válik ki. Ez nem más, mint a Í7C; C olvadáspontú (bomlik) (2-karboxi-5-metil-imida..ol­­-4-il-metil)-trifenil-foszfónium-bromid-hidroklorid-di­­hidrát. Ha az így kapott terméket olvadáspontjával egyező vagy efölötti hőmérsékleten hevítjük, akkor széndioxid gáz fejlődik és a 240 °C olvadáspontú (5-metil-imidazol4-il-metil)-trifenil-foszfónium-bro­­mid-hidroklorid képződik. 8. példa 7,3 g (0,05 mól) béta-pivaloilvinil-klorid és 8,1 g (0,05 mól) trifenil-foszfín 100 ml benzollal készült oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával 30 percen át forraljuk, majd lehűtjük, szűrjük, a kiszűrt csa­padékot pedig benzollal mossuk és szárítjuk. így termékként 12 g mennyiségben 193—195 “C olva­dáspontú fehér port kapunk. Az így kapott trifenil-béta-pivaloilvinil-foszfó­­nium-bromidból 8,16 g (0,02 mól) 50 ml metanollal készült oldatához keverés közben 3,22 g (0,02 mól) triklór-acetamidint adunk. A reakcióelegyet- ezután egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a metanolt csökkentett nyomáson lehajtjuk, amikor is 11,32 g mennyiségű fehér csapadék marad vissza. Ezt a csapadékot kloroformban oldjuk, majd a kapott oldatot szűrjük az oldhatatlan rész eltávolí­tására. A szűrletet csökkentett nyomáson bepárol­juk, majd a maradékot nagyvákuumban szárítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents