176133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szer az MB-kreotinkináz aktivitásának meghatározására testfolyadék- mintákban

15 176133 16 metán-hidroklorid pufferoldatban, amely 0,01 mól ká­­lium-kloridot, 1 millimól etiléndiamin-tetraecetsavat és 1 millimól ditio-eritritet is tartalmaz, szuszpendáljuk és kev'erőkészülékben homogenizáljuk. Az így kapott ho­­mogenizátumot jéggel történő hűtés közben 45 percig keverjük, majd 60 percig centrifugáljuk 12 000g-nél (itt g a gravitációs gyorsulási faktort jelenti). A centri­­fugálás után kapott 2,680 liter tiszta szupernatáns folya­dékot 8,0 pH-értéknél ammónium-szulfáttal történő frakcionálásnak vetjük alá, 45—75%-os telítettségi fokú oldatokkal. A 75%-os telítettségnél kapott csapadékot 0,04 mól trisz-(hidroxi-metil)-aminometán-hidroklorid pufferoldattal (pH=8,0) felvesszük és ugyanilyen puffer­­oldattal szemben dializáljuk. A mioglobin és a savanyú ballaszt-fehérjék adszorbeáltatása céljából 500 g nedves, bázisos ioncserélőt (térhálósított dextrán, az említet pufferoldattal egyensúlyba hozva) adunk hozzá. 30 per­cig állni hagyjuk, majd az ioncserélőt szívatással kiszűr­jük és 400—400 ml 0,04 mólos trisz-(hidroxi-metil)­­-aminometán-hidroklorid pufferoldattal (pH=8,0), amely 0,02 mól nátrium-kloridot is tartalmaz, kétszer mossuk. A szűrletet az így kapott mosófolyadékokkal egyesítjük és ammónium-szulfáttal 75%-os telítettségre hozzuk. A képződött csapadékot centrifugálással elkülönítjük, 100 ml 0,04 mólos trisz-(hidroxi-metil)-aminometán­­-hidroklorid pufferoldatban (pH=8,0) oldjuk és ugyan­ezzel a pufferoldattal szemben dializáljuk, mindaddig, míg ammónium-szulfát már nem mutatható ki az oldat­ban. A kapott tiszta dializátumot egy 6 x 60 cm méretű, térhálósított dextrán-alapú bázisos ioncserélőt (ugyan­ezzel a pufferoldattal egyensúlyba hozva) tartalmazó oszlopra visszük. Az oszlopot a kezdeti pufferoldattal mindaddig mossuk, míg az eluátum fehérje-mentes nem lesz. Ezután az enzimet 0,04 mólos, 8,0 pH-értékű, 0,02 mól nátrium-kloridot, 1 millimól etiléndiamin­­-tetraecetsavat és 1 millimól ditio-eritritet is tartalmazó trisz-(hidroxi-metil)-aminometán-hidroklorid pufferol­dattal eluáljuk az oszlopról. A legalább 20 E/ml enzimet tartalmazó frakciókat egyesítjük, ammónium-szulfáttal 80%-ig telítjük és az így kicsapott enzimet centrifugálás­sal elkülönítjük. A kapott enzimet azután végső tisztí­tás céljából még egyszer kromatografáljuk ugyanebben a rendszerben, de kisebb térfogatú oszlopon. Az egyesí­tett aktív frakciókból azután az enzimet 80%-os telített­ségű ammónium-szulfát-oldattal kicsapjuk, 50 ml 0,04 mólos, 8,0 pH-értékű, 0,02 mól nátrium-kloridot, 1 millimól etiléndiamin-tetraecetsavat és 1 millimól di­tio-eritritet is tartalmazó trisz-(hidroxi-metil)-amino­­metán-hidrokloríd pufferoldatban oldjuk, oly mennyi­ségű pufferoldatot alkalmazva az oldáshoz, hogy kon­centrált enzim-oldatot kapjunk, ezt sterilre szűrjük és ammónium-szulfáttal ismét 80% telítettségi fokig telít­jük. Ily módon egy 4 °C hőmérsékleten stabil MM-krea­­tínkináz-enzim-szuszpenziót kapunk, amelynek kreatin­­nal, mint szubsztrátummal, 25 °C hőmérsékleten mért fajlagos aktivitása 26—30 E/mg. A kapott termék térfogata 86 ml; aktivitása 316 E/ml; fehérjetartalma 11,8 mg/ml; a szerv-kivonatra számított hozam: körülbelül 30%. b) A fenti a) szakaszban leírthoz hasonló módon különíthető el az MM-kreatinkináz-enzim állatok, pél­dául Rhesus-majom, sertés vagy szarvasmarha izom­szöveteiből is. B) Anti-MM-kreatinkináz-előállítása aj Az emberi izomból nyert MM-kreatinkináz-izoen­­zimet 0,07 mólos trietanol-amin-oldattal tompított, 7,0 pH-értékű fiziológiás konyhasó oldattal szemben, amely 10 millimól merkapto-etanolt és 10 millimól mag­­nézium-kloridot is tartalmaz, dializáljuk. Az enzim­oldatot ultracentrifugálással mentesítjük az aggregá­tumoktól, fehérjetartalmát pedig az említett dialízis­­-pufferrel 2mg/ml-re állítjuk be. Az így kapott oldat 1 ml-ét 1 ml komplettírozott Freund-féle adjuvánssal (2 mg elölt M-tuberkulózis-bacilust tartalmazó víz­ásványolaj-szuszpenzió) emulgeáljuk. A kapott emulziót egy kecskének adjuk be intramuszkuláris injekcióban. Három további ugyanilyen injekciót adunk be az állat­nak háromhetes időközökben, majd három Booster­­injekciót, 16—16 hetes időközökben, azután az utolsó injekciót követő 21. napon vért veszünk az állattól. E vérből az ismert módszerrel nyert szérum pH-ját 3% juh-szérum-albumint és 0,1% nátrium-azidot 0,1 mólos borát-pufferoldatban tartalmazó eleggyel 8,4 értékre állítjuk be, majd sterilre szűrjük. Az így kapott oldatot, amely humán izom anti-MM-kreatinkinázt tartalmaz, 0,5 ml-es adagokban barna üvegpalackokba töltjük és liofilizáljuk. A kapott antitestek molekulasúlya körül­belül 160 000 és 180 000 között van. b) Az a) szakaszban leírt módon kapott humán-izom MM-kreatinkináz-oldatot egy 0,1 mól imidazollal tom­pított, 6,8 pH-értékű, 7,5 millimól N-acetil-ciszteint és 25 millimól magnézium-acetátot is tartalmazó fizioló­giás nátrium-klorid-oldattal szemben dializáljuk. Ezután az enzim-oldatot ultracentrifugálással mentesítjük az aggregátumoktól, fehérjetartalmát pedig az említett dialízis-pufferoldattal 0,2mg/ml-re állítjuk be. Az így kapott oldat 1 ml-ét 1 ml komplettírozott Freund-féle adjuvánssal emulgeáljuk. Az így kapott emulziót intra­­dermális injekcióban egy ürünek adjuk be. Ezt követően 3 és 6 hét múlva két további intramuszkuláris injekciót adunk be ugyanebből az injekcióból, majd további há­rom Booster-injekciót adunk be az állatnak, 14—14 he­tes időközökben. Az utolsó injekció után 19 nappal vért veszünk az állattól és ezt a B) példa a) szakaszában leírthoz hasonló módon dolgozzuk fel. Így liofilizált alakban kapjuk a humán-izom anti-MM-kreatinkinázt A kapott antitestek molekulasúlya körülbelül 160 000 és 180 000 között van. c) Rhesus-majom-izomból nyert MM-kreatinkináz­­-izoenzimet egy 0,15 mól imidazollal tompított, 6,8 pH- értékű, 25 millimól ditio-eritritet és 15 millimól man­­gán(II)-kloridot tartalmazó fiziológiás nátrium-klorid­­oldattal szemben dializálunk. Az aggregátumokat ultra­centrifugálással eltávolítjuk, a fehérjetartalmat pedig az említett dialízis-pufferoldattal 5 mg/ml-re állítjuk be. Az így kapott oldat 1 ml-jét 1 ml komplettírozott Freund-féle adjuvánssal emulgeáljuk. Az injekciók be­adása, a vérvétel és a feldolgozás a B) példa a) szaka­szában leírt módon történik. így liofilizált alakban kap­juk a Rhesus-majom-izom MM-kreatinkináz-antiteste­­ket. A kapott termék szedimentációs állandója körül­belül 7 S. d) Sertés-izomból kapott MM-kreatinkináz-izoenzi­­met a B) példa b) szakaszában leírt módon aktiválunk és a kapott antigén-emulziót (komplett Freund-féle ad­juvánssal emulgeálva) nyulaknak adjuk be injekcióban. Három hét múlva egy további szubkután antigén-injek­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents