175980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidro-pirrolo(1, 2-a)-pirazin előállítására
5 í ny»u 6 ellenőrizzük. Ha a hidrogéneződés nem akar teljesen végbemenni, akkor a reakcióelegyhez további katalizátormennyiséget adunk, és a kapott keveréket addig tartjuk a megadott reakciókörülmények között keverés közben, ameddig az az elméleti hidrogénmennyiséget fel nem veszi. A végtermék izolálására abban az esetben, ha a redukciót oldószer nélkül hajtottuk végre a reakcióelegyhez egy szerves oldószert adunk, a katalizátort kiszűrjük, az oldatból kidesztilláljuk az oldószert, majd a maradékot vákuumban desztilláljuk. Ha a redukciót szerves oldószeres közegben hajtottuk végre, nem kell további szerves oldószert adni a reakcióelegyhez, a feldolgozást egyébként a fentiekhez hasonló módon végezzük. A találmány jobb megvilágítására az oktahidro-pirrolo[l,2-a]pirazin előállítását a következőkben kiviteli példákkal szemléltetjük. 1. példa 0,25 liter űrtartalmú acél forgó autoklávba 24 g 3,4-dihidro-pirrolo[l ,2-a]pirazint és 12 g nikkel váz-katalizátort mérünk be. Az autoklávot hidrogénnel átöblítjük, majd a hidrogén nyomását 150atm-ra növeljük. Ezután az autoklávot keverés közben fokozatosan 150-180 C-ra hevítjük, és keverés közben ezen a hőmérsékleten tartjuk három órán át. Lehűlés után leeresztjük a reakcióelegyet, és az autoklávot metanollal átöblítjük. A kapott folyadékból kiszűrjük a katalizátort, ledesztilláljuk az oldószert, majd a maradékot vákuumban desztilláljuk. 16 g (70%) oktahidro-pirrolofl ,2-ajpirazint kapunk, amelynek forráspontja 63-65 °C/7 torr és törésmutatója n2D° = 1,4980, és 4g 100—103 °C/7 torr forráspontú 1,2,3,4-tetrahidro-pirrolo[ l,2-a]pirazin. 2. példa 0,25 liter tépfogatű acél forgó autoklávba 24 g 3.4- dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazint és 12 g nikkel váz-katalizátort mérünk be, és az eljárást az 1. példában megadott módon megismételjük, majd a kapott reakcióelegyhez további 4 g nikkel váz-katalizátort adunk még, és a hidrogénezést 160-170 °C hőmérsékleten és 140 atm kezdeti nyomáson keverés közben még két órán át folytatjuk. A reakcióelegyhez kihűlés után 30 ml abszolút alkoholt adunk, majd kieresztjük az autoklávból. Kiszűrjük belőle a katalizátort, a szűrletből kidesztilláljuk az oldószert, majd a maradékot vákuumban desztilláljuk. 21 g (az elméleti 83%-a) 63—65 °C/7 ton forráspontú és n^0 = 1,4981 törésmutatójú oktahidro-pirrolo[l,2-a]pirazint kapunk. 3. példa 0,5 liter térfogatú acél forgó autoklávba 38 g 3.4- dihidro-pirrdo[l,2-a]pirazint, 20g trietilaminnal mosott nikkel váz-katalizátort és 40 ml tridtilamint mérünk be. Az autoklávot hidrogénnel átöblítjük, majd a hidrogénnyomást 152 atm-ra növeljük. Ezután az autoklávot keverés közben fokozatosan 150 °C hőmérsékletre hevítjük, és ezen a hőmérsékleten tartjuk állandó keverés közben 2,5 órán át. Lehűlés után a reakcióelegyet leeresztjük, kiszűrjük belőle a katalizátort, a szűrletből kidesztilláljuk az oldószert, majd a maradékot vákuumban desztilláljuk. 31 g (az elméleti 82%-a) 63—65 °C/7 torr forráspontú, n^0 = 1,4972 törésmutatójú oktahidro-pirrolo[l,2-a]pirazint és 2 g 100—103 °C/7 torr forráspontú 1,2,3,4-tetrahidro-pirrolo[1.2-a]pirazint kapunk. 4. példa 0,25 liter térfogatú acél forgó autoklávba bemérünk 12 g 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazint, 6 g heptánnal mosott nikkel váz-katalizátort és 20 ml heptánt. Az autoklávot hidrogénnel átöblítjük, majd a hidiogénnyomást 144 atm-ra növeljük. Ezután az autoklávot keverés közben fokozatosan 150 °C hőmérsékletre hevítjük, és keverés közben 3 órán át 150—160 °C hőmérsékleten tartjuk. Lehűlés után a reakcióelegyet leeresztjük, az autoklávot benzollal kétszer mossuk, a kapott folyadékból a katalizátort kiszűrjük, a szűrletből az oldószert kidesztilláljuk, végül a maradékot vákuumban desztilláljuk, 9 g (az elméleti 75%-a) oktahidro-pirrolof 1.2-a]pirazint kapunk. A kapott hidrogénezési termék az 1. példa szerint kapott megfelelő termékkel azonos. 5. példa 0,25 liter térfogatú acél forgó autoklávba bemérünk 12 g 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazint és 0,7 g Adams-féle platinakatalizátort. Az autoklávot hidrogénnel átöblítjük, majd a hidrogénnyomást 150 atm-ra növeljük. Keverés közben az autoklávot 140°C-ra hevítjük és keverés közben 3 órán át 150—160 °C hőmérsékleten tartjuk. Lehűlés után a reakcióelegyet leeresztjük, az autoklávot benzollal kétszer mossuk, a kapott reakcióelegyből kiszűijük a katalizátort, a szűrletből kidesztilláljuk az oldószert, majd a maradékot vákuumban desztilláljuk. 4,2 g (az elméleti 33%-a) oktahidro-pirrolo[ 1,2-ajpirazint és 5,9 g l,2,3,4-tetrahidro-pirrolo[l,2-a]pirazint kapunk. A kapott hidrogénezési termékek azonosak az 1. példa szerint kapott megfelelő termékekkel. 6. példa 0,25 liter térfogatú acél forgó autoklávba bemérünk 12 g 3,4-dihidro-pirrolo[l,2-a]pirazint és 0,7 g Adams-féle platinakatalizátort. Az autoklávot hidrogénnel átöblítjük, majd a nyomást 140 atm-ra növeljük. Ezután az autoklávot keverés közben fokozatosan 140 °C hőmérsékletre hevítjük és keverés közben 135—150 °C hőmérsékleten tartjuk 3 órán át. Lehűlés után még 0,7 g Adams-féle platinakatalizátort adunk a reakcióelegyhez, és a hidrogénezést 150—160 °C hőmérsékleten és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
