175965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aralifás vegyületek dihalogén származékainak előállítására

23 175965 24 mennyiségben. A hatóanyagok napi adagja előnyö­sen körülbelül 0,2-20 mg/kg lehet, a testsúlyra számítva, az adott esetben legelőnyösebb adagolás azonban különböző tényezőktől, például a kezelen­dő személy vagy állat állapotától, korától, testsú­lyától, a megbetegedés súlyosságától, a kezelendő személy vagy állat nemétől, táplálékától, a beadás időpontjától és módjától, az adott esetben alkalma­zott vegyidet hatásosságától, a szervezet általi ki­választás sebességétől és az esetleg alkalmazott gyógyszer-kombináció jellegétől is függ. A ható­anyagok alkalmazása elsősorban orális beadás útján történhet. Az (I) általános képlet fenti meghatározása kö­rébe eső vegyületek mindegyike rendelkezik elő­nyös farmakológiai hatással, különösen előnyösek azonban gyógyszerkészítmények előállítására az alábbi példákban leírt (I) általános képletű vegyü­letek. A példákban „a szokásos módon történő feldol­gozás” alatt a következő műveletek értendők: a kapott reakcióelegyhez vagy nyerstermékhez a szükséghez képest vizet adunk, valamely szerves oldószerrel, például benzollal, kloroformmal vagy diklór-metánnal extraháljuk, a szerves oldószeres fázist elkülönítjük, vízmentes nátrium-szulfáttal szá­rítjuk, leszűrjük, a szűrletet bepároljuk és a bepár­­lási maradékként kapott terméket kromatografá­­lással és/vagy kristályosítással tisztítjuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait az alábbi példák szemléltetik közelebbről, megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semmilyen szempontból nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa a) 23,2 g 4-acetil-2’,4’-difluor-bifenilt — amelyet 2,4-difluor-bifenilből állíthatunk elő, ecetsav-klorid­­dal alumínium-triklorid jelenlétében történő reagál­­tatás útján - és 11,1 ml bróm-ecetsav-etilésztert 75 ml benzol és 75 ml toluol elegyében oldunk. Az így kapott oldat egy részét (40ml-t) hozzáadjuk 7 g cinkporhoz, amelyet előzőleg 1%-os sósavval, majd vízzel, végül acetonnal mostunk, majd meg­szárítottuk. Az elegyet keverés és nitrogén beveze­tése közben 70 °C hőmérsékletre melegítjük. A reakció megindulása után hozzácsepegtetjük a fent említett oldat fennmaradt részét is, az elegyet egy óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazá­sával, majd lehűtjük és a kapott, Z helyén 2’,4’-di­­fluor-4-bifenilil-csoportot tartalmazó Z—C(CH3> (OZnBr)—CH2-COOC2H5 általános képletű alko­­holát elbontása céljából 40 ml 20%-os kénsavat csepegtetünk a reakcióelegyhez. A szerves d dósze­res fázist azután elkülönítjük és a szokásos módon feldolgozzuk. így 3-(2,,4’-difluor4-bifenilil)-3-hidr­­oxi-vajsav-etilésztert kapunk, amely 96-97 °C-on olvad. Hozam: 75-85%. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő p -( 2,4 - diklór-fenoxi)-acetofenonból bróm-ecetsav­­-etilészterrel való reagáltatás útján a 3-(p-2,4-diklór­­-fenoxi-fenil)-3-hidroxi-vajsav-etilésztert is. b) 10 g 3-(2’,4’-difluor4-bifenilil)-3-hidroxi-vaj­­sav-etilésztert 50 ml etanolban oldunk, 2 g kálium­­-hidroxidot adunk hozzá, majd az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, azután bepároljuk és a maradékot a szokásos mó­don feldolgozzuk. így termékként 3-(2’,4’-difluor4- -bifenilil)-3-hídroxi-vajsavat kapunk, amely 121—123 C-on olvad. Hozam: 76—84%. A fentivel egyező módon állítjuk elő a fentebb leírt módon kapott 3-(p-2,4-diklór-fenoxi-fenil)-3- -hidroxi-vajsav-etilészter elszappanosítása útján a 3-(p-2,4-diklór-fenoxi-fenil)-3-hidroxi-vajsavat is, e vegyidet ciklohexilaminsója 173—174 °C-on olvad. c) 1 g 3-(2’,4’-difluor4-bifenilil)-3-hidroxi-vajsa­­vat 5 ml ecetsavban oldunk, az oldathoz 1 ml tömény sósavat adunk, az elegyet 20 °C hőmérsék­leten 2 óra hosszat állni hagyjuk, majd jégre önt­jük. A reakcióelegyet azután a szokásos módon feldolgozzuk. Az így kapott 3-(2’,4’-difluor-4-bifeni­­lil)-2-buténsav 193—195 °C-on olvad. Hozam: 82-90%. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő a megfelelő hidroxisavból a 3-(p-2,4-diklór-fenoxi-fe­­nil)-2-buténsavat, op.: 109-120 °C, a nátriumsó 275 °C-nál bomlik. d) 1 g 3-(2’,4-difluor-4-bifenilil>3-hidroxi-vajsav­­-etilésztert - vagy a megfelelő szabad hidroxisavat vagy 3-(2’,4’-difluor-4-bifenilil)-2-buténsavat - 2 ml 67%-os hidrogén-jodid és 4 ml ecetsav hozzáadá­sával 1 óra hosszat melegítünk 150 °C hőmérsékle­ten, majd a reakcióelegyet jégre öntjük, nátrium­­-hidrogén-szulfit-oldattal színtelenítjük és a szokásos módon feldolgozzuk. Az így kapott 3-(2’,4’-diflu­­or-4-bifenilil)-vajsav 109—110°C-on olvad. Hozam: 75-85%. e) 3,2 g 3-(2’,4’-difluor-4-bifenilil)-3-hidroxi-vaj­­sav-etilésztert 40 ml ecetsavban oldunk, ezt az ol­datot beleöntjük 9 g ón(II)-klorid-dihidrát 20 ml tömény sósavval készített oldatába, az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalma­zásával, majd nátrium-hidroxid-oldattal 2 pH-értékre tompítjuk, az oldatba az ón-szulfid kiválásának befejeződéséig hidrogén-szulfidot vezetünk, végül le­szűrjük az oldatot és a szokásos módon feldolgoz­zuk. így termékként 3-(2’,4’-difluor-4-bifenilil)-vaj­­savat kapunk, amely 109-110 °C-on olvad. Hozam: 69-79%. 0 3,2 g 3-(2’,4’-difluor-4-bifenilü)- 3-hidroxi-vaj­­sav-etilésztert 10 ml diklór-metánban oldunk, az oldatot száraz hidrogén-klorid-gázzal telítjük és 1 ml tionil-kloridot adunk hozzá. Ezt az elegyet 2 óra hosszat melegítjük 50 °C hőmérsékleten, majd az oldószert eltávolítjuk. A 3-(2’,4’-difluor4- -bifenilil)-3-klór-vajsav-etilészterből álló maradékot 100 ml metanolban oldjuk, 100 mg platina-oxidot adunk hozzá és 25 °C hőmérsékleten, közönséges nyomáson hidrogénezzük. A katalizátort azután ki­szűrjük, a szűrlethez 0,4 g nátrium-hidroxid 5 ml vízzel készített oldatát adjuk, az elegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd bepároljuk a reakcióelegyet, a maradékot vízben oldjuk és a szokásos módon feldolgozzuk, így termékként 3-(2’,4,-difluor4-bifenilil>vajsavat kapunk, amely 109-110 °C-on olvad. Hozam: 58-66%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 12

Next

/
Thumbnails
Contents