175824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termoplasztikus szálak előállítására
37 175824 38 sa a szálat néha a berendezés különböző részeibe dobja és különösen arra a lapra, amelyen keresztül a nyújtandó anyag kifolyik és a lapnak ezen a részén van elhelyezve áramlásirányban lejjebb a szálképző központ. Mivel a berendezés, amelyre a szál ráverődik ily módon meleg, ez könnyen rátapadhat, amely esetben a szál egy része annak a veszélynek van kitéve, hogy megolvad, és hogy a termékbe esik infibrált elem alakjában. A 10. és 11. ábrákon olyan elrendezést ábrázoltunk, amellyel ezt a letapadást meg lehet akadályozni, és azt is, hogy az olvasztótégely alapja nemkívánatos módon lehűljön. A 10. és 11. ábrák egyéb részleteket is mutatnak, amint azt az alábbiakban még ismertetni fogjuk. A 10. ábrán ábrázolt megoldásban látható egy 92 fémlap, amelyre 94 cső van rászerelve oly módon, hogy lehetővé tegye a hőcserét a lappal. A 94 csőben 96 hűtőfolyadék kering. A 92 lap előnyösen jó hővezető anyagból készült, mint pl. rézből. Hála ennek az elrendezésnek, ha a szálak ostorozó mozgása a szálakat a 92 lapra juttatja, ezek nincsenek annak a veszélynek kitéve, hogy rátapadnak és itt összegyűlnek, miután ez a felület hűtött. Ezzel az elrendezéssel elkerülhető, hogy a szálak a berendezés felületére rátapadjanak. Ugyanezen a 10. ábrán a főáramot szállító égő ajkait 44 számmal jelöltük. A hordozó sugarakat a 78 kamra tartalmazza, az üveget pedig 66 olvasztótégely, mint a 9A, 9B és 9C ábrákon. Ezzel szemben a 10. ábránál a 66 olvasztótégelyre 72a azbesztlap van erősítve, hogy ez hozzájáruljon a hőveszteségek csökkentéséhez azáltal, hogy az olvasztótégely és az üveg hőmérsékletét a kívánt szinten tartja, különösen a kilépő nyílás tartományában, ahol az üveg kilép. Ilyen szigetelő ernyőt helyezhetünk el egy olyan helyen, amely többé-kevésbé közvetlenül szemben van a főgázárammal, de olyan berendezésekben, ahol van egy a gázáramot határoló hűtött felület vagy fal, mint pl. a 92 lap, ezt a lapot a főgázáram és az ernyővel védett olvasztótégely közé kell elhelyezni. Mindenesetre a 92 lap lefelé addig a pontig terjed, amely viszonylag közel van az üveg kilépő nyílásához és 98 védőernyőt alkalmazunk, hogy elkerüljük a kilépő nyíláson át kilépő üveg rendkívül gyors lehűlését. A 92 lap irányított is lehet a 78 kamra 79 alsó síkjához képest, azaz a kibocsátási síkhoz képest, egészen kis szögben, mint ábrázoltuk. Azt tapasztaltuk, hogy egy egészen kis szög, amely 3° és 20° között van, megfelelő és egy olyan szög, amely közel van ennek a tartománynak az alsó széléhez a legelőnyösebb. All. ábrán ábrázolt elrendezés hasonló az előzőkhöz, de többek között belső szálterelője van, amely a főgázárammal szemben van elhelyezve, a szálképző központtal szemben. Azonkívül ez a terelő a szálképző központtal szembeni részen lefelé el van hajlítva. A 100 terelőn előnyösen 94 csövek vannak, amelyekben a 96 hűtőközeg cirkulál, hogy a szál letapadását megakadályozza abban az esetben, hogyha az ostorozó mozgás a szálakat a 100 terelővei érintkezésbe hozná. Ami a 92 és 100 elemeket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy eltérítsék a főgázáramot a szálképző központtól lefelé, ami a húzás stabilizációjához vezet, valamint csökkenti annak a veszélyét, hogy a szálak a berendezés falához tapadjanak. A nyújtható anyagkúp helyzetében eléggé észrevehető különbséget figyelhetünk meg, különösen, ha a 100 terelőt használjuk. Ebben az esetben a nyújtandó anyag kúpja úgy tűnik, hogy közvetlenebbül irányul a gázáram belseje felé. A 92 lap és a 100 terelő hatékony tényezők az eredő áram vezetésében és stabilizálásában, többé-kevésbé függetlenül a sugarak sebességétől, aminek az az eredménye, hogy nagyon állandó minőségű szálat hozhatunk létre. Más szavakkal a 92 lap és a 100 terelő előnyösen befolyásolja a kapott szálat, és ezáltal növeli azon tényezőknek a számát, amelyek kielégítő eredmény eléréséhez vezetnek. Hangsúlyoznunk kell, hogy más megoldásokkal is lehet igen jó minőségű szálat nyerni, amikor nem alkalmazunk ilyen lapot és terelőt. Előnyösen számos szálképző központot alkalmazhatunk, hogy adott berendezéssel a lehető legnagyobb termelést érjünk el. Egy ilyen elrendezés, amely több szálképző központot tartalmaz, egy vagy több ilyen szálképző sorozatból áll, amelyek egymástól távolságban vannak elhelyezve, a főáramra keresztirányban terjedő szakaszban. Egy oldalirányban vagy keresztirányban több szálképző központot tartalmazó berendezést ismertettünk a 12. és 12A ábrákon. A 12A ábrán látható, hogy a három jobb oldali sugár lefelé van irányítva nagy távolságra, míg a többi sugarak viszonylag rövid sugarak. Ez csak annak köszönhető, hogy a rajzot egyszerűsíteni akartuk és világosabbá tenni. Valójában valamennyi sugár hasonló a 2. ábrasorozatban ábrázoltakhoz. A 12. ábrán olyan berendezés látható, amelynél egyáltalán nincs lap, vagy pedig a lapnak nagyon kis méretei vannak és ezért hatása igen gyenge. Ennél az elrendezésnél a 103 olvasztótégelynek egyetlen üveget kibocsátó nyílása van a 104 rés formájában, amely a főáramra keresztirányú. Ettől a réstől áramlásirányban felfelé van a 106 kamra, amelyben keresztirányban a hordozó sugarak 106D nyílásai vannak elhelyezve a 104 réshez közel, és a 106 kamrán több csatlakozás van, amint azt 75-tel jelöltük a folyadéksugarak kibocsátására. Amint már az előzőekben a 12. és 12A ábrákkal kapcsolatban elmondtuk, a különböző nyílásokból kilépő szekunder sugarak szálképző központokat képeznek a 104 rés ajkai közül kifolyó üveg és az egyes sugarak lokalizált hatása következtében. Ennek az a következménye, hogy ahelyett, hogy egy üvegfátyol vagy üvegfüggöny képződnék, a résből kilépő üveg az egyes gázsugarak alatti szakaszban közvetlenül lokalizálódik és így különálló üvegkúpokat képez a hordozó sugarak együttműködésével. így egyedi szálképző központok képződnek. Ez a jelenség világosan látható a 12A ábrán, de megfigyelhető a 12. ábrán ábrázolt kivitelnél is. Amint a 12. ábra mutatja, hasznos, ha a szekunder sugarak 106D nyílásaiból legalább egy-egy, a 104 rés két vége fölött van elhelyezve, hogy ezzel elkerüljük az előzőekben leírt káros hatásokat. Egy olyan elrendezésnél, ahol az üveg kibocsátására rést alkalmazunk, ennek a résnek a szélessége megközelítőleg ugyanakkora lehet, mint a szekunder sugár nyílásának átmérője, azaz 1—3 mm, amely méret függvénye a nyújtandó anyag viszkozitásának a fonál normál körülményei között. A rés alkalmazásának további előnye, hogy az üvegkilépő nyílások és a szekunder sugarakat kibocsátó nyílások eltolódásából származó, fent leírt hibákat ki lehet vele küszöbölni. A rés alkalmazásának további elő5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 19
