175823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzésre kész pőréknek állati bőrökből és a bundákból való előállítására
3 175823 rökről vagy szőrmékről az alapszőröket tökéletesen eltávolítani, úgy, hogy erre az utólagos, többnyire alkalikus bőrfeltárásnál került sor. Ezután a szőrtelenített és meszezett pőrét közömbösítik és pácolják, eközben az alkalikus meszezésnél felduzzadt bőr visszanyeri eredeti víztartalmát. A bőr ún. „duzzadási hiszterézise” miatt ez a semlegesítés alkalmával nem következik be teljes mértékben; jobb eredményt ad a fehérjebontó enzimekkel végzett pácolás a meszes duzzasztás helyett. Ismeretes, hogy az enzimek meghatározott pH-tartományban fejtik ki hatásukat. Az enzimatikus áztatás — a 927 464 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerint — a savas tartományban, vagy pedig — a 2 059 453 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerint — erősen lúgos tartományban hajtható végre; mindkét esetben a feltétel természetesen olyan fehérjebontó enzimek megválasztása, amelyeknek hatásmaximuma a savas, illetve a lúgos tartományba esik. A fehérjebontó enzimek megfelelő kiválasztása esetén a szőrtelenítésnél is dolgozhatunk savas vagy lúgos tartományban. Ha a szőrtelenítendő bőröket gyengén savastól gyengén lúgos közegig, körülbelül pH 5 és 9 közötti tartományban kezeljük enzimekkel, úgy különleges óvóintézkedésekre van szükség, hogy megakadályozzuk a nem kívánt baktériumnövekedést a fürdőben, illetve a bőrökön. A 18 00 891 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat szerint ez a hátrány úgy küszöbölhető ki, ha erősen savas közeget használunk és fehérjebontó enzimként például pepszint vagy papaint alkalmazunk. Megjegyzendő azonban, hogy marha- és lóbőrök feldolgozásánál a kizárólagos enzimatikus szőrtelenítés nem vált be, mivel gomba-proteinázok hatására savas közegben nem állíthatók elő alapszőrmentes pőrék, míg a pH 10 fölötti tartományban ható proteázok megtámadják a bőr barkáját és ennek eredményeképpen a hátbőr lecsiszolódik és a hasszélrészeken kráterek kialakulásával a barka leoldódik. Azok a proteinázok, melyeknek hatásmaximuma a lúgos, vagyis pH >9 tartományba esik, csak néhány év óta tettek szert nagyobb technikai jelentőségre. Ilyen „alkalikus proteázok” előállítását és használatát a 18 00 508 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat írja le. Eszerint az ilyen fehérjebontó enzimek nemcsak mosószerekben, edényöblítő szerekben és hasonlókban, hanem szőrtelenítőszerekben is alkalmazhatók. Az eddigi ismeretek szerint cserzésre kész pőréknek adott esetben sózott nyersbőrökből való előállítása csak akkor járt kielégítő eredménnyel, ha a „vizes műhelyekben” alkalmazott eljárásokat egymás után, éspedig mindig meghatározott pH-értékek és az optimális hatású fehérjebontó enzim megválasztásával hajtották végre. Ha egyrészt a szőrlazítás és meszezés, másrészt a közömbösítés és pácolás egymást átfedő műveletek is lehetnek, mégis eddig az alkalikus meszezés és a semlegesítés, illetve a savas pácolás, és ennek megfelelően „alkalikus” proteázok használata az egyik esetben és „savas” proteázok alkalmazása a másik esetben általában egymástól világosan elkülönült műveletek voltak. Mostanáig nem ismertek olyan eljárást, melyben az áztatás, a szőrtelenítés, a bőrfeltárás és a pácolás egyetlen műveletben, azaz egy hordóban, illetve keverőben, ugyanazon enzimkeverék hatására menne végbe. A találmány tárgya ennek a mostanáig keresztülvihetetlennek tartott, egy munkamenetben lefutó eljárásnak a felismerése. Azt találtuk, hogy fehérjebontó enzimek hatására állati bőrökből és szőrmékből cserzésre kész pőrék állíthatók elő egy munkamenetben végzett áztatás, szőrtelenítés, bőrfeltárás és pácolás útján, ha a konzerválószertől mosás által megszabadított nyersárut hordóban, illetve keverőben olyan fürdőbe helyezzük, melyben a) gomba-proteinázt, melynek hatásoptimuma kazeinnel szemben pH 7, b) baktérium-proteázt, melynek hemoglobinnal szemben hatásoptimuma pH 9, c) primer, szekunder vagy tercier amint, illetve ilyen amint lehasító vegyületet és adott esetben d) redukáló hatású szerves kénvegyületet oldunk fel és a fürdő pH-ját 9—12 értékre állítjuk be. Az a) ponthoz; A gomba-proteinázok kísérő enzimekkel, például amilázzal, cellulázzal és különböző glükozidázokkal együtt nyerhetők ki Aspergillus-kultúrákból, különösen Aspergillus nigerből és Aspergillus flavusból, például oldható enzimkomplexek formájában. Az említett gomba-proteinázok egészben vagy részben helyettesíthetők tripszinnel és/vagy papainnal és/vagy baktérium-proteázzal, melyeknek hatásoptimuma pH 6—9 közé esik. Ilyen baktérium-proteázokat például a mesentericus-csoportba tartozó Bacillus subtilis, továbbá Bacillus cereus és Bacillus mycoides termel. Ab) ponthoz: Az erősen lúgos tartományban maximálisan ható baktérium-proteázok előállítását a már említett 1800508 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat részletesen leírja. A 18 11 000 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat ilyen, lúgos közegben optimális hatású proteázoknak Bacillus subtilisből, valamint bizonyos Streptomyces-fajtákból való kinyerését írja le. A 18 07 185 számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat szerint a Bacillus alcalophilus törzs is olyan proteázokat termel, melyeknek hatásmaximuma a fenti lúgos tartományba esik. Különösen előnyösnek bizonyultak a Bacillus subtilisből nyert proteináz-komplexek. A c) ponthoz: A találmány szerinti használandó proteázkeverékek hatásosságát fokozó aminok például dimetil-amin, 1,3- -diamino-propán, 2-amino-2-metil-propanok vagy/és N-metil-amino-etanol, etanol-amin, dietanol-amin, N-butil-amin, trietil-amin, dibutil-amin, karbamid, formamid, dimetil-formamid, valamint akril- és metakril-amid, melyek közül az első négy amin különösen előnyösen használható. A d) ponthoz: Redukáló hatású szerves kénvegyületek például merkaptánok, mint a tioetanol és tiopropanol, továbbá a tioglikolsav és sói, tiokarbamid és cisztin-hidroklorid. A fürdő kívánt pH-tartományának (pH 9—12) beállítása ismert módon, például nátronlúg vagy mészhidrát hozzáadásával történhet, előnyösen e két lúgosítóanyag keverékének hozzáadásával. Ami a gomba-proteinázok és baktérium-proteinázok mennyiségi arányát illeti, az a kezelendő bőrök és szőrmék származásától és állapotától függően széles határok között változik, de könnyen megvalósítható próbakezelés útján megállapítható. Általában előnyösnek bizonyult a gomba-proteinázokat feleslegben alkalmazni a baktérium-proteinázokhoz például 3 : 1 arányban; a 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
