175820. lajstromszámú szabadalom • Töltet, főként gáznemű és folyékony közeg érintkeztetésére szolgáló berendezésekhez

3 175820 4 ságát meglehetősen korlátozzák. Szabályosan rakott töl­tőtestekből álló töltetek általában csak egy-egy speciá­lis műszaki területen alkalmazhatók (pl. vákuumdesztil­­lációnál). A hűtőtornyoknál alkalmazott rácsozatos szerkezetek (térfogati) hatékonysága viszonylag kicsi, a beépítendő térfogat fajlagosan igen nagy. A szennyvíztisztítás, illetve általában a vízkezelés területén fontos feladat oxigénnek a vízbe juttatása. Ehhez általában az oxigént a vízen átbuborékoltatják, és/vagy mechanikus keverőszerkezettel (rotorral) keve­rik, porlasztják a víz felületmenti rétegeit, miáltal a víz felületét megnövelik, és megkönnyítik a levegő oxigén­jének a vízbe kerülését. E módszerek hatékonysága egyrészt igen alacsony, másrészt költségesek, alkalma­zásukra azonban bizonyos vízkezelési feladatok meg­oldásához elengedhetetlenül szükség van. Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy olyan érintkeztető berendezés, amely a két fázis — gáz (gőz) és folyadék — érintkeztetését szélsőséges fajlagos fázis­áramok (pl. igen kis vagy igen nagy locsolás) esetén is hatékonyan — és elfogadható építési és üzemi költségek mellett — biztosítani tudná, jelenleg nem ismeretes. A találmány feladata, hogy folyékony és gáznemű közeg érintkeztetésére szolgáló berendezésekhez olyan töltetet szolgáltasson, amely szerkezetileg és gyártás­technoi ógiailag egyszerű, oszlopba vagy más (pl. ke­resztáramú) berendezésbe könnyen beszerelhető, hely­igénye kicsi, ugyanakkor optimális energiagazdálkodás­sal maximális hatékonyságú érintkeztetést — nagy anyag- és hőátadási sebességet — biztosít, és a leg­különfélébb műszaki területeken a legkülönbözőbb fel­adatok megoldására változó üzemi körülmények között is (pl. igen kis és igen nagy locsolás) eredményesen alkal­mazható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a gáz (gőz) és folyadék érintkeztetésének intenzitása, és ezáltal az anyag- és/vagy hőátadás sebessége nagymértékben fokozható, amennyiben a töltet a közeg(ek) áramlása közben rezgő elemeket tartalmazó falakkal határolt cellákból, vagy egymás közelében elhelyezkedő rezgő elemeket tartalmazó lapokból áll, és hogy a berendezés akkor építhető fel gazdaságosan, ha ezek az elemek a tölteten át áramló közeg(ek) hatására jönnek, és amed­dig áramlás van, maradnak rezgésben. A cellafalak, illet­ve lapok felületének tartományában ugyanis a rezgő ele­mek intenzíven porlasztják a folyadékot, az egymás kö­zelében levő lapokról kivert folyadékrészecskék egymás­nak ütköznek, úgyhogy másodlagos porlasztási hatás is bekövetkezik, másrészt a cellákon belül örvénylő, tur­bulens mozgásba jönnek az oda kerülő közegek, így a gáz és folyadék érintkeztetése igen nagy felületen, erő­teljes mozgás közben maximális hatékonysággal megy végbe. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan töltet segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy legalább az egyik közeg áramlásirányára harántirányú falakkal határolt, a kö­zegeket átbocsátó cella vagy cellák alkotják, és mind­egyik cella legalább két fala a gáznemű vagy/és folyé­kony közeg áramoltatásával rezgésbe hozható és rezgés­ben tartható konzolos elemeket és azok között rést tartalmaz. A konzolos elemeket célszerűen rugalmasan defor­málható, lemezből készült fogak, és/vagy rúdból, huzal­ból vagy hasonlóból készült szálak alkotják. Egy előnyös találmányi ismérv szerint a töltet egy­máshoz méhsejt-szerű szerkezetet alkotó módon csat­lakoztatott cellákból áll. Célszerű, ha a méhsejt cellái lényegében hatszögkeresztmetszetű, belül üres hasáb­alakú, derékszögű négyszög-keresztmetszetű oszlop bel­sejébe helyezhető szerkezetek, amelyek négy fala tar­talmaz konzolos elemeket. Amennyiben a töltetet felületi hőcserélőhöz alkalmaz­zuk, a cellák belsejében valamely áramló közeg továbbí­tására szolgáló cső van elhelyezve. Amennyiben pedig a töltetet fotokémiai reaktorhoz alkalmazzuk, a cellák belsejében üveg- vagy kvarccsővel körülvett égők vannak elhelyezve. A találmány tárgyát képezi a folyékony és gáznemű közeg érintkeztetésére szolgáló berendezésekhez elő­irányzott töltet is, amelynek az a lényege, hogy több egymás felett és/vagy egymás mellett elrendezett, nyitott érintkeztető csatornákat tartalmazó töltettag alkotja. A csatornák legalább két falában a gáznemű vagy/és folyékony közeg(ek) áramoltatásával rezgésbe hozható és rezgésben tartható konzolos elemek vannak, amelyek között rés van. Az egymással szomszédos töltettagok­ban húzódó csatornák falaival párhuzamos csatorna­tengelyek célszerűen egymásra keresztirányban húzód­nak. A konzolos elemeket ez esetben is például rugalma­san deformálható, lemezből készült fogak, vagy/és rúdból, huzalból vagy hasonlóból készült szálak alkot­ják. A találmányhoz olyan előnyös, újszerű többlethatások fűződnek, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú megoldások például a gyógyszer- és vegyiparban hasz­nálatos töltött oszlopok, a szennyvíztisztításban alkal­mazott levegőztető berendezések stb. — nem rendel­keznek. Alapvető a találmány szerinti töltetnek az az előnye, hogy optimális energiagazdálkodással, a konzolos ele­mek rezgése által keltett porlasztással és a cellákon belüli örvénylő, turbulens mozgás előidézésével maximális érintkeztetési hatékonyságot biztosít, jelentősen inten­­zifikálva a közegek között az anyag- és/vagy hőátadási folyamatokat. A konzolos elemek rezgését ugyanis járu­lékos külső energiabevitel nélkül érjük el: pusztán azt az energiát hasznosítjuk, amelyre az érintkeztetendő köze­geknek a töltetbe juttatásához úgyis feltétlenül szükség van, a két (folyékony és gáznemű) fázis áramlás közben, bármiféle más beavatkozás (pl. gépi vibrálás) nélkül adja a konzolos tagoknak azokat az impulzusokat, amelyek­től rezgésbejönnek. További előnyt jelent, hogy a töltet szerkezeti kialakí­tása — összehasonlítva az egyre bonyolultabb alakú és szerkezetű, gyártástechnológiailag komplikált jelenleg használatos töltetekkel — igen egyszerű, kis súlyú, következésképpen a találmány szerinti töltetet tartal­mazó berendezéseknek az elért eredményhez viszonyí­tott alacsony üzemeltetési költségei mellett a beruházási költségei is alacsonyak. Ehhez járul, hogy a nagy haté­konyság eredményeként adott feladat megoldásához a szokásosnál kisebb helyigényű töltetek — tehát kisebb méretű érintkeztető berendezések — is elegendőek lehet­nek. A találmány szerinti töltet rendkívül előnyös tulaj­donsága, hogy abban pangó terek nincsenek; az állan­dó rezgés miatt a szilárd (lebegő) szennyeződések el-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents