175820. lajstromszámú szabadalom • Töltet, főként gáznemű és folyékony közeg érintkeztetésére szolgáló berendezésekhez
5 175820 6 tömődési veszélyt nem jelentenek. A töltet egyrészt gyakorlatilag mindenféle érintkeztetési feladat (hőcsere, abszorbció, cseppfogás, gáztisztítás, kondenzálás, elpárologtatás, lepárlás, kémiai reakciók lefolytatása, szennyvízbe oxigénbevitel stb.) megvalósítására alkalmas, másrészt e feladatokat változó üzemi körülmények között is (például igen kis és igen nagy locsolás) képes megoldani. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány kiviteli példáját, valamint a tölteteket tartalmazó néhány gázfolyadék érintkeztetésre szolgáló berendezést tartalmaznak. A rajzokon az 1. ábra perspektivikus nézetben mutat egy egyetlen cella által alkotott találmány szerinti töltetet ; a 2. ábra egy több cellából méhsejt-szerűen felépített töltet egy részletét föggőleges keresztmetszetben tünteti fel; a 3. ábra a 2. ábrán jelölt A részletet nagyobb méretarányban szemlélteti ; a 4. ábra a 3. ábrán jelölt B nyíl irányából tekintett nézet; az 5. ábra az 1—4. ábra szerinti tölteteket tartalmazó ellenáramú folyadék-gáz érintkeztetésére és cseppleválasztásra szolgáló oszlopot mutat vázlatos függőleges metszetben ; a 6. ábra egy olyan cella egy részletét mutatja kiterített nézetben, amelynek rezgő-elemeit konzolos, rugalmas szálakból álló nyelvek alkotják ; a 7. ábra a 6. ábrán bejelölt C részletet mutatja nagyobb méretarányban; a 8. ábra olyan méhsejt-szerkezetű töltet egy részletét mutatja függőleges keresztmetszetben, amely hőcserélőcsöveket tartalmaz; a 9. ábra olyan méhsejt-szerkezetű töltet egy részletét mutatja függőleges keresztmetszetben, amely fotokémiai reakció lefolytatására alkalmas csöveket tartalmaz; a 10. ábra az 1—4. ábra szerinti töltetet tartalmazó, keresztáramú folyadék-gáz érintkeztető berendezést mutat vázlatos függőleges metszetben; a 11. ábra olyan találmány szerinti töltetet mutat perspektivikus nézetben, amelyet rezgő elemeket tartalmazó, egymásra keresztirányban, egymás felett húzódó ferde lapok alkotnak. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti töltetet egyetlen, egészében 1 hivatkozási számmal jelölt cella is alkothatja, amelyet a jelen kiviteli példa esetében hatszög keresztmetszetű, belül üres hasábalakú test alkot. Az 1 cella négy 2, 3, 4 és 5 fala rugalmasan deformálható anyagból készült 6 fogakat tartalmaz, amelyek egymástól 7 résekkel — amelyek ez esetben összefüggő fűrészfog-alakú rést alkotnak — vannak elválasztva. E 6 fogak, amelyek ezesetben a cellafalakat képező lemezek rugalmasan deformálható anyagából fűrészfogszerű alakban vannak kivágva, a közegáramlással rezgésbe hozható és rezgésben tartható konzolos elemeket alkotnak. A fűrészfogszerű fog-sorok egymással szemben helyezkednek el, a fog-hegyek a szemközti fog-sor fogai közötti foghézagokba nyúlnak. A konzolos elemeket — a 6 fogakat — tartalmazó 2, 3,4 és 5 cellafalak a profilos 8 tartólapokhoz vannak pl. csavarozással rögzítve, a tartólapok pedig pl. valamely desztillációs oszlop falazataihoz vannak erősítve, amely falazatok egyben az 1 cellát két végén lezárják. Ezesetben az 1 cella x geometriai középtengelye vízszintes, és akár ellenáramú, akár keresztáramú érintkeztető berendezésről legyen szó, a 2, 3, 4 és 5 falak az áramló közeg/ek-re harántirányban húzódnak. Egyetlen 1 cellából álló töltet azonban nagyon ritkán, speciális esetekben kerül alkalmazásra, a töltetet általában úgy alakítjuk ki, hogy több 1. ábra szerinti — vagy más kialakítású — cella egymás mellé sorolásával mintegy méhsejtrendszerű cellás szerkezetet hozunk létre. Egy ilyen méhsejtszerkezetű, több 1 cellából álló töltet egy részletét keresztmetszetben, vagyis a hasábalakú cella x geometriai hossztengelyére merőleges metszetben a 2. ábra tünteti fel. Mivel a szerkezetet az 1. ábra szerinti cellákból építettük fel, az ott már használt hivatkozási számokat értelemszerűen alkalmaztuk a 2—4. ábrákon is. A 2. ábrán vastag pontvonallal és 9 hivatkozási számmal az 1 cellák rögzítő-távtartó szerkezetét jelöltük. A 2—5 cellafalaknak a 8 tartóalapokhoz csatlakoztatása 10 leszorítólemezek és 11 csavarok segítségével történik. A 3. ábrán a 2. ábra szerinti A csomópont nagyobb méretarányban látható. A 9 rögzítő-távtartó szerkezet egy-egy 1 cella belsejében húzódó 12 távtartócsövekből, s annak belsejében vezetett, a (nem ábrázolt) oszlop falaihoz rögzített 13 tartórúdból áll, amelyre egy-egy cella-sor mintegy fel van függesztve. Egy-egy 12 távtartócső hosszúsága azonos egy-egy 1 cella legnagyobb vízszintes szélességi méretével, vagyis két-két egymással szemben levő 8 tartólap közötti távolsággal. A 8 tartólapokat kihajiított szárú U-profilú, száraikkal egymástól elfordított lécek alkotják, amelyek közé 14 gyűrűk vannak azokon a helyeken elhelyezve, ahol a 13 tartórudak a tartólapokon át vannak vezetve. A 10 rögzítőlemezeket lemezcsíkok alkotják. A 2, 3, 4 és 5 falak síkjának a függőlegessel bezárt a szöge — a mindenkori feladattól függően — 91° és 179° között vehető fel, általában célszerű 135° körüli szögértéket választani. A 4. ábrán látható előnyös kiviteli példa szerint a 2 fal két 2a, 2b fogazott lemezrészekből van összeszerelve, e lemezrészek a 10 rögzítőlemezek és 11 csavarok segítségével vannak a profilos 8 tartólapokhoz erősítve úgy, hogy a 2a lemezrész 6 fogai a 2b lemezrész foghézagaiba szabadon benyúlnak és fordítva. A szomszédos 6 fogak között 7 rések húzódnak. E kiviteli példa esetében a 2a, 2b lemezrészek egy síkba esnek, következésképpen valamennyi 6 fog ugyanabban a síkban helyezkedik el. Célszerű lehet azonban olyan szerkezeti megoldás is, ahol a 2a, 2b lemezrészek, vagyis az egymással szemben elhelyezkedő fog-sorok nyugalmi állapotban egymással párhuzamos síkokban húzódnak (a síkok távolsága a 10 mm-t előnyösen nem haladja meg), vagy ahol a 2a, 2b lemezrészek, vagyis az egymással szemben elhelyezkedő fog-sorok síkjai kis, a 10°-ot célszerűen meg nem haladó szöget zárnak be egymással. A 6 fogak például acél-, bronz- vagy műanyag-lemezből készülhetnek. Az 5. ábra szerinti példakénti berendezés — ellenáramú oszlop — I szakasza folyadékkal locsolt, a II szakasza pedig külön folyadékot nem kap, csak cseppleválasztó szerepe van. Az I és II szakasz közös, derékszögű négyszög-alaprajzú 15 oszlopban helyezkedik el. Mind az I, mind a II oszlop-szakaszban a már ismertetett, lényegében hatszögkeresztmetszetü 1 cellák, részben pedig — a 15 oszlop két átellenes fala mentén — lényegében nyitott trapéz-keresztmetszetű la cellák vannak beépítve. A cellasorok a már tárgyalt 9 rögzítő5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
