175773. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet gépkocsikerekek jogosulatlan személy általi eltávolításának meggátlására
3 175773 4 kengyel, takarólap, biztosító csavar és biztonsági kulcs. A takarólap tölti be a dísztárcsa szerepét, a kengyel pedig az a tartószerv, mely — találmány szerinti kialakítása révén — úgy erősíthető fel, hogy ahhoz a gépkocsi eredeti szerelvényein ne kelljen változtatást eszközölni. Találmányomat közvetlenül ábrák alapján ismertetem, melyek a találmány szerinti szerkezet előnyös kiviteli alakjára vonatkoznak, tehát csak példakéntiek, az egyes főrészek konkrét kialakítása lehet eltérő. Az 1. ábra mutatja a szokásos keréktárcsák közül választott példakénti keréktárcsát, az la ábra az oldalnézetet, az 1 b ábra az la ábrán bejelölt A—A metszetet. A 2. ábra a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakjának részeit ún. „robbantott” elrendezésben mutatja: a 2a ábra a biztonsági kulcsot, a 2b ábra a biztosító csavart, a 2c ábra a takarólapot és a 2d ábra a kengyelt. A 3. ábra a takarólapot külön is ábrázolja, mégpedig a 3b ábra annak felülnézetét és a 3a ábra a felülnézeten bejelölt B—B metszetet. A 4. ábra a szerelt kerék axonometrikus rajza. Az 1. ábrán látható, hogy szerelt állapotban az 1 keréktárcsa középponti 2 furatán átmenő 3 tengelycsonk általános esetben annyira áll ki, hogy nem lép ki olyan befoglaló 4 térből, melyet típusonként L-! hosszal és Dj átmérővel határozhatunk meg. Természetesen vannak olyan típusok, melyeknél legalább a kerekek közül egyesek úgy kerülnek felerősítésre, hogy a 3 tengelycsonk az 1 keréktárcsa azon 30 síkjához képest, melyen a felerősítő 6 csavarok fejei felfekszenek, nem áll ki; ebben az esetben is érvényes az általános meghatározás, csupán a befoglaló 4 tér kiterjedése szélső esetként — 1^=0 folytán — ugyancsak zéró értékű. Ha adott gépkocsi típushoz ki akarjuk alakítani a találmány szerinti szerkezetet, a konkrét típus kerekei közül abból kell kiindulni, melynél a befoglaló 4 tér helyigénye a legnagyobb, vagy — ha ez a kiindulás nem egyértelmű — az egyes tengelyekre fennálló L, hosszak és D, átmérők közül a mindenkori legnagyobb érték alapul vételével határozzuk meg az adott kocsitípusra érvényes — általánosított — befoglaló 4 teret. Természetesen a találmány szerinti szerkezet olyan befoglaló 4 tér alapul vételével is kialakítható, mely a forgalomban levő kocsitípusok zöménél — akár mindegyikénél — tényleg igényelt befoglaló 4 térnél nagyobb; ebben az esetben a szerkezet alkalmazása nem konkrét típus(ok)hoz kötött. A 2d ábrán látható 7 kengyel két 8 vége a példakénti kivitelnél fordított LJ-idomszerű 9 középrészhez úgy csatlakozik, hogy a 9 középrész két 10 szárára merőleges, a két szárat összekötő 11 lappal párhuzamos. Természetesen a 7 kengyel lehet U-idomtól eltérő 9 középrésszel is kialakítva, lényeges az, hogy a 9 középrész alakja és mérete úgy legyen megválasztva, hogy az általa közrefogott beltér mindenképpen meghaladja a befoglaló 4 tér méreteit. A két 10 szár hossza tehát haladja meg az L, hosszt, a két 10 szár közötti legkisebb távolság, melyet példánknál a 11 lap hossza határoz meg, haladja meg a D, átmérő értékét. A 7 kengyel két 8 végében egy-egy 12 csap van elrendezve. A 12 csapok az 1. ábrán mutatott 1 keréktárcsában egymással átlósan szembenfekvő helyzetbeállító 13 furatok közötti távolsággal megegyező távolságban vannak egymástól. A 12 csapok átmérőjét úgy kell megválasztani, hogy azok — laza illesztéssel — behelyezhetők legyenek a helyzetbeállító 13 furatokba. A 12 csapok végén önmagában ismert rögzítő szerveket kell kialakítani, melyek lehetővé teszik, hogy a 7 kengyelt a 12 csapoknak a helyzetbeállító 13 furatokon való átdugás után rugalmas szorítással az 1 keréktárcsához rögzítsük. Erre alkalmas pl. a 14 Seeger-gyűrű, melyet a 12 csap végén beszúrással kialakított 15 horonyba kell helyezni. Ilyenformán tehát a 7 kengyel az 1 keréktárcsához — stabilan — rögzíthető anélkül, hogy ehhez az 1 keréktárcsát át kellene alakítani, mindössze lemondtunk arról, hogy a kerék felszerelésekor a helyzetbeállításhoz a két átlós furatpár bármelyikét tetszés szerint használhassuk. (Minthogy két helyzetbeállító 13 furatot már lefoglaltunk a 7 kengyel felerősítéséhez, a helyzetbeállításra csak a fennmaradó két — átlósan szembenfekvő — 13 furat áll rendelkezésre.) A 16 takarólap alapvetően 17 középrészből és 18 gallérrészből áll. A 16 takarólapot célszerűen mélyhúzással állítjuk elő. A 17 középrész olyan forgástest — pl. csonkakúp —, mely a 7 kengyel 9 középrészének befogadására alkalmas üreget vesz körül. A 18 gallérrész sokféle alakú lehet, ezek közös jellemzője, hogy legalább két egymásra merőleges átlós x, illetve y irányban (lásd a 3. ábrát) olyan 19, illetve 20 húrt takar, mely hosszabb, mint az 1 keréktárcsában levő — a felerősítő 6 csavarok befogadására szolgáló — felerősítő 5 furatok közötti átlós távolság. (Az egyik 5 furat helyét szaggatott vonallal bejelöltük.) Ezzel ugyanis biztosítjuk, hogy a 16 takarólap felszerelése után a felerősítő 6 csavarokhoz közvetlenül nem lehet hozzáférni, azokat a 16 takarólap eltávolítása nélkül nem lehet kicsavarni. Éppen ezért nem is szükséges, hogy a 16 takarólap az 1 keréktárcsát minden irányban egyenletes kiterjedésben lefedje. Egy előnyös kiviteli alak szerint a 16 takarólap 18 gallérrésze a 16 takarólap 17 középrészéhez csillagalakban csatlakozó négy 21 szárat alkot és a 21 szárakban — célszerűen sajtolással — merevítő bordák vannak kialakítva. A 18 gallérrész alakját úgy kell megválasztani, hogy szerelt állapotban annak kerülete mentén a szélek az 1 keréktárcsán — legalábbis közelítően — felfeküdjenek, vagyis ne legyenek olyan rések, melyek a 18 gallérrésznek emelőszerű szerszámmal való gyors felfeszítését lehetővé tennék (lásd a 4. ábrát). A 16 takarólap 17 középrészének középpontjában a biztosító 22 csavar hengeres 23 fejrészének befogadására alkalmas hengeres 24 bemélyedés van kialakítva, s a 24 bemélyedés közepén a biztosító 22 csavar méretének megfelelő átmenő 25 furat van kialakítva. A 7 kengyelnek azon részében, mely szerelt állapotban az átmenő 25 furat alatt helyezkedik el, a biztosító 22 csavar méretének megfelelő menetes 26 furat van kialakítva. Ha tehát a 7 kengyelt már az 1 keréktárcsához erősítettük, akkor a kerék felszerelhető és a felerősítő 6 csavarok meghúzhatok. Ezután a 16 takarólapot ráhelyezzük a 7 kengyelre és a biztosító 22 csavar segítségével felerősítjük. A biztosító 22 csavar hengeres 23 fejrészében azonban nincs kialakítva horony csavarhúzó részére. Helyette legalább két, célszerűen három vagy négy 28 csapfurat van kialakítva. Ezek egymáshoz képesti távolsága egyedileg változhat, s így minden példányhoz individuális kulcs alakítható ki. A 22 csavart ezzel a biztonsági 27 kulccsal lehet szerelni, amelyen a 28 csapfuratokba illeszkedő 29 csapok varrnak kialakítva. A 22 csavar menetének (célszerűen finommenet), s a 29 csapok mé-5 10 [15 £2° 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
