175754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés diazo-tipusú fénymásoló-anyagokkal dolgozó fénymásolóberendezések ammóniaellátására
7 175754 8 keresztül visszük ki a 8 kigőzölögtetőből. All vezetéken keresztül visszük el a 8 kigőzölögtetőből a gyakorlatilag ammóniamentes és ezért az ammónia megkötésére ismét alkalmassá tett maradékvizet a 12 hűtőbe, ahonnan viszszakerül a 4 abszorberbe. A maradékvíz feleslegét, melyben már csak egészen minimális ammóniamennyiség maradt, a 13 vezetéken keresztül juttathatjuk a környezetbe. A 10 vezetéken keresztül áramló ammónia-vízgőz keveréket a 14 kondenzátorban cseppfolyósítjuk és viszonylag magas ammóniatartalmú ammóniavíz formájában a 15 táptartályba vezetjük. A 15 táptartályba a 16 vezetéken keresztül lehet kiegészítésként friss ammóniavizet bevezetni. A 15 táptartályból az ammóniavíz a 17 szabályzóelem segítségével egyenletes mennyiségben jut az 1 előhívókamra belső terébe, melyben az elgőzölögtető van elrendezve. Az elgőzölögtetőben az ammóniavíz meghatározott mennyiségű és meghatározott ammóniatartalmú előhívógázzá alakul. A 17 szabályozóelem átömlő keresztmetszetét úgy kell beállítani, hogy az 1 előhívókamrába annyi, meghatározott koncentrációjú ammóniavíz kerüljön, mely az 1 előhívókamrán átvezetett diazo-típusú fénymásoló anyag előhívásához a szivárgási veszteségek figyelembevétele mellett megfelelő előhívógázkoncentrációt biztosít. A 17 szabályozóelemen keresztül az 1 előhívókamrába bevezetett ammóniavíz koncentrációja mindig azonos, mivel a 15 táptartályban a friss ammóniavíz és a visszanyert ammóniavíz megfelelően átkeveredhet. A pufferhatás következtében a 15 táptartályban fellépő koncentrációingadozások teljesen kiegyenlítődnek. Ehhez járul még az, hogy a visszanyert ammóniavíz koncentrációingadozásai már a 8 kigőzölögtető megfelelően megválasztott hőmétsékletszabályozásával is csaknem teljesen kiegyenlíthetők. Az 1. ábrán nem tüntettük fel a hűtőkör azon részét, mely a 14 kondenzátor, a 12 hűtő és a 4 abszorben hűtésére szolgál. Ezek a részletek 2. ábrán szerepelnek. Az ezen bemutatott 20 előhívókamrának egy 21 és egy 22 előkamrája van. A 21 és 22 előkamrák lényegében két-két, a feltekercselt diazo-típusú fénymásoló anyagot a 20 előhivókamrán keresztülvezető hengerpár között vannak kiképezve. A 21 és 22 előkamrából eltávolított ammóniát a 23 abszorberben nyeletjük el. A 20 előhivókamrából a 21 és 22 előkamrákba áramló ammónia-vízgőz keveréket a 21 és 22 előkamrák külső hengerpárjai között belépő levegő felhígítja, ezért a keverék mindössze 10 térfogatszázalék ammóniát tartalmaz. Ez a koncentráció a környezetszennyezés szempontjából tekintélyes lenne akkor, ha közvetlenül kivezetnénk azt, túl alacsony azonban ahhoz, hogy a levegőammónia keveréket közvetlenül a 20 előhívókamrába vezethessük vissza. Ezért a levegő-ammónia-vízgőz keveréket a 23 abszorberre vezetjük, és ott ellenáramban vízzel hozzuk össze. Az adott esetben a 23 abszorbemek egy 24 kamrája, egy ezzel koaxiálisán elrendezett 25 hűtőtere és egy ugyancsak koaxiálisán elrendezett 26 külső tere van. A 24 kamra töltőtestekkel van csaknem teljesen telítve. A 26 külső tér egy 27 keresztfái segítségével egy 28 felső kamrára és egy 29 alsó kamrára van megosztva. A 28 felső kamra a víz előhűtő zónájaként működik. Az előhűtött viz a 31 vezetéken keresztül hagyja el a 28 felső kamrát és felülről lép be a 24 kamrába. A 29 alsó kamrába egy, a 21 és 22 előkamrákból az elhasznált levegőt szállító 32 szívóvezeték van bekötve. A megszívást egy, a 23 abszorber fejénél elrendezett 33 szivattyú végzi. Az elszívószerkezet tehát lényegében a 32 elszívóvezetékből és a 33 szivattyúból van összeállítva. A 23 abszorber 29 alsó kamrája az elhasznált levegő előhűtőjeként működik, miközben az előhűtött elhasznált levegő egy 34 vezetéken keresztül kerül át a 24 kamrába. Ezzel azt érjük el, hogy a 24 kamra teljes szerkezeti hossza rendelkezésünkre áll az anyagátadás lebonyolítására és nem kell annak egy részét az anyagok hűtésére felhasználni. A hűtéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli változatánál az abszorpciós kamrába bevezetett elhasznált levegőt egy különálló előhűtő készülékben hűtjük le és így az abszorbert csak egyetlen egy köpennyel kell a kamra hűtésére ellátni. Az elhasznált levegő a 24 kamrában alulról felfelé áramlik, miközben nagy felületen érintkezésbe kerül a felülről lefelé folyó vízzel. Az elhasznált levegőből a vízbe bevitt ammónia egy viszonylag alacsony koncentrációjú, maximum 10 tömegszázalékos ammóniavizet ad, melyet a 23 abszorberből egy 35 keringtetővezeték első szakaszán keresztül távolítunk el. A 35 keringtető vezeték első szakasza a 23 abszorber fenekéhez van csatlakoztatva és U-alakban meghajlítva van a 36 kigőzölögtető fejébe becsatlakoztatva, melynek 37 rektifikálóoszlopa a 38 szitatányérra halmozott töltőtestekkel van feltöltve. A 37 rektifikálóoszlop aljában egy 39 üst van kiképezve, mely egy 40 villamos fűtőtesttel van ellátva. A 40 villamos fűtőtest energiaellátását egy, a 36 elgőzölögtető fejénél elrendezett 41 hőérzékelő segítségével a fejhőmérséklet függvényében szabályozzuk. A gyakorlatilag ammóniamentes maradékvizet tartalmazó 39 üstben vízgőzt fejlesztünk, melyet a 37 rektifikálóoszlopban alulról felfelé áramoltatunk, vagyis anyagátadást valósítunk meg az oszlopfejen keresztül bevezetett és felülről lefelé áramló viszonylag alacsony koncentrációjú ammóniavíz és a vízgőz között. Az anyagátadás eredményeként fejtermékként egy olyan ammónia-vízgőz keveréket kapunk, melynek koncentrációviszonyait a 41 hőérzékelő előírt értékre történő beállításával határozunk meg. Az ammóniatartalmat előnyösen 20—30 tömegszázalék értékhatárok közé állítjuk be. A 39 üstbe befolyó maradékvíz gyakorlatilag ammóniamentes, mivel ammóniatartalma legfeljebb 0,1 g/1 lehet. A maradékvizet, melyet a rektifikálás során nem gőzölögtettünk el, egy 42 hattyúnyakon keresztül viszszük ki a 39 üstből. A kivitt maradékvizet egy 43 tartályba visszük, melynek egy, a 23 abszorber meghatározott mennyiségű vízzel történő ellátását biztosító 44 adagolószivattyúja van. A 44 adagolószivattyú a 35 keringtető vezeték második szakaszába van beépítve, mely a 23 abszorber 28 felső kamrájába van bekötve. A felesleges maradékvizet egy 45 csonkon keresztül a környezetbe vezetjük, melyhez adott esetben a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően egy vizes citromsavoldattal töltött tartály van csatlakoztatva az ammónianyomok kémiai úton történő megkötésére. A 23 abszorberben előállított viszonylag alacsonyabb koncentrációjú ammóniavíz mellett a 37 rektifikálóoszlop fejénél még kondenz vizet is bevezetünk, melyet a 20 előhívókamrából egy 46 vezetéken keresztül eresztünk le. A 37 rektifikálóoszlop fejtermékeként kapott ammónia-vízgőz keveréket a 47 vezetéken keresztül juttatjuk a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
