175748. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áttörések kialakítására szalaganyagban

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 175748 Bejelentés napja: 1976. XI. 02. (Hl—451) Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság 1975. XI. 03. (P 25 49 072.6-16) Nemzetközi osztályozás B 32 B 15/08 B 21 C 37/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1980. IV. 28. Megjelent: 1981. V. 31. Hillesheim Hans, mérnök, Höhfröschen, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés áttörések kialakítasara szalaganyagban 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés áttörések kialakítására szalaganyagokban. A találmány tárgya még az ily módon kialakított szalag. Szalagalakú félkésztermékeken, például acélszalago­kon — vagy lemezeken — a különböző áttöréseket ez­­ideig kétféle módon alakították ki. A félkésztermék­ként nyert acélszalagokban a (például) lyukakat az e célra megfelelő, kivágó présszerszámok segítségével vágják ki. A présszerszámokkal történő kivágás, mint mechanikus megmunkálás, meglehetősen drága, tekin­tettel arra, hogy kivágószerszámokkal történik, más­felől pedig olyan nagy a hulladék, hogy az ily módon előállított, lyukasztott szalag vagy fémlemez csak ott alkalmazható, ahol például fémhúzással, huzalfonással, vagy ehhez hasonló technológiával kialakított szalagot, vagy fonadékot egyéb okokból nem lehet felhasználni. A fémszalagon vagy fémlemezen kialakítandó lyukak előállításának másik módja az, hogy fémhúzási techno­lógiát alkalmaznak. Ez úgy történik, hogy a félkészter­méken (például szalagon) a kivágószerszámok segítségé­vel hasítékokat munkálnak ki, majd ennek megtörténte után a félkészterméket axiális irányban oly módon nyújtják, hogy a hasítékok között levő bordák hossz­­tengelyük körül 90°-ban kihajtanak. A bordák kihaj­lása, továbbá az anyagban levő hasítékok és a megmun­kálás közben ébredő feszültségek azonban odavezet­nek, hogy az így kapott nyújtott fémtermék mechaniku­san csak kevéssé terhelhető. Ezért az ilyen terméket csak olyan helyeken lehet alkalmazni, ahol csekély mechanikai igénybevételnek van kitéve, például épít-2 kezéseken, ahol nyílások lefedésére alkalmazzák, vagy olyan gépek védőrácsaként, amelyekben forgó alkatré­szek vannak és a dolgozó testi épségének védelme bal­esetvédelmi szempontból fontos követelmény. 5 További hátránya az ily módon előállított, tehát mind kivágószerszámokkal, mind húzással kialakított áttö­résekkel rendelkező terméknek az, hogy alkalmazási területe kicsi. Ha ugyanis a lyukasztott fémszalagot, vagy fémlemezt — akár kivágással, akár húzással van- 10 nak az áttörések kialakítva — például műanyaggal együtt valamilyen más félkésztermékké kell továbbfel­dolgozni, az áttörések kimunkálása — figyelemmel az áttörések szélkiképzésére — további nehézségek forrá­sát jelenti. 15 Ha viszont kedvező piaci áron értékesíthető, nagyobb felületű szerkezeti anyagot akarunk előállítani, amely mechanikusan is terhelhető, s ugyanakkor korrózió ellen is védve van, akkor e követelmények miatt az elő­állítási problémák tovább nőnek. Tömeges gyártás 20 útján előállított fémszalagoknak vagy fémlemezeknek lehet ugyan kitűnő mechanikai tulajdonságuk, de a korrózió ellen nincsenek védve. Ha drága műanyagot alkalmazunk, eleget tudunk tenni a korrózióvédelem által támasztott igényeknek, ezek a lemezek azonban 25 nem rendelkeznek a szükséges mechanikai szilárdság­gal, és a tartós, hőmérséklet által előidézett igénybevé­tellel szemben sem ellenállóak. A fémlemez és a mű­anyag egyesítése révén kialakított szerkezeti elemek előnyei már ismertek, ezért általános az a gyakorlat, 30 hogy lyukasztott vagy húzás útján kialakított áttöré-175748

Next

/
Thumbnails
Contents