175722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék központi fűtési berendezés hidraulikus-kalorikus beszabályozására és/vagy diagnosztizálására
5 175722 6 kuláltatására szolgáló 12 szivattyúk beépítve. A 12 szivattyúk elé a 30 vezetékbe 13 szűrő van iktatva. A 6 visszatérő vezetékek legalsó szakaszaiba, a földszinti 3 hőleadók után, a 7 szerelőszint 2 födémé alatt egészében 14 hivatkozási számmal jelölt mérő-szabályozóegységek vannak beiktatva. Ilyen 14 mérő-szabályozóegységet kapcsoltunk a 4 előremenő vezeték alsó szakaszára is, ugyancsak a 7 szerelőszinten, a 2 födém alatt. Ez az elhelyezés fűtéstechnológiai (ürítés, légtelenítés) szempontjából célszerű. A 14 mérő-szabályozóegységhez az ábrán látható módon csatlakoztathatja a 15 mérőműszert flexibilis 19 csöveivel a szabályozási műveletet végző 33 személy. Az áramlásirányokat a vezetékekre rajzolt nyilak, illetve a külön berajzolt a nyilak mutatják. A 2. ábrán nagyobb méretarányban feltüntetett 14 mérő-szabályozóegységnek 16 szabályozószelepe van. Az a áramlásirányt tekintve ez elé van iktatva a 17 nyomáskivezető-leeresztőszerelvény. A 16 szelep és 17 szerelvény között egy további 18 nyomáskivezető szerelvény van elhelyezve. A 16—18 szerkezetrészek a 6 leszállóvezetékre vannak kapcsolva. A 17 szerelvényhez leeresztőcsap, pl. kazántöltőcsap, a 18 szerelvényhez próbacsap tartozhat, a 16 szabályozószelepet pedig pl. „Strömax R—4117” típusú szelep alkothatja. A 15 mérőműszer itt U-csöves manométer, amelynek 23 csöveihez kapcsolt flexibilis 19 vezetékek a 20 csatlakozóelemek segítségével köthetők össze a 17 és 18 szerelvényekkel. A 18 nyomáskivezető szerelvény nagyobb méretarányú, részletes rajza a 3. ábrán látható. A £>x belső átmérőjű 6 vezeték falazatában d1 átmérőjű 21 furat van kialakítva, amelyet kívülről a csőfalhoz pl. hegesztéssel rögzített £>2 átmérőjű 22 karmantyú vesz körül. A 21 furat vonalában, a 6 cső x középtengelyében 23 szűkítőelem van elhelyezve, amelyet célszerűen kialakított test, például d2 átmérőjű hengeres, vagy gömb alakú, korrózióálló anyagból, például ezüstacélból készült test alkot. Amennyiben a 23 szűkítőelem (fojtóelem) henger alakú, annak tengelyére merőleges a 22 karmantyú y tengelye, tehát az x tengelyre merőleges. A 23 szűkítőelem a 22 karmantyú y középtengelyén fekszik, vagyis középpontja az x és y tengelyek metszéspontjába esik. A 22 karmantyúhoz csavaros kapcsolattal 24 csap van csatlakoztatva, amelynek alsó részéből 25 menetes csővé nyúlik ki; erre köthető a 15 műszer egyik flexibilis 19 vezetékének 20 csatlakozóeleme. A 24 csap nyitására-zárására a 25 kar szolgál. A 4. ábrán látható a 17 nyomáskivezető-leeresztőszerelvény, nagyobb méretarányban. A 6 vezeték falazatában d3 átmérőjű 26 furat van kialakítva, amely a vezeték falához kívülről pl. hegesztéssel rögzített D3 átmérőjű 28 karmantyúba torkollik. A 28 karmantyúhoz önmagában ismert (csak részben ábrázolt) 35 leeresztőcsap csatlakozik. A dt átmérő célszerűen kisebb, mint a d2 és/vagy d3 átmérő. A D2, D3 átmérők kisebbek a Dx átmérőnél, vagy azzal egyenlőek, de nagyobbak a d2 és d3 furatátmérőknél. Az 5. ábrán különböző átmérőjű leszálló, illetve felszálló vezetékekhez tartozó, méretenként hitelesített 14 mérőszabályozó egységek hitelesítési jelleggörbéit tüntettük fel, amelyek a p=f(m) függvénynek megfelelően az egyes vezetékekben a tömegáram és nyomás közötti összefüggést ábrázolják. A koordinátarendszer függőleges tengelyén a mm v.o. dimenziójú Ap2 nyomáskülönbség-értékek, a vízszintes tengelyén pedig a kg/óra dimenziójú átáramló tömegáram-értékek szerepelnek. A görbesereget, illetve a görbesereg által reprezentált méretsort statisztikai felmérés alapján állítottuk össze. A grafikon szerint egymáshoz rendelt, a mindenkori 6, illetve 4 vezetéken áthaladó tömegáramhoz tartozó, a 17 és 18 nyomáskivezető szerelvények között fellépő nyomáskülönbség-értékek a fűtési rendszer terv szerinti, tehát optimális hidraulikus-kalorikus beszabályozottsági állapotának felelnek meg. Ez a Ap2 nyomáskülönbség abból következően jön létre, hogy a 18 szerelvényhez tartozó 23 szűkítőelem a vezetékben statikus nyomáscsökkenést okoz, majd az attól e távközzel (2. ábra) elrendezett 17 szelvénynél a statikus nyomás ismét felveszi a vezetékben egyébként uralkodó értéket. A 14 mérő-szabályozó egység hosszát úgy kell megválasztani, hogy az áramlás a irányát figyelembe véve az elé esetlegesen beépített szerelvény,, vagy irányváltozás a 23 szűkítőelemnél létrejövő statikus nyomásváltozást ne befolyásolja. A 6, illetve 4 vezetékben az átfolyó tömegáram függvényében ténylegesen fellépő nyomások Apx nyomáskülönbségét a 21 és 27 furatokon, illetve a csatlakozó 19 csöveken át a 15 beállítóműszerrel mérhetjük; az U- csöves (nanométerről közvetlenül leolvasható a nyomáskülönbség Apx értéke (1. az 1. és 2. ábrát). A fent leírt készülék segítségével valamely fűtőberendezés (fűtési rendszer) hidraulikus-kalorikus beszabályozását a következőképpen hajthatjuk végre : az 1. ábra szerinti fűtőberendezés 4 felszálló vezetékén és 6 leszálló vezetékein átáramoltatandó hőhordozó közeg — a jelen esetben meleg víz — mennyiségét a beszabályozási tervek tartalmazzák a lefojtandó (elhasználandó) nyomásértékkel együtt. A fűtőberendezés ellenőrző hidraulikus-kalorikus beszabályozása annak feltöltését követően úgy történik, hogy a 33 személy (1. ábra) a 15 mérőműszer flexibilis 19 csöveit a 20 csatlakozóelemek (2. ábra) segítségével az egyes fel-, illetve leszálló vezetékekbe iktatott 14 mérő-szabályozó egységek 17 és 18 nyomáskivezető szerelvényekhez kapcsolja, azok 24, 35 csapjait megnyitja, s méri a 17, 18 szerelvények között fellépő Apx nyomáskülönbséget. Ezt megfelelően a 14 mérő-szabályozó egység 16 szabályozószerelvényének terv szerinti beállításával a rendszer „száraz” előbeállitása elvégezhető. Miután a 33 kezelőszemély a 15 mérőműszeren a tényleges Apj értéket leolvasta, azt összehasonlítja az 5. ábrán látható görbesereg megfelelő görbéjéhez tartozó azon tervezett Ap2 értékkel, amely a tervezett tömegáram-értékhez tartozik. A ténylegesen mért Ap, és tervezett Ap2 értékek közötti különbséget a 16 szabályozószelep működtetésével lehet kiküszöbölni, amivel a tömegáramot lehet csökkenteni vagy növelni. Ha tehát a 33 személy a 15 mérőműszeren a 16 szelep elfordítása során azt a Apt értéket olvassa le, amely a terv szerintivel azonos, ez azt jelenti, hogy a vezetéken a hőhordó közeg tervezett tömegárama halad át. A fenti műveleteket a fűtési rendszer valamennyi 14 mérő-szabályozóegységével végrehajtva, a teljes rendszer hidraulikai-kalorikus szempontból tökéletesen beszabályozottá, „beállítottá” vált olyannyira, hogy a próbafűtés csak szereléstechnológiai kontrollnak tekinthető. A találmány szerinti eljárás és készülék meglevő fűtő5 10 15 20 [25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
