175722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék központi fűtési berendezés hidraulikus-kalorikus beszabályozására és/vagy diagnosztizálására
7 175722 8 berendezések, illetve -rendszerek diagnosztizálására — hibáinak felderítésére — is alkalmas. A leggyakoribb hidraulikai eredetű hibaforrások a beszabályozatlanság, a dugulás, a csővezetéki lerakodás, a szerelvény meghibásodás stb. Ezek a hibák hidraulikai zavarok formájá- 5 ban okozzák a fűtési rendellenességet, vagyis befolyásolják a nyomás-tömegáram viszonyt. Ha tehát a 15 beállító műszerrel a 14 mérő-szabályozó egységekben mérjük a tényleges Ap, értékeket és azokat összehasonlítjuk a tervezett Ap2 értékkel, a meghibásodott vezetékszakaszt 10 vagy -szakaszokat rövidúton felderíthetjük és ily módon a hibahelyet lokalizálva, a hibát könnyen elháríthatjuk, a hibát előidéző okot egyszerűen felszámolhatjuk. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy „elöregedett”, vízkövesedett rendszerek megnövekedett szivaty- 15 tyúmunka-igénye is könnyen meghatározható. A találmány természetesen nem korlátozódik a fenti kiviteli példára és szerkezeti részletmegoldásokra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos formában megvalósítható. 20 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás központi fűtési berendezés hidraulikus-kalo- 25 rikus beszabályozására, amelynek hőhordó közeg-forrása, a hőhordó közeg továbbítására szolgáló fel- és leszálló vezetékei, adott esetben elosztóvezetékei, valamint hőleadói vannak, azzal jellemezve, hogy a vezetékrendszer legalább egy helyén, előnyösen valamennyi fel- 30 és leszálló vezetékben (4, 6) az áramló közegben statikus nyomáscsökkenést idézünk elő, a csökkentett statikus nyomású hely és egy változatlan statikus nyomású hely közötti nyomáskülönbséget (Ap,) megmérjük, az ugyanezen helyeken a tervezett tömegáram függvényében előre 35 meghatározott nyomások külömbségével (Ap2) összehasonlítjuk, és a mért és előre meghatározott (terv szerinti) nyomáskülönbségek (Ap,, Ap2) közötti eltérést a hőhordó közeg tömegáramának változtatásával kiegyenlítjük. 40 2. Eljárás központi fűtési berendezés hidraulikuskalorikus diagnosztizálására, amelynek hőhordó közegforrása, a hőhordó közeg továbbítására szolgáló fel- és leszálló vezetékei, adott esetben elosztóvezetékei, valamint hőleadói vannak, azzal jellemezve, hogy a veze- 45 tékrendszer legalább egy helyén, előnyösen valamennyi fel- és leszálló vezetékben (4, 6) az áramló közegben statikus nyomáscsökkenést idézünk elő, a csökkentett statikus nyomású hely és egy változatlan statikus nyomású hely közötti nyomáskülönbséget (Ap,) megmérjük, az 50 ugyanezen helyeken a tervezett tömegáram függvényében előre meghatározott nyomások különbségével (Ap2) összehasonlítjuk, és a mért és előre meghatározott (terv szerinti) nyomáskülönbségek (Ap,, Ap2) közötti eltérés alapján a fűtőberendezés hibáját adott esetben felderítjük. 3. Készülék központi fűtési berendezés hidraulikuskalorikus diagnosztizálására, amelynek hőhordó közegforrása, a hőhordó közeg továbbítására szolgáló fel- és leszálló vezetékei, adott esetben elosztóvezetékei, valamint hőleadói vannak, azzal jellemezve, hogy a vezetékrendszer legalább egy helyére, előnyösen valamennyi fel- és leszálló vezetékre (4, 6) csatlakoztatott mérő-szabályozóegysége (14), valamint nyomáskülönbség (Ap,) mérésére alkalmas mérőműszere (15), például U-csöves manométere (34) van, amely mérő-szabályozó egység (14) a vezetékbe (4, 6) iktatott tömegáramszabályozó szerkezetet, célszerűen szabályozószelepet (16) tartalmaz, amely előtt — a hőhordó közeg áramlásirányát tekintve — a vezeték (4, 6) hossztengelyében (x) elhelyezkedő szűkítőelem (23) van beépítve, amellyel szemben a vezeték (4, 6) falazatában furat (21) van kiképezve; e furat előtt távközzel (e) — ugyancsak az áramlásirányt (a) tekintve — további furat (27) van kialakítva, a furatokhoz (21, 27) pedig a mérőműszerrel összekapcsolható nyomáskivezető szerelvények (17,18), célszerűen csapok vannak csatlakoztatva. 4. A 3. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szűkítőelemmel (23) szemben elhelyezkedő furathoz (21) csatlakoztatott nyomáskivezető szerelvényt (18) mérőcsap (próbacsap), a másik furathoz (27) csatlakoztatott nyomáskivezető szerelvényt (17) pedig leeresztőcsap, például kazántöltőcsap alkotja, és e szerelvényekhez (17, 18) a mérőműszer (15) célszerűen flexibilis csövei (19) menetes-csavaros csatlakozóelemek (20) segítségével vannak kapcsolva. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az impulzusvevő szerelvények (17, 18) a vezeték (4, 6) átmérőjénél (Dj) kisebb átmérőjű (D2, D3) karmantyú (22, 28) közbeiktatásával vannak a vezetékhez (4, 6) csatlakoztatva. 6. Az 5. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szűkítőelem (23) középpontja a vezetéktengely (x) és karmantyú (22) -tengely (y) metszéspontjában helyezkedik el. 7. A 3—6. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szúkítőelemet (23) korrózióálló anyagból, célszerűen ezüstacélból készült test, például henger- vagy gömbalakú test alkotja. 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szűkítőelemmel (23) szemben elhelyezkedő furat (21) átmérője (d2) kisebb, mint a szűkítőelem (23) átmérője (d2) é/vagy a másik furat (27) átmérője (d3). 9. A 4—8. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a karmantyúk (22, 28) belső átmérője (D2, D3) meghaladja a hozzájuk tartozó furatok (21, 27) átmérőjét (dlt d3). 3 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 81.671.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 4
