175614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium, horgany szinesfém, stb anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként iparművészeti tárgyak öntéssel való előállítására
3 175614 4 tárgy fémanyaga olvadáspontjának hőmérsékletén hosszabb ideig tartva rendszerint károsodnak, esetleg teljesen tönkremennek. Főként iparművészeti tárgyak készítésénél előforduló feladat, hogy a tárgy meghatározott felületrészein különböző színű és alakú, kőzúzalékhoz hasonló megjelenési formájú díszítő elemnek kell lenni. Az ilyen elemek nem ragaszthatok az öntött tárgyra, mert ehhez nem megfelelő az alakjuk. A formázó homokban levő öntőüreg felületébe sem erősíthetők be, mert az öntés közben áramló folyékony fém a formázó homokból ezeket elsodorja, elmossa. Magát a tárgyat sem lehet úgy kialakítani, hogy valamilyen mechanikus kötést lehetne alkalmazni. A bonyolult alakú, szétágazó és aránylag kis keresztmetszetű részekből álló tárgyak öntésénél sokszor okoz problémát, hogy az olvadt fémanyag a szűk keresztmetszeteken való átfolyás közben még az előtt megdermed, mielőtt a fémanyag a teljes öntőüreget kitöltené. Sok esetben — főként iparművészeti tárgyak öntésénél — az öntőtechnológus nem alkalmazhatja az ipari célokra szolgáló, egyszerűbb alakú tárgyak öntésénél szokásos technológiai rendszabályokat, mivel az iparművészeti tárgyaknál a művészi, esztétikai szempontok is fontosak. Valamely iparművészeti tárgy felületén nem lehet bárhol például eltávolított fölöntés nyoma vagy hasonló. Bonyolult alakú tárgyak öntésére ismert olyan eljárás is, amelynél az önteni kívánt munkadarab, illetve tárgy alakjának megfelelő alakú mintát gyakorlatilag maradék nélkül elégethető, habosítható műanyagból, például polistirolból vagy polietilénből készítik. Ezt a habanyagból levő mintát ágyazzák be a homokba és ráöntik az olvadt fémanyagot, amely az előtte levő habanyagot elégeti, elgázosítja. A habanyag öntőminta a formahomokban levő formaüreg falát elég erősen tartja ahhoz, hogy a beöntött fém megdermedése, illetve megszilárdulása után az előállítani kívánt tárgy kellő alakját megkapják. Ennek az eljárásnak hátrányos tulajdonsága, hogy a habanyag öntőminta az olvadt fémmel való érintkezésbe kerülése során túlságosan gyorsan ég el. A formaüreg falai mellett már nincs öntőminta anyag akkor, amikor az olvadt fém még aránylag nagy sebességgel áramlik, tehát a formaüreg falát eróziós hatás révén koptatja, rongálja. Ha a formaüreg falán valamilyen az önteni kívánt tárgy anyagától eltérő anyagú betét vagy díszítő elem, díszítő idom van, ezt helyéről elsodorja, elmossa. Ha a betét vagy díszítő elem anyaga olyan minőségű, hogy az olvadt fém aránylag magas olvadási hőmérséklete fölötti hőmérsékleten károsodik, a díszítő elem vagy idom megrongálódik, esetleg teljesen tönkremegy, mivel aránylag hosszú ideig van ennek a károsító, magas hőmérsékletnek kitéve. Az öntőminta habanyaga általában annál gyorsabban ég, minél nagyobb az olvadt fémmel pillanatnyilag érintkező felülete. Ez azt jelenti, hogy a habanyag öntőminta nagyobb keresztmetszetű részein az olvadt fém gyorsabban halad előre, mint a habanyag öntőminta kisebb keresztmetszetű részein. Ennek eredményeként gyakran előfordul, hogy a formaüreg nagy keresztmetszetű részeinek falánál a beöntött fémanyag már kezd dermedni akkor, amikor az általában e falakba benyúló, ezekből kiágazó, kisebb keresztmetszetű öntőüreg-részeket az olvadt fém még nem töltötte ki. Ennek következtében a kis keresztmetszetű formaüreg részekbe már nem is áramlik be a fémanyag és maga az öntvény hiányos, rendeltetésére alkalmatlan lesz. A találmány feladata alumínium, horgany, színesfém stb. anyagú, bonyolult alakú tárgyak, főként iparművészeti tárgyak öntéssel való előállítására olyan eljárás létrehozása, amely révén az öntéshez szükséges minta gyorsan és olcsón, kellő alakban előállítható, a formahomokba egyszerű módon beágyazható és a formaüreg, illetve öntőüreg pontos alakúra készíthető, öntés folyamán a formaüreg fala nem sérülhet meg, az önteni kívánt tárgy felületébe öntés révén erősített, más anyagú idomok és díszítő elemek a kész öntvényen pontosan az előírt helyen és helyzetben vannak, ezek öntés közben nem sérülnek meg, továbbá az olvadt fém a formaüreg minden részét teljesen kitölti, tehát hiánytalan, pontos alakú öntvény nyerhető. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynél az öntőminta anyagaként gyakorlatilag maradék nélkül elégethető, illetve elgázosítható habanyagot alkalmazunk és az öntőmintát formahomokba ágyazzuk, a formahomokban hagyjuk és az olvadt fémet erre öntjük, és amelynek jellemzője, hogy a habanyagból levő öntőmintának azokról a helyeiről, amely helyeken az olvadt, áramló fém a formaüreg falát az alaki- és méretjellemzők következtében megrongálhatja, és/vagy amelyeken már az öntés előtt elkészített tárgyakat, idomokat vagy díszítő elemeket kell az öntvénybe erősíteni és/vagy ahol az olvadt fém átfolyási sebességét csökkenteni kívánjuk, egy habanyag réteget választunk le, a leválasztási felületre az öntőminta habanyag szerkezeténél tömörebb szerkezetű, a hőt kevésbé vezető, ennél kisebb sebességgel égő, illetve gázosodó anyagból levő védő réteget viszünk föl, majd a szétválasztott felületeket újból összeragasztjuk és az így elkészített öntőminta formahomokba ágyazása után, a fémnek formaüreget kitöltő habanyagra öntésekor a habanyag elégését, illetve elgázosodását a védő rétegekkel helyileg késleltetjük, illetve szabályozzuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a védő réteg anyagául ásványi anyagot, például gipszet, agyagot, cementet vagy fémoxidot polivinilacetát vagy polivinilpropionát vizes oldatával diszpergált állapotba hozunk, ebből az anyagból a védő réteget valamilyen ismert módon a habanyag leválasztási felületére juttatjuk, majd a leválasztott habanyag réteget a habanyag öntőmintára, eredeti helyzetébe visszahelyezzük, ide ragasztjuk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy védő rétegként fém fóliát helyezünk a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
