175613. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-[(1-piperidinil)-alkil]- aril- karboxamid-származékok előállítására

13 175613 14 76 súlyrész 4-fluor-2-nitro-benzoesav és 225 súlyrész benzol elegyéhez keverés közben hozzáadunk cseppen­­ként 71 súlyrész szulfinil-kloridot, majd az adagolás be­fejezése után a reakcióelegyet keverés közben vissza­folyató hűtő alkalmazásával 5 órán át forraljuk, ezután pedig szobahőmérsékleten egy éjszakán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet bepároljuk, majd a mara­dékot benzollal felvesszük, a kapott benzolos oldatot bepároljuk és ezután a két utóbbi műveletet megismétel­jük. így maradékként 85 súlyrész 4-fluor-2-nitro-benzoil­­-kloridot kapunk. 1. példa 2. példa 0 °C hőmérsékleten élénk keverés közben 231 súlyrész 0,95 mólos vizes aziridin-oldathoz 16 súlyrész nátrium­­-hidrogén-karbonátot adunk, majd az így kapott keve­rékhez szintén 0 °C-on 45 perc leforgása alatt cseppen­­ként hozzáadjuk 36 súlyrész 4-fluor-2-metoxi-benzoiI­­-klorid 150 súlyrész triklórmetánnal készült oldatát. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet hűtés nél­kül 30—45 percen át keverjük, majd pH-értékét híg nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján 8-ra beállítjuk és ezután háromszor triklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített extraktumot háromszor vízzel mossuk, szá­rítjuk, szűrjük és bepároljuk, amikoris maradékként 40,5 súlyrész l-(4-fluor-2-metoxi-benzoil)-aziridint ka­punk. 3. példa A 2. példában ismertetett módon eljárva, de 4-fluor-2- -metoxi-benzoil-klorid helyett kémiailag ekvivalens mennyiségekben megfelelő aril-karbonil-kloridokat használva az alábbi l-(aril-karboniI)-aziridin-származé­­kok állíthatók elő : 1 -(2-hidroxi-benzoil)-aziridin, l-(4-fluor-2-nitro-benzoil)-aziridin, l-(2-tienil-karbonil)-aziridin és l-(5-klór-2-metoxi-4-nitro-benzoiI)-aziridin. 4. példa Keverés közben 12,94 súlyrész (2-bróm-etil)-karba­­minsav-etilészter, 13,51 súlyrész l,3-dihidro-l-(4-piperi­­dinil)-2H-benzimidazol-2-on, 10,1 súlyrész nátrium­­-hidrogén-karbonát és 160 súlyrész etanol elegyét vissza­folyató hűtő alkalmazásával egy éjszakán át forraljuk, majd lehűtjük, Hyflo márkanevű anyagon átszűrjük és a szűrletet bepótoljuk. A maradékot szilikagélen oszlop­­kromatográfíásan tisztítjuk triklórmetán, 10% metanol és egy csepp ammónium-hidroxid elegyével eluálva. A tiszta terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük, majd bepároljuk, amikoris maradékként 4,4 súlyrész mennyiségben 2-[4-(2,3-dihidro-2-oxo-lH-benzimidazol­­-l-il)-l-piperidmü}-etil-karbaminsav-etUésztert kapunk. Keverés közben az előző lépésben kapott vegyületből 0,333 súlyrész, 1,65 súlyrész 48%-os vizes hidrogén­­-bromid-oldat és 0,11 súlyiész víz keverékét vissza­folyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk, majd a vizet és a hidrogén-bromidot ledesztilláljuk. A maradé­kot háromszor benzollal felvesszük, minden alkalom­mal a benzolt elpárologtatva. Az így kapott olajos ma­radékot ezután 2-propanolból kristályosítjuk, majd ki­szűrjük a képződött kristályokat és kis mennyiségű eta­­nolból átkristályosítjuk. így végül 0,27 súlyrész mennyi­ségben a 300 °C-náI magasabb olvadáspontú (bomlik) l-[l-(2-amino-etil)-4-piperidiniI]-l,3-dihidro-2H-benzi­­midazoI-2-on-dihidrobromidot kapjuk. 5. példa Keverés közben 87 súlyrész 2-klór-etil-amin-hidro­­klorid és 300 súlyrész triklórmetán jeges fürdővel hűtött elegyéhez 224,2 súlyrész N,N-dietil-etánamint adunk, majd további 300 súlyrész triklórmetán beadagolása után a kapott reakcióelegyhez 5 °C alatti hőmérsékleten cseppenként 1,5 óra leforgása alatt 96 súlyrész 2-furán­­-karbonil-klorid 300 súlyrész triklórmetánnal készült oldatát adagoljuk. Az adagolás befejezése után a reak­cióelegyet szobahőmérsékleten egy éjszakán át keverjük, majd vízbe öntjük és a fázisokat egymástól elválasztjuk. A vizes fázist triklórmetánnal extraháljuk, majd az egye­sített szerves fázisokat vízzel, majd híg sósavoldattal és ezután kétszer ismét vízzel mossuk, szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot szilikagélen oszlopkromatog­­ráfiásan tisztítjuk triklórmetán és 2% metanol elegyével eluálva. A tiszta terméket tartalmazó frakciókat össze­öntjük, majd bepároljuk, amikoris maradékként 95 súlyrész N-(2-klór-etil)-2-furán-karbonamidot ka­punk. 6. példa Keverés közben 32 súlyrész 2-bróm-etil-amin-hidro­­bromid 150 súlyrész vízzel készült és lehűtött oldatához 23,5 súlyrész 4-fluor-2-nitro-benzoil-klorid 54 súlyrész benzollal készült oldatát adjuk, majd a kapott reakció­elegyhez 0—5 °C-on élénk keverés közben cseppenként hozzáadjuk 13 súlyrész nátrium-hidroxid 200 súlyrész vízzel készült oldatát (a reakció exoterm). Az adagolás befejezése után 0—10 °C-on a reakcióelegyet még 2 órán át keverjük, majd a kivált terméket kiszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk, amikoris 30 súlyrész (93,6%) mennyiségben N-(2-bróm-etil)-4-fluor-2-nitro-benzami­­dot kapunk. 7. példa Keverés közben 21 súlyrész nátrium-hidroxid 75 súlyrész vízzel készült oldatához hozzáadjuk 29 súlyrész 2-klór-etil-amin-hidroklorid 75 súlyrész vízzel készült ol­datát, majd a kapott reakcióelegyet 10 percen át 90 °C hőmérsékleten keverjük. Ezután 0 °C-ra hűtjük a reak­cióelegyet, majd hozzáadunk 19 súlyrész nátrium-hidro­­gén-karbonátot. Az így kapott keverékhez 0 °C alatti hőmérsékleten élénk keverés közben 45 perc leforgása alatt cseppenként hozzáadjuk 49 súlyrész 2,5-diklór­­-benzoil-klorid 75 súlyrész triklórmetánnal készült oldatát, majd az adagolás befejezése után a keverést hűtés nélkül 30 percen át folytatjuk. Ezt követően a reakcióelegyet 25 °C-ra melegítjük, majd pH-ját híg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents