175586. lajstromszámú szabadalom • Műanyagból készült edény, elsősorban konzervdoboz és eljárás annak előállítására

3 175586 4 3,463,350, US 3,668,038 szabadalomnál, vagy egy másik műanyaggal, például nylonnal, mely je­lentős gázátnemeresztő tulajdonsággal rendelke­zik, mint pl. az US 3,093,255 és US 3,373,224 sza­badalom esetében. Bár ezek a technika állásá­nak megfelelő módszerek hatékonyak a gázát­eresztőképesség csökkentésében és a hőrelágyuló műanyag merevségének, valamint más fizikai tu­lajdonságainak javítása tekintetében, azonban jelentős problémák merülnek fel ezen módosí­tott műanyagokból készült edények légmentes lezárásával kapcsolatban. Az acélból, ónlemezből vagy alumíniumból ké­szült fémzárórészekkel ellátott edények lezárá­sánál a zárólemezt hagyományos módon, kétsze­res peremmel erősítik fel a tartóedényre. A két­szeres peremezési eljárás során a körkörös pe­remmel rendelkező zárólemezt az edénytest nyi­tott végére illesztik, amely az edény részét ké­pező és annak nyitott részét szegélyező perem­mel van ellátva. Az edény peremét olyan ala­kúra és méretűre készítik, hogy a zárórész pere­mét befogadja és azzal kettős peremmé legyen hajlítható az edény zárásának biztosítására. A kettős peremezés művelete alatt az edény és a fedél peremeit összehengerlik zárt kettős tömí­tés előállítására. Ezen művelet közben ezeket a peremeket jelentős nyomással préselik vagy saj­tolják egybe a hermetikus zárás biztosítása ér­dekében. Bár fémfedelek könnyen kettős pere­­mezhetők olyan műanyagedényekre, amelyeket módosítatlan hőrelágyuló műanyagokból állítot­ták elő, de ha ugyanezeket a műanyagokat ré­tegeléssel vagy más hőrelágyuló műanyagok hoz­záadásával, illetve töltőanyagok beépítésével módosítjuk, az ilyen módosított hőrelágyuló mű­anyagból készült edények nem elég rugalmasak és szívósak ahhoz, hogy ellen tudjanak állni a kettős peremezés során fellépő jelentős feszült­ségeknek, ami azzal az eredménnyel jár, hogy az edény felső részei eltörnek, vagy elrepednek a kettős peremezési művelet során. A találmány célja olyan, műanyagból készült edény létrehozása, amelynél a fentebb ismerte­tett hibák nem fordulnak elő. A feladatot a találmány értelmében úgy old­juk meg, hogy az edénytestnek a testperemet magában foglaló szakaszát termoplasztikus anyagból készítjük, míg többi részét olyan ter­moplasztikus anyagból állítjuk elő, amely a fi­zikai tulajdonságokat megváltoztató, vagy javí­tó adalékanyaggal van modifikálva. Kedvező, ha a peremszakasz a polietilén, po­lipropilén és polisztirol csoportba tartozó hőre­lágyuló anyagból van. Ugyancsak előnyös, ha az edény többi része kisebb gázáteresztőképességű műanyagból van, éspedig a vinilidénkloridpolimer, nylon- és ak­rilnitrilkopolimer csoportból, legalább 60 súly­százalék akrilnitril-tartalommal. Szintén kedvező kialakítás az, ahol az edény­test laminált szerkezeti anyagból van, amely egy első, nagy gázáteresztőképességű termoplaszti­kus anyagból áll, amit egy második réteg vesz körül olyan műanyagból, amely kis gázáteresz­tőképességű, s abból a csoportból való, amely vinilidénkloridpolimer, nylon- és akrilnitril-ko­­polimerekből áll, legalább 60 súlyszázalék akril­nitril-tartalommal. Kedvező lehet az a megoldás is, ahol az edény­test többi része termoplasztikus műanyag és töl­tőanyag keverékéből áll. A töltőanyag előnyösen faliszt, ásványi töltő­anyagok, csillám, azbesztszálak, CaCOa vagy tío2. A találmány szerinti edény előállításakor úgy járunk el, hogy először különféle anyagokból összetett tárcsát készítünk úgy, hogy annak gyű­rű-alakú kerületi tartományát alakítható, ter­moplasztikus műanyagból, míg az ezen gyűrű által körülvett középső tartományát a gyűrű­­alakú résszel egydarabból, de olyan termoplasz­tikus anyagból állítjuk elő, amely a fizikai tu­lajdonságok javítására szolgáló anyaggal van modifikálva, majd ezt követően a kiindulótár­csát oly módon alakítjuk edénytestté, hogy a gyűrű-alakú kerületi tartomány anyagából lé­nyegileg a testszegélyt alakítjuk ki, a perem­résszel együtt. Az összetett kiindulótárcsa külső kerületi tar­tományát előnyösen polietilénből, polipropilén­ből vagy polisztirolból készítjük. Kedvező, ha a kiindulótárcsa középső részét olyan keverékből állítjuk elő, amely egy első, nagy gázáteresztőképességű termoplasztikus mű­anyagból és egy második, kis gázáteresztőképes­ségű műgyantából készül, amikoris ezen máso­dik műanyagot a vinilidénkloridpolimer, nylon- és akrilnitrilkopolimer csoportból választjuk, legalább 60 súlyszázalék akrilnitril-tartalommal. Ugyancsak kedvező eredményt kapunk, ha a kiindulótárcsát különféle anyagok lapjainak lá­­minátumából állítjuk elő, amelynek során egy első, nagy gázáteresztőképességű termoplaszti­kus műgyantaréteget és egy második műanyag­ból levő réteget egyesítünk, amely utóbbi mű­anyag kis gázáteresztőképességű, s a vinilidén­kloridpolimer, nylon- és akrilnitrilkopolimer csoportból van választva, legalább 60 súlyszáza­lék akrilnitril-tartalommal. Ügy is eljárhatunk, hogy a kiindulótárcsa kö­zépső részét termoplasztikus műanyag és töltő­anyag keverékéből készítjük. A töltőanyagot az alábbiak közül célszerű vá­lasztani: faliszt, ásványi töltőanyagok, csillám, azbesztszálak, CaC03 és TiQj- A találmány szerinti edényt és annak előállí­tási eljárását a továbbiakban kiviteli példa ke­retében ismertetjük részletesebben ábráink se­gítségével, amelyek közül : Az 1. ábrán a hőrelágyuló műanyagból álló összetett tömb vagy tárcsa nézeti képe látható; ennek középső része módosítva van olyan anyag­gal, amely javítja a műanyag fizikai tulajdon­ságait; a 2. ábra az 1. ábra szerinti tárcsa 2—2 vonal mentén vett metszete; a 3. ábra az 1. és 2. ábrák szerinti tárcsából készült vékonyfalú edény metszeti képe; a 4. ábra egy részlet vertikális keresztmet­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents