175425. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés gépkocsi motor rendszerében levegőveszívó fojtás beállítására és villamos fűtőelem a vezérlőberendezéshez
9 175425 10 ve. Ennek eredményeként, a 48 termosztát fémtekercs nagyon gyorsan felmelegszik olyan hőmérsékletre, ami a 80 szaggatott vonallal jelzett csuklós kar számára szükséges ahhoz, hogy a karburátor fojtószelepét a motor indítása után a teljes nyitásig működtesse, ismét annak érdekében, hogy minimalizáljuk a motorból származó kipufogó gázok szennyezőanyag tartalmát. A találmány szerint, hőátadás történik a 10 vezérlés 28 hőelnyelő tagjától a 62 termosztát fémtárcsa felé, még a motor olyan indításakor is, amikor a környezeti hőmérséklet 15 °C alatt van, így a 62 termosztát fémtárcsa végül is csak azután mozdul I el abba a pozícióba, amit a 3. ábra mutat a legtöbb környezeti hőmérséklet esetén, ezzel gerjesztést biztosítva, az 54 villamos ellenállás fűtő számára, hogy a 48 termosztát fémtekercset az 56 villamos ellenállás fűtő már felmelegítette. Ily módon, a 62 termosztát fémtárcsa, rendszerint annak a 3. ábrán mutatott áramköri helyzetéből a fojtás szabályzás ciklus alatt mozdul el, és a 62 termosztát fémtárcsa működése biztosítja a 48 termosztát fémtekercs fűtésének befejeződését, még 15 °C alatti hőmérsékletek esetén is. Egy gyakorlati példaként, amikor a 48 termosztát fémtekercs hagyományos tömegű és tulajdonságú, mint a fent leírt, a találmány 10 vezérlését azonnal működővé alakítjuk ki, hogy kezdje meg és fejezze be a szelep teljes nyitását 20 másodperc vagy annál kisebb idővel a motor indulása után, 37 °C-nál. A nyitás hasonló azonnali megkezdésénél a vezérlés körülbelül 60 másodperc alatt éri el a teljes nyitást 15 °C-nál és körülbelül 300 másodperc alatt -18 °C-nál. Amint észrevehető, az a legfontosabb, hogy az 54 és 56 villamos ellenállás fűtők mindegyike önszabályozó típusú legyen úgy, hogy kis villamos ellenállást mutassanak melegedésük kezdetén, de meredeken növekedjék ellenállásuk, amint az önfűtő fűtőelemek elérik rendkívüli, vagy stabilizációs hőmérsékletüket. Ily módon, a fűtőelemek felmelegedése rendkívüli vagy stabilizációs hőmérsékletük fölé, eredendően megakadályozható. Ennek eredményeként, azon energia fogyasztás, amit a fűtőelemek rendkívüli hőmérsékletük elérése után felhasználnak, nagyon alacsony, és a fűtőelemek túlfűtése eredendően nem következhet be, ami azok hosszú élettartamát biztosítja. Megérthető, hogy amikor ezen találmány 10 vezérlését használjuk, valamely karburátor szabályzására, ahol a karburátor csuklós kar tokozását az odavezetett, meleg gázok fűtik, amint a 2. ábrán a 86 nyíl mutatja, a 10 vezérlés fent leírt módon történt felszerelése hatékony, a 48 termosztát fémtekercsnek, a motorhoz megvalósított jó hőátadó felszerelése szempontjából. Ezek szerint, az 54 és 56 villamos ellenállás fűtők méretezése olyan, hogy a motorról a 48 termosztát fémtekercs felé vitt hőmennyiséggel arányosan működjenek, azt biztosítandó, hogy a fojtószelep nyitása a fent leírt módon, kívánatos sebességgel történjék. A találmány szerinti vezérlés valamely másik, előnyös kiviteli alakjában, még nagyobb gyártási gazdaságosság érhető el, ha egyetlen fűtőelemet használunk fel oly módon, hogy az két különálló fűtőelemként szolgáljon. így, amint az a 6. ábrán láthatjuk 94 önszabályozó villamos ellenállás fűtő, az a típus, amit az 54 és az 56 villamos ellenállás fűtőkkel kapcsolatban már ismertettük, amelynek 94.1 teste lantánium szennyezésű bárium titanát alapanyagból lett felépítve, és amelynek 94.2 és 94.3 fém, felületi rétege a fűtőhöz való villamos hozzávezetést biztosítja. A 94.2 fém, felületi rétegen 96 bevágást kialakítva, a 94.2 fém, felületi réteg két részre, nevezetesen a., és b. részekre oszlik, amint azt a 6. ábrán láthatjuk. Ezt a villamos fűtőelemet helyezzük az 5. ábrán látható 100 vezérlésbe. Amint megérthetjük, a 100 vezérlés, általánosan felépítésében hasonló, a korábban már ismertetett 10 vezérléssel és benne, annak megfelelő és azonos referencia számokkal jelzett alkatrészeket használunk fel. A 100 vezérlésben azonban, az 54 és 56 különálló villamos ellenállás fűtőket az egyetlen 94 önszabályzó villamos ellenállás fűtő helyettesíti, olyan, amit a 6. ábrán láthatunk. A 94 önszabályzó villamos ellenállás fűtő, a 100 vezérlésben úgy kerül elhelyezésre, hogy az 58 rugós érintkező tag a fűtő 94.2 fém, felületi réteg a. részével érintkezik, míg a 76 rugós érintkező, ezen 94.2 fém, felületi réteg b. részével. Ilyen elrendezésben, amikor villamos áram megy a 94 önszabályozó villamos ellenállás fűtőre, csupán a 76 rugós érintkezőn keresztül, a fűtőtest ténylegesen csak a 94.2b és 94.3b fém, felületi rétegen keresztül kap gerjesztést úgy, hogy a valójában létrehozott hőmennyiséget, a fűtőnek csak ezen egy része állítja elő. Ez az előállított hőmennyiség ezután a 28 hőelnyelő tagba kerül, ezzel indítja meg, a 48 termosztát fémtekercs fűtését. A fűtő testének rossz termikus és villamos vezető tulajdonságai ténylegesen késleltetik a teljes fűtő felmelegedését jelentékenyen hosszú ideig, így az ilyen üzemmódban a 96 bevágás úgy funkcionál, mint a 10 vezérlés, 56 villamos ellenállás fűtője. Másrészről, ha olyan környezeti hőmérsékleti viszonyok állnak fenn, hogy a 94 önszabályozó villamos ellenállás fűtőre adott villamos áram, a 94.2 fém, felületi rétegnek mind az a., mind a b.felületén keresztül halad, a 96 bevágással kettéosztott fűtő mindkét fele gerjesztést kap, és hőt szolgáltat a 28 hőelnyelő tagnak, ezzel úgy működik, mintha a 10 vezérlésben mind az 54, mind az 56 villamos ellenállás fűtő be lenne kapcsolva. Amint érthető, a 96 bevágás helyét úgy választjuk meg, hogy a kívánatos egymáshoz viszonyított fűtő tulajdonságokat állítsák elő annak érdekében,, hogy a megkívánt működésű vezérlést kapjuk. A találmánynak, a gyakorlatban jól bevált másik kiviteli alakját mutatja be a 7. ábra, ennek 110 vezérlését olyan önszabályozó villamos ellenállás fűtővel látjuk el, ami a 62 termosztát fémtárcsához termikusán csatlakozik, ezzel biztosítja a fojtószelepnek közvetlen, a motor indítása utáni teljes kinyitását. Ugyancsak megérthetjük, hogy a 110 vezérlés, amit a 7. ábrán láthatunk, általános felépítésében hasonló, a korábban leírt 10 vezérléshez és a kettőben, az azonos funkciójú részeket, azonos referenciaszámmal láttuk el. A 110 vezérlésben azonban a 24 bemélyedést megnagyobbítottuk úgy, hogy két különálló 24.1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
