175419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilklorid-tömbpolimerizációjára

13

175419

14

1. lábjegyzet:

A lerakódást minden egyes kísérletben 2 kg/cm2 nyomású vízsugárral távolítottuk el.

A azt jelzi, hogy a lerakódás teljes mértékben eltávolítható.

B azt jelzi, hogy a belső falak és a keverőlapátok egy részének kivételével a lerakódás teljesen eltávolítható. C azt jelzi, hogy a lerakódás mintegy fele részben eltávolítható a belső falakról, azonban a keverőlapátokon megmarad.

D a lerakódások részleges eltávolítását jelöli.

Ejelzi, hogy a lerakódás egyáltalában nem távolítható el.

2. lábjegyzet:

jelentése ugyanaz, mint az I. táblázatban.

4. példa

A 2. példában ismertetett két autoklávban polimerizációs kísérleteket végzünk a 2. példában megadott feltételek mellett azzal az eltéréssel, hogy bevonószerként a IV. táblázatban ismertetett vegyületeket eltérő mennyiségben alkalmazzuk.

összehasonlítási célból a polimerizációs kísérletet megismételjük ugyanazzal a bevonószerrel, azonban 15 kisebb mennyiséget alkalmazunk.

A kísérletek eredményeit a IV. táblázatban ismertetjük.

IV. táblázat

Kísérlet

száma

Vegyület

Bevonószer

mennyisége

giro2

(szárazanyagra

számítva)

Lerakódás mennyisége ge az 1.

autoklávban

8

Lerakódás és durvább részecskék a 2. autoklávban, g

A lerakódás eltávolításának mértéke

(lásd lábjegyzet)

53.

Nátriumszilikát

0,2

5,9

120

B

54.

Nátriumszilikát

2,0

6,8

110

A

55.

Nátriumszilikát

20

7,8

150

A

56.

Metilcellulóz

0,2

1,1

58

A

57.

Metilcellulóz

2,0

0,8

55

A

58.

Metilcellulóz

20

1,5

64

A

59.x

Nátriumszilikát

0,002

7,9

180

C

60.x

Metilcellulóz

0,002

3,4

79

C

x kontroll Lábjegyzet:

A azt jelzi, hogy 1,0 kg/cm2 vagy ennél kisebb nyomású vízsugárral a lerakódás teljes mértékben eltávolítható.

Bazt jelzi, hogy 1,0 kg/cm2 nyomású vízsugárral a lerakódás teljes mértékben eltávolítható.

Cazt jelöli, hogy 2,0 kg/cm2 nyomású vízsugárral a lerakódás nem teljes mértékben távolítható el.

S. példa

A 2. példában ismertetett két autoklávban polimerizációs kísérletet végzünk a 2. példában megadott feltételek mellett azzal az eltéréssel, hogy bevonószerként az V. táblázatban felsorolt vegyületeket alkalmazzuk. Az első autoklávban alkalmazott monomer keverék 1300 g vinilkloridból és 60 100 g vinilacetátból áll, amelyet 0,210 g acetilciklohexilszulfonilperoxid jelenlétében polimerizáltunk, majd a polimerizációt a második autoklávban monomer hozzátétele nélkül, fazonban 0,45 g diizopropilperoxidikarbonát polimerizációs iniciátor alkal- 65 mazásával végeztük.

7