175391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4- amino-transz- dekahidrokinolin- származékok és hatóanyagként ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmánek előállítására
7 175391 I. Táblázat Vegyület AD50 mg/kg A 38 B 25 C 30 D 25 E 55 Ugyanezt a kísérletet elvégeztük öt szokásosan használt fájdalomcsillapítóval és így a következő eredményeket kaptuk. Ezeket az eredményeket a 11. táblázatban adjuk meg. II. Táblázat Vegyület ADS o mg/kg Acetilszalicilsav 150 Antipirin 120 Fenacetin 160 Glafenin 110 Pentazocin 45 A második kísérletet NILSEN módszere szerint [Acta Pharmacol, et toxicol. 18, 10, (1961)] végeztük 10 egérből álló csoportokkal. Az állatokat áramforráshoz kapcsoltuk oly módon, hogy két elektródot erősítettünk farkukhoz. Ezután meghatároztuk a küszöb-feszültséget, azaz azt a legkisebb feszültséget, amely két egymást követő sokk folyamán, legalább egy nyikkanásra készteti az állatokat. Ezután a vizsgálandó vegyületeket gyomron át beadtuk. A beadás után különböző időkben négy egymásutáni sokkot adtunk az állatoknak a küszöb-feszültségnél, amelyet meghatároztunk. Az állatokat megfigyeltük és azt az állatot tekintettük védettnek, amelyik az egyes sokkok után nem nyikkant. Megegyeztük azokat a hatóanyagmennyiségeket (ADjo), amelyek a kezelt állatok felénél megszüntették a nyikkanást. Az eredményeket a III. táblázatban adjuk meg. III. Táblázat Vegyület ADjo mg/kg A 110 B 30 C 70 Hasonló kísérleteket végeztünk három jól ismert fájdalomcsillapítóval is és az eredményeket a IV. táblázatban adjuk meg. IV. Táblázat c Vegyület AD50 mg/kg Acetilszalicilsav 1100 Antipirin 400 Fenacetin 450 További farmakológiai vizsgálatokat végeztünk annak érdekében, hogy meghatározzuk az előnyös vegyület fájdalomcsillapító hatását, a találmány szerinti előnyös vegyület a 4-[(N-fenil-N-propionil)-amino]-l- [3-(4-fluorbenzoil)-propil]-transz-dekahidrokinoUn (B vegyület). Az első kísérletet KOSTER fent leírt módszere szerint végeztük és a vizsgálandó vegyületet szubkután injekció alakjában adtuk be. A B vegyületet két jelentős fájdalomcsillapító hatású anyaggal hasonlítottuk össze és a következő eredményeket kaptuk. Az eredményeket az V. táblázatban adjuk meg. V. Táblázat Vegyület ADS0 mg/kg B 2 Pethidin 7 Pentazocin 5 A második kísérletet NILSEN fent leírt módszere szerint végeztük, de a vizsgálandó vegyületet szubkután injekció alakjában adtuk be. A B vegyületet pethidinnel és pentazocinnal, két jól ismert fájdalomcsillapító szerrel hasonlítottuk össze és a következő eredményeket kaptuk, amelyeket az alábbi VI. táblázatban foglalunk össze. VI. Táblázat Vegyület ADso mg/kg B 4 Penthidin 7 Pentazocin 12 A harmadik kísérletet SIEGMUNG és munkatársai [Proc. Soc. Exp. Bid. Med. 95, 729, (1957) módszere szerint végeztük 10 egérből álló csoportokkal. Jellegzetes tüneteket idéztünk elő az állatoknál 0,25 ml 0,02%-os vizes 2-fenil-l,4-benzokinon (fe-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
