175334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réztartalmú növényvédőszer-hatóanyag gyártására rézhulladékokból
3 175334 4 oldódó hematit-magnetit módosulattá alakuljon. Ezt úgy éljük el, hogy a pörkölés hőmérsékletét 820- 900 °C, előnyösen 840—860 °C között szabályozzuk be, illetve állandósítjuk, s a pörkölésre vitt nyersanyag őrlemény nedvességtartalmát víz adagolásával, vagy vízgőz befúvatásával, előnyösen az őrlemény pörkölés előtti nedvesítésével 5—15, előnyösen 7—9 súlyszázalékra állítjuk be. A pörkölés bármilyen ismert módon keresztülvihető, előnyösen ellenáramú folyamatos módszerrel, forgó kemencében. A pörkölésnél keletkező port felfogjuk (előnyösen porkamrában). A pörk fő részét szitán frakcionáljuk, az 1,0, előnyösen a 0,4 mm-es szitán fennmaradó frakciót az őrlőberendezésbe tápláljuk vissza, a felfogott port a szitán áteső frakcióval egyesítjük. A réz-oxidot, a változó értékű vas-oxidokat és a savban csekély mértékben oldódó meddő komponenseket (pl. kvarchomok, földfém-oxidok) tartalmazó pörköt a további feldolgozás során savas oldásnak vetjük alá, ez az előállítani kívánt terméktől függően többnyire kénsavban, vagy sósavban történik. Az oldás szelektivitásának (vagyis elsősorban a vasbeoldódás csökkentésének) biztosítása végett a pörk sztöchiometriai alapon számított mennyiségét vízben felzagyoljuk és ebbe állandó keverés közben, lassú ütemben adagoljuk a tömény savat. A sav oldáshője és a réz-oxid beoldódásának reakcióhője következtében az oldat felmelegszik, ez elősegíti az oldódást és a betáplált sav közel mennyiségi felhasználását. A pörk oldásánál 100—150, előnyösen 120-130 g Cü^/l töménységet állítunk be az oldatba és a számított mennyiségű sav adagolása útján az oldat pH-ját 1,2—1,5 értékre szabályozzuk be. Ily módon biztosítjuk a réz-oxid igen jó hatásfokú kioldódását a pörkből. Az oldási iszapmaradék réztartalmát kohósítás útján hasznosítjuk. A pörk oldásával nyert oldat zavaros, átlátszatlan az oldási iszap finom eloszlású lebegő komponensei miatt. Ezek igen nehezen távolíthatók el az oldatból szűrés, centrifugálás, illetve ülepítés útján. A találmány szerinti eljárás további felismerése szerint a lebegő komponensek hatásosan eltávolíthatók az oldatból az ülepedés jelentős gyorsulása és a szűrhetőség növekedése révén akkor, ha az oldás befejezése után a meleg oldathoz koagulátorként makromolekuláris szerkezetű polielektrolitot adagolunk, előnyösen zselatin, vagy enyvfőzet formájában, mely előnyösen 5 súlyszázalék töménységű. Az oldat köbméterére számítva előnyösen 1,5 liter főzetet adunk. Mivel a főzet vízben való állás közben lassú lebomláson megy keresztül, azt az elkészítést követően három napon belül felhasználjuk. Az iszaphoz tapadó oldott réz-sókat öblítéssel távolítjuk el az iszapról és ezt a vizet a továbbiakban az újabb pörk-részlet oldás előtti felzagyolásánál hasznosítjuk. A koagulátor használata következtében az oldási iszap jól ülepszik a mosóvízben is. A pörk oldásával nyert, koagulációval tiszított és az oldási iszaptól ülepítéssel, szűréssel, vagy centrifugálással elválasztott rézion tartalmú oldat további feldolgozásának módja az előállítani kívánt terméktől függ. Mivel növényvédelmi szempontból legnagyobb jelentősége a rézgálicnak és a réz-oxikloridnak van, ezért a két fontos elágazási lehetőséget külön kiemeljük. A rézgálic (CuS04‘5H20)-t a találmány szerinti eljárás útján nyert rézszulfát oldatból a só hagyományos módon történő kristályosításával állítjuk elő. A kristályosításra különböző berendezések és eljárások ismeretesek, ezek bármelyike felhasználható. A kristályosítás módja és eszköze ennek megfelelően nem tárgya a találmánynak. A termék előírt kristályszerkezetét a kristályosításra szolgáló eljárás és berendezés megválasztásával szintén ismert módon befolyásoljuk. A kristályosítás réz-szulfátot tartalmazó anyalúgját az oldási iszap öblítővizével egyesítjük, vagy közvetlenül a pörk felzagyolására szolgáló vízhez adagoljuk. A réz-oxiklorid (egyik jellemző összetétele: CuC12*3Cu(0H)2*H20, formulasúlya: 455,2) előállításának kézenfekvő módja a bázikus só lecsapása számított mennyiségű lúg felhasználásával. A gyakorlatban azonban ez nem oldható meg, mert a lúg adagolásának helyén közel szabályos összetételű réz-hidroxid válik ki és ez e jelenlevő réz-klorid hatására nem alakul át szabályos összetételű bázikus sóvá, hanem szabálytalan összetételű, inhomogén eloszlású terméket eredményez, melyben a réz-hidroxid részecskék összetapasztják a bázikus só szemcséit egymással. A réz-oxikloridnak más növényvédőszerekkel történő keverése, majd a szabványokban előírt lebegőképességnek tenzidadagolással történő biztosíthatósága érdekében finom, porszerű szerkezetűnek kell lennie és ezt a szerkezetet a szabálytalan összetételű, ragacsos, illetve szárítás után durvaszemcsés, darabos terméknek utólagos aprításával nem tudjuk biztosítani, mert a pl. finom őrléssel előállított por nem rendelkezik azzal a nedvesedőképességgel, mely az előírt lebegőképességnek egyik feltétele. A réz-oxiklorid találmány szerinti előállítása azon a felismerésen alapul, hogy a túllúgosodás megakadályozására szolgáló, stabilizált pH melletti csapadékleválást biztosító szer — előnyösen kalcium-karbonát — nagy fajlagos felületét frissen történő lecsapással biztosítjuk oly módon, hogy hideg szódaoldathoz intenzív keverés közben kalcium-klorid oldatot táplálunk (fordított eljárás, vagyis kalcium-klorid oldathoz szódaoldat adagolás kevésbé aktív felületű precipitátumot eredményez), majd a nátrium-kloridot tartalmazó anyalúg elöntése után a csapadékos sűrítményt a réz ionokra nézve 60 g/l-nél nem töményebb, előnyösen 45—50 g Cú^/l töménységű oldathoz adagoljuk intenzív keverés közben. A CuCl2 oldat hígítása azért szükséges, mert töményebb oldat használata esetén a kiváló csapadéktól az oldat sűrű lesz és a keverést nem tudnánk fenntartani, továbbá az oldat kihabzana. Az igen finom eloszlású, aktív kalcium-karbonát részecskék pillanatszerűen reagálnak a rézionokkal, miközben szén-dioxid hasad le a réz-oxiklorid keletkezési helyén képződő gázbuborékok elősegítik a termék finom, apró szemcsékre történő szétszakítását, illetve megakadályozzák azok összetapadását: 4 CuCl2 + 3 CaC03 + 4 H20 = =CuCl2 *3Cu(OH)2 -HÍG + 3 CaCl2 + 3 C02 A réz-oxildorid lecsapását környezeti hőmérsékleten végezzük, mert a melegítés az ion deszorpció révén a finom szemcsék összetapadását segítené elő s egyben rontaná a termék lebegőképesség szempontjából fontos nedvesíthetőségét. A kalcium-klorid anyalúgot a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
