175314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus foszfátműtrágya előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 175314 # Bejelentés napja: 1976. IX. 22. (VA-1481) Közzététel napja: 1979. XII. 28. Nemzetközi osztályozás : C 05 B 5/00 C 05 B 13/00 ORSZÁGOS . TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981. II. 28. Feltaláló: Szabadalmas: Dr. Péntek István oki. kohómérnök, Vasipari Kutató Intézet, a műszaki tudományok kandidátusa, Budapest Budapest Eljárás bázikus foszfátműtrágya előállítására 1 Ismeretes, hogy a vegyipar által gyártott és a mezőgazdaságban elterjedt foszfátműtrágya-féleségek alapanyaga a nyersfoszfát vagy apatit, melynek feltárása, vagyis a foszfátkomponensnek a növények által felvehető állapotba történő hozása többféle ismert mód- 5 szerrel történhet. Egyik ismeretes eljárás a kénsavas feltárás művelete, melynek során a foszfát Ca(H2P04)2 alakba kerül, amely a növények által hozzáférhető vegyület és 2%-os citromsavban tökéletesen oldódik. 10 Végezhető a feltárás foszforsavval is, amikor ugyancsak Ca(H2P04)2 kémiai vegyület keletkezik és a hatóképes P2Os mennyisége duplája mint a kénsavas feltárásnál, és ezért kettős szuperfoszfátnak nevezik. Az említetteken kívül ismert még a Thomas-fosz- 15 fát, amely tűzi úton történő redukálás, majd újraoxidálás révén képződik. Ez a P205 bázikus komponenssel, CaO-al és Si02-al képzett komplex vegyület, és melyet az acélgyártás során a konverter Thomas-salakjaként nyernek. Legjobban hasznosítható, vagyis cit- 20 romsavban oldható az 5CaOP2Os Si02 összetételnek megfelelő vegyület vagy salakösszetétel. Az apatit feltárása történhet hevítés révén, amikor Na2C03 vagy Na2S04 vagy más alkáli feltáróanyagokkal hozzák érintkezésbe és a feltárás eredménye- 25 ként különféle alkálifoszfátok keletkeznek, mint például az 1 592 689, a 1 592 685 számú és a 2 019 460 számú NSZK szabadalmak esetében és melyek vízben és citromsavban jól oldhatók és lúgos kémhatásúak, de a növények számára hozzáférhetők. Amennyiben a 30 175314 2 hevítést az elegy olvasztásáig fokozzák, úgy olvadékterméket kapnak. Feltáróanyagként szódasalak és homok is használható. Közismert, hogy a savas feltárások eredményeként jelentkező termék kissé savas kémhatású és egyidejűleg bázikus komponensek adagolása kívánatos a talaj számára. Az alkália révén történő feltárás terméke ugyan lúgos kémhatású, azonban az alkália csak korlátozott mennyiségben alkalmazható, mert különben a növények jelentős része tönkremegy. Kísérő nyomelemek adagolása külön történik a talaj és a növényzet együttes kívánalmai szerint. A Thomas-salak kitűnő hatása nem annyira csak foszfáttartalma folytán jelentkezik, hanem elsősorban a kísérő nyomelemek (Mn, Fe, Zn) stb és a jelenlevő, oldható, bázikus komponensek CaO és MgO egyidejű hatása miatt is. A találmány célja olyan bázikus foszfátműtrágya előállítása, amelyben a növények által hasznosítható - felvehető - foszfáttartalom magasabb, mint a szuperfoszfátban, továbbá egyidejűleg jelentékeny mennyiségben kb. 40%-ban tartalmaz növények által felvehető állapotú MgO, CaO, FeO, MnO komponenseket és egyéb hasznos nyomelemeket, mint pl. Co, Ni, Cu, Zn stb. A találmány feladata egy olyan komplex műtrágya létrehozása, amely a kismértékben savanyúbb jellegű talajokat nem rontja tovább, hanem egyidejűleg a neutralizálást is elősegíti. A másik feladat, hogy az
