175314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus foszfátműtrágya előállítására

3 175314 4 apatitok és más foszfátásványok feldolgozásának lehe­tőségét kibővítsük egy olyan - pirogén - olvasztásos módszerrel, amelynél feltáró adalék anyagként jelen­tős mennyiségben előforduló és legtöbbször meddő­ként kezelt magnéziumszilikátok (szerpentin, olivin, talkum) alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás során a feladatot úgy valósítjuk meg, hogy - az apatitot megfelelő őrlőbe­rendezés révén minimum 40 mikron szemcsézetűre őröljük. Hasonló szemcsézetűre őröljük szárítás után a fel­táró adalékanyagot, amely gyűjtőnevén magnézium­­szilikát ásvány, de ezen belül alkalmazható szerpen­tin, olivin, talk, továbbá rossz minőségű magnezit — vagy ennek szintetikusan előállított keveréke magne­zitből és kvarchomokból. A kiválasztott feltáróanyag és az apatit őrleményé­ből 0,4—0,45; 1—1,1 súlyarányban célszerűen homo­gén keveréket készítünk. A keverékhez 0,05-1% súly­százalék metilszilikát kötőanyagot használunk és a keverék nedvességét 2—3%-ra állítjuk be. A keverék­ből ezután különféle geometriai formázatú testeket préselünk vagy brikettálunk, esetleg pellettányéron golyókat granulálunk - formázunk. A formázás után az égetés következik. Az égetés történhet alagútkemencében, karusszelkemencében. Dwight-Loyd szalagokon, továbbá forgókemencében. Az égetés után az anyagot lehűtés nélkül 1200 °C körüli hőmérsékleten a speciális kiképzésű olvasztóke­mencébe visszük. Az olvasztókemencében történik az anyagkeverék oxidációs megolvasztása. Az anyag megolvasztása történhet stabil vagy for­gómozgást végző lángkemencében - közvetett fűtésű - villamos vagy ívfényes villamos kemencében. A megolvadt anyag fürdőjébe szabályos időközönként zömében ionizált állapotú oxigént tartalmazó gázt kell vezetni 1—5 másodperc időtartamra az apatit ásvány kémiai sajátosságaitól függően. Az ionos álla­potú gázból az olvadt állapotban levő P205 oxigénte­lítettség szempontjából egyensúlyba jut. Az ionos állapotú gázközegnek célszerűen cca 1500 °C hőmér­sékletűnek és 1 -3 atta túlnyomásúnak kell lennie az olvadék fürdőmélységének függvényében. Az olvasz­tótérből a tökéletes hőkezelésen átesett anyag kellő viszkozitás (0,1—1 poise) mellett folyamatosan kifo­lyik egy speciális hűtőberendezésbe. A hűtőberende­zésben az olvasztott anyagot lehűtjük. A hűtésnél 250—350 °C/sec hűtési sebességet biztosítunk. A hű­tési művelethez vizet és sűrített levegőt használunk, mellyel egyidejűleg az anyag nagyfokú aprózódását is biztosítjuk. A találmány szerinti új eljárás olyan műtrágyaféle­ségek előállítását eredményezi, ahol a Thomas-salak­­hoz hasonlóan jelentős (38—45%) az oldható bázikus komponensek (CaO, MgO) részaránya, megtalálható a hasznos kísérő nyomelemek kívánatos mennyisége (Mn, Fe, Co, Ni), továbbá a P2Os tartalma (20% felett) meghaladja a szuperfoszfátban levő mennyisé­get. A citromsavban oldható P2Os mennyisége 90% felett van. Az ismertetett eljáráshoz kapcsolódó berendezések példaképpeni egyik elrendezését az 1. ábrán mutatjuk be. A nyersanyagok szárítása 1 forgókemencében tör­ténik, majd 2 malomban a kívánt szemcsefinomságúra őröljük, innét az anyagtároló és adagoló közbeiktatá­2 sával 3 Eirich keverőbe kerül, ahol az összekeverés és nedvesítés művelete következik. A keverés után 4 prés vagy brikettáló, illetve pellettányérba jut a keverék. A darabosított anyag 5 égetőkemencébe, majd 6 olvasz­tóberendezésbe, onnét 7 hűtőkészülékbe és végül 8 őrlőműbe, majd 9 zsákolószerkezet után a 10 tároló­ba jut. 1. példa A félüzemi méretű berendezésben gyártott 100 kg bázikus foszfátműtrágyához felhasználunk 65 kg Kola-foszfátot, amelyet légszáraz állapotban 40 mik­ron alá őröltünk, továbbá 35,0 kg pálházi szerpentint, melyet száraz állapotban szintén 40 mikron alá őröl­tünk, majd ezen anyagok homogén keverékét képez­zük, s a száraz keverék súlyára vetítve 0,5% súlyrész metilszilikátot adagolunk és azt elkeverjük, majd vizet adagolunk olyan mennyiségben, hogy a keverék ned­vességtartalma 3—4% közötti legyen. A felhasznált foszfát nyersanyag az alábbi összeté­telű volt: CaO - 52%, P2Os - 38,6%, Al203 - 2%, Si02 - 4,1%, MgO - 3,2%. A feltáró segédanyagként használt „Pálházi” szer­pentin az alábbi összetételű: MgO - 39,82%, CaO - 0,62%, Si02 - 39,82%, A1203 - 3,82%, Fe203 - 3,58%, Ni - 0,01%, Co - 0,001%, H20 - 12,40%. A fenti összetételű keverékből 20-30 mm 0-jű hengeres testeket préselünk. A hengeres testeket lassú szárítás után 1200 °C-on kiégetjük — majd közvetle­nül, hűtés nélkül az olvasztóberendezésbe adagoljuk. Az olvadás 1450 °C-on következik be. Az olvadékba atomos oxigént tartalmazó forró gázelegyet vezetünk 2 percen keresztül. Az olvasztott terméket 1460 °C-os hőmérsékletről, vizes—sűrített levegős gra­nuláló berendezésbe vezetjük és lehűtjük, 300 °C/sec hűtési sebesség mellett. A terméket hűtés után hen­germalomban őröljük, az őrlési finomság 1 mm alatti. Az előállított műtrágya összetétele a következő: CaO - 36,40%, MgO - 16,10%, Si02 - 20,90%, P205 - 20,85%, FeO - 1,85%, MnO - 2,20%, Co, Cr, Ni nyomelemek 100—500 ppm-ben. A 2%-os citromsavban oldható részarány az alábbi: CaO - 30,14%, P205 - 20,64%, MgO - 11,90%. 2. példa Az 1. példában ismertetett nyersanyagokat használ­juk a továbbiakban is, vagyis Kola-foszfátot és pálházi szerpentint, azonban megváltoztatjuk a nyersanyag és feltáróanyag keverési arányát. 100 kg műtrágya elő­állításához 67 kg „Kola-foszfát és 33 kg szerpentin légszáraz állapotú és 0,1 mm szemcseméret alatti őrle­ményből készítünk homogén keveréket, majd - me­tilszilikát mellőzésével — 4% nedvességtartalom eléré­séig vízzel nedvesítjük. Ezt követően pdettányérban 10-15 mm 0-jű golyókat állítunk elő, majd szárítás után égetjük 1200 °C-on oxidáló atmoszférában. Az égetett pelletteket folyamatosan adagoljuk olvasztó berendezésbe — lehűtés nélkül - ahol az anyag 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents