175301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-helyettesített 1,2-dihidto-3H-pirrolo [1,2a]pirrol- 1-karbonsav-származék előállítására

175301 12 ban. Az adagolás tipikusan a gyógyászatiig aktív vegyiiletet és egy vagy több gyógyszerészeti vivő­anyagot vagy segédanyagot tartalmazó készítmények formájában történik. Az adagolásra alkalmas gyógyszerkészítmények orális tabletták, vaginális vagy uterinális tabletták, vagy kúpok, pirulák, kapszulák, folyékony oldatok, szuszpenziók stb. formájában kerülhetnek kiszere­lésre, előnyösen egység dózis formában, ami meg­könnyíti, hogy pontos adagokat juttassunk a beteg szervezetébe. A szokásos, nem toxikus vivőanyagok közé tartoznak például a gyógyszerészeti tisztaságú mannit, laktóz, keményítő, magnéziumsztearát, nát­­rium-szaccharin, talkum, cellulóz, glükóz, zselatin, szaccharóz, magnéziumkarbonát. A találmány sze­rinti hatóanyagok például polialkilén-glikolok, így polipropilén-glikol vivőanyagok felhasználásával sze­relhetők ki kúpokká. A folyékony formájában ada­golható készítményeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy hatóanyagot és adott esetben egy gyógy­szerészeti adalékanyagot valamely vivőanyagban fel­oldunk vagy diszpergálunk. A vivőanyag lehet pél­dául víz, vizes só-oldat, vizes dextróz-oldat, glice­­rol, etanol. Kívánt esetben az adagolni kívánt gyó­gyászati készítmények kis mennyiségű nem toxikus segédanyagot, így nedvesítő vagy emulgeáló szere­ket, puffereket, például nátriumacetátot, szorbitán­­-monolaurátot, tiretanolamin-oleátot is tartalmaz­hatnak. A dózisformák ismert módszerekkel készül­nek, amelyek a területen jártas szakember számára nyilvánvalóak. Ilyen módszerek leírása található meg például a következő irodalmi helyen: Reming­ton’s Pharmaceutical Sciences, Mack Publishing Company, Easton, Pennsylvania, 14. kiadás, 1970. A készítmények vagy azok adagolásra szánt kiszere­lési formái minden esetben olyan mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagot, amelyben az alkalmas­nak bizonyul a szülés megindulásának eltolására vagy a szülés elnyújtására, ha a méhösszehúzódások már megkezdődtek. Az adagolás általában 0,5- —25 mg/testsúly kg napi dózisban történik. A keze­lést végezhetjük napi egy dózissal vagy több, legfel­jebb három vagy négy kisebb dózissal, amelyeket a nap folyamán, elosztva adagolunk. Az adagolt ha­tóanyagmennyiség természetszerűen a hatóanyag­ként használt vegyület aktivitásának függvénye. Találmányunk további részleteit a következő re­ferenciapéldával és kiviteli példákkal szemléltetjük, a korlátozás szándéka nélkül. A példákat úgy épí­tettük fel, hogy egy-egy példában ismertetett el­járást szükség esetén ismételten végrehajtunk,-hogy további példákban felhasználható anyagokat állít­sunk elő. Azokat a reakciókat, amelyekkel kapcso­latban nem adunk meg hőmérsékletet, szobahőmér­sékleten hajtjuk végre (20—30 °C). A folyadékok­kal kapcsolatban megadott keverési arányok mindig térfogatarányok. Referenciapélda 23 g 4-klór-tiofén-2-karbonsav (J. Iriarte et al., J. Heterocyclic Chem. 13, 393) és 80 ml tionilklo­­rid elegyét visszafolyatás mellett, vízmentes körül­mények között 4 órán át melegítjük. A tionilklorid feleslegét eltávolítjuk és a maradékot csökkentett 1 1 nyomáson ledesztilláljuk (6ܰC/2 Hgmm). 18 g 4- -klór-tiofén-2-karbonsav-kloridot kapunk. 10,5 g 4-klór-tiofén-2-karbonsav-klorid 500 ml vízmentes benzollal készült oldatát jeges vízfürdőn hütjük és lassan, 30 perc alatt dimetilamint buboré­­koltatunk át az oldaton. A jeges vízfürdőt eltávo­lítjuk, a dimetilamin átáramoltatását további 15 percen át folytatva. A reakcióelegyet ezután 100 ml 10%-os nátriumklorid-oldattal hígítjuk és 5 percen át szobahőmérsékleten keverjük, a szerves fázist elválasztjuk, 10%-os vizes sósav-oldattal, majd telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és végül telített vizes nátriumklorid-oldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyo­máson szárazra pároljuk. N,N-dimetil-4-klór-tiofén­­-2-karboxamidot kapunk. A következő táblázatban megadott tiofén- és furán-2-karbonsavak (I) a fenti eljárással analóg módon alakíthatók át a megfelelő N,N-dimetil­­-amidokká (II). I II tiofén-2-karbonsav N,N-dimetil-tiofén-2--karboxamid furán-2-karbonsav N,N-dimetil-furán-2--karboxamid 3-metil-tiofén-2--karbonsav N,N-dimetil-3-metil-tiofén­-2-karboxamid 4-metil-tiofén-2--karbonsav N,N-dimetil-4-metü-tiofén­-2-karboxamid 5-metil-tiofén-2--karbonsav N,N-dimetil-5-metil-tiofén­-2-karboxamid 5-klór-tiofén-2--karbonsav N,N-dimetil-5-klór-tiofén­-2-karboxamid 3-bróm-tiofén-2--karbonsav N,N-dimetil-3-bróm-tiofén­-2-karboxamid 4-bróm-tiofén-2--karbonsav N,N-dimetil-4-bróm-tiofén­-2-karboxamid 5-bróm-tiofén-2--karbonsav N,N-dimetil-5-bróm-tiofén­-2-karboxamid 3-metil-furán-2--karbonsav N,N-dimetil-3-metil-furán­-2-karboxamid 4-metil-furán-2--karbonsav N,N-dimetil-4-metil-furán-2--karboxamid 5-metil-furán-2--karbonsav N,N-dimetil-5-metil-furán-2--karboxamid 3-klór-furán-2--karbonsav N,N-dimetil-3-klór-furán-2--karboxamid 4-klór-furán-2--karbonsav N,N-dimetil-4-klór-furán-.-2-karboxamid 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents