175291. lajstromszámú szabadalom • Szálas szerkezetű és mikrokapszulás tulajdonságú testek és eljárás azok előállítására
7 175291 8 az 5. és 6. ábra a szálas szerkezetű testeknek két metszetét mutatja be, koncentrikus és excentrikus szerkezettel. Az 5. ábra szerinti 6 maggal és a 7 héjjal rendelkező, a koncentrikus, szálas szerkezetű testek gyártását az 1. ábrán szemléltetett húzófej használatával lehet megvalósítani, ahol a mag anyagát meghatározott szállítási sebességgel vezetjük egy első szivattyúból a 11 test által meghatározott 10 lyukon keresztül, míg a héj anyagát meghatározott szállítási sebességgel egy második szivattyúból vezetjük a 11 testben elhelyezkedő 12 lyukon keresztül a 13 résen át a 14 és 11 testek között, majd a 15 lyukon keresztül. A 10 és 15 lyukak a 16 és 17 húzófej-nyílásokban végződnek. A 16 nyílásból kijövő anyag folyékony halmazállapotú szálat képez, amely belép a 15 lyukba, ahol azt körülveszi a héj anyaga. Az összetett szerkezet azután a 17 nyíláson keresztül távozik. Nyilvánvaló, hogy a hőközléssel történő extrudálás esetében a szóban forgó anyagok Teológiai tulajdonságai megfelelnek az extrudálási hőmérsékletnek. A megszilárdulást a fent leírt húzófejek nyílásainál alkalmazott egyszerű lehűtéssel érjük el. Ha a héj megkeményedése illékony oldószerek elpárolgása következtében jön létre, az extrudált szálakat újra felmelegítjük és abban az esetben, amikor az oldószer eltávolítása koaguláció révén történik, azt folyadékon keresztül való extrudálással hajtjuk végre, vagy pedig egy folyadékban kémiai reakció segítségével a szálakat egy fürdőben extrudáljuk. Az e célokra alkalmazott berendezések részletes ismertetése szükségtelen, mivel ezek a szakember előtt jól ismertek. Ha a 6. ábra szerinti, 8 maggal és 9 héjjal rendelkező excentrikus keresztmetszetet akarjuk előállítani, úgy a 2. ábra szerinti készüléket kell használni, ahol a különböző elemek hivatkozási számai megegyeznek az 1. ábrán ismertetettekkel, de vesszővel vannak ellátva és a 10’ lyuk és a 16’ nyílás tengelye el van. tolva a 15’ lyuk és a 17’ nyílás tengelyéhez viszonyítva. Amennyiben azonban a keresztmetszetet pontosabban akarjuk szabályozni — különösen abban az esetben, amikor igen folyékony a mag anyaga — megfelelő a 3. ábra szerinti megoldás, ahol a nyílásviszonyt egy kis 26 csővel nagyobbítjuk meg, amely elérheti a 27 nyílást, vagy amely előre nyúlhat az említett nyílás alá az excentrikus mag esetében, amint azt a 3. ábra szemlélteti. Ez egészen eléri a héjat alkotó folyékony anyag erezetét, előnyösen ennek az anyagnak a tágulási helyét. Ilyen típusú húzófejjel dolgozva, a mag és a héj anyagai közötti viszkozitási viszony fontossága nagymértékben csökken és gyakorlatilag a találmánynak megfelelően elő lehet állítani olyan szálas szerkezetű testeket, amelyeknek igen folyékony magja van, különösen akkor, ha a szerkezet koncentrikus és ezért a 26 kis cső koaxiális a 27 nyílással. Ezt az elrendezést különösen könnyű megvalósítani és ez különösen aránylag nagy átmérőjű szerkezeteknél alkalmas, ahol befejezett állapotban 100 p vagy ennél nagyobb az átmérő. A héj átmérője vagy a 17 nyílás (vagy 17’ vagy 27’) összefüggésben van a kész szálas szerkezetű test átmérőjével, de általában az előre megadott 60—350p átmérőjű nyílásokkal az anyagoknak megfelelően lehetséges a különböző keresztmetszet-csökkenések létrehozása útján teljesen különböző végleges átmérőjű szálas szerkezetű testek előállítása, például 10—40p-ig. Nagyobb átmérőknél lehetséges a héj formálására szolgáló nyílás átmérőjének a megnövelése. A mag formálására szolgáló nyílás 16 (vagy 16’ vagy 26’) átmérője általában, azonban nem szükségszerűen valamivel kisebb. A keresztmetszet csökkentése (vagy növekedése) elérhető azáltal, hogy az extrudált szálas szerkezetű testek sebességére gyakorolunk hatást a 4. ábrán vázlatosan bemutatott módon, koaguláció révén való keményedésével kapcsolatban. Amint ebben az esetben látható, egy 30 köteg szálas szerkezetű test — feltéve, hogy általában termelési okokból kifolyólag a húzó fej több lyukkal rendelkezik, amik az 1—3. ábrák szerinti módon üzemeltethetők és amelyek egyetlen testté egyesülnek — hatol át a 31 koagulációs fürdőbe a 32 és 33 vezető görgők körül és egy esetleges keresztmetszet csökkenésnek van alávetve a fürdőben, hogy azután a 34 eltolva visszatérítő görgők rendszerén keresztül a 35 eltolva húzó görgők rendszerére kerüljön, amelyek a szálas szerkezetű testeknek többszörös sebességet adnak, mint amellyel azok a 34 görgőn rendelkeznek, ezért egy további keresztmetszet csökkenésnek, vagy húzásnak vetjük alá a szálas szerkezetű testet, amely hidegen történhet, vagy a levegőben jöhet létre, amint azt a rajz szemlélteti, vagy hő hatására, vagy egy folyadékban vagy gőzben történik, ezek a megoldások azonban jól ismertek a technikában, így ezeket nem szükséges tovább részleteznünk. A 35 görgőkről a szálas szerkezetű test továbbhalad a feltekercselő készülékekre. Amint ez nyilvánvaló, a héj oldószer kivonással történő koagulációjánál a héj űrtartalma számottevő mértékben csökken, ugyanis, ha ugyanezt a héjat például polimer oldatból készítjük, súlyban kifejezve 20%-ra csökken, tekintettel arra, hogy az extrudált viszkózus oldat 80 súlyszázaléka lesz kivonva és marad a koagulációs fürdőben. Ez a héj vastagságának csökkenésével jár, amely a vastagság csökkenésnek vagy növekedésnek velejárója, ami viszont a 34 görgő-rendszerek által a szálaknak adott sebesség és a viszkózus folyadékot a húzófejen keresztül nyomó szivattyú által a húzófej nyílásánál létrehozott sebesség-aránynak a következménye. Ezért a koagulációt ellenőrizni kell, annak érdekében, hogy elkerüljük a mag héjában a kis repedéseket, amelyeket a koagulációs fürdő nem befolyásol. Bizonyos esetekben a héj anyagának az összehúzódása felhasználható arra, hogy szándékosan csökkentve azt, lehetővé tegyük előre meghatározott viszonyok között a héj megrepedését és a mag anyagának szabaddá válását. A szálas szerkezetű test keresztmetszetének csökkenése nyilvánvalóan ugyanazzal a feltétellel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
