175263. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aralifás nitrogénvegyületek előállítására

19 175263 20 dául hidrogén-jodiddal, előnyösen ecetsavban, kö­rülbelül 20 °C és a reakcióelegy forráspontja kö­zötti, előnyösen a forráspontnak megfelelő hőmér­sékleten folytatható le. A telítetlen vegyületek elő­nyösen katalitikus hidrogénezéssel redukálhatok a fentebb ilyen hidrogénezési reakciók esetében emlí­tett reakciókörülmények között, például valamely nemesfém-katalizátor, mint palládiumos aktívszén jelenlétében, szobahőmérsékleten és légköri nyomá­son. A kapott (I) általános képletű vegyületekbe az irodalomban leírt módszerekkel halogénatomokat, például egy vagy több klór- vagy brómatomot is bevihetünk. Az ilyen halogénezést például a vegyü­­letnek elemi klórral vagy brómmal való közvetlen reagáltatása útján folytathatjuk le, valamely, a re­akció szempontjából közömbös oldószer, például éter, tetraklór-metán vagy ecetsav jelenlétében, ka­talizátorként vasforgács, jód vagy alumínium-klorid adható a reakcióelegyhez. A reakció lefolytatása előnyösen körülbelül — 30 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten történik. A kapott (I) általános képletű vegyületben a Z szubsztituenst alkilezés, acilezés, szolvolízis és/vagy redukció útján valamely más, ugyancsak a fenti meghatározás körébe eső Z szubsztituenssé alakít­hatjuk át. így például a Z helyén aminocsoportot tartal­mazó primer, vagy Z helyén —NH-alkil csoportot tartalmazó szekunder (I) általános képletű szekun­der aminokat alkilezőszerekkel való kezelés útján a megfelelő (I) általános képletű szekunder illetőleg tercier aminokká alakíthatjuk át. Alkilezőszerként erre a célra a találmány értelmében például R1—X, R2-X vagy adott esetben X-R1-Rí-X általános képletű vegyületek, például metil-klorid, metil-bro­­mid, metil-jodid, dimetü-szulfát, p-toluolszulfonsav­­metilészter, etil-klorid, etil-bromid, etil-jodid, dietil­­-szulfát, n-propil-klorid n-propil-bromid, n-propil­­-jodid és hasonlók, továbbá 1,4-diklór-bután, 1,4-di­­bróm-bután, 1,4-dijód-bután, 1,5-diklór-, 1,5-di­­bróm-, vagy 1,5-dijód-pentán, 2,2’diklór-, 2,2’-di­­bróm- vagy 2,2’-dijód-dietiléter alkalmazhatók. Az említett aminokat kondenzálhatjuk továbbá alde­hidekkel vagy ketonokkal, a megfelelő aldehid­­-ammónia-vegyületek vagy Schiff-bázisok képződése közben, majd ezeket vagy a fentebb leírt módon hidrogénezhetjük vagy valamely alkilezőszerrel ke­zelhetjük és az így kapott kvatemersót hidrclizál­­hatjuk. így példáid valamely primer amint benzal­­dehiddel történő kondenzálás útján a megfelelő N-benzilidén-vegyületté alakíthatjuk, majd ezt vala­mely alkil-halogeniddel a megfelelő kvaternersóvá alakíthatjuk át és ez utóbbit például vizes alkohol­lal való kezelés útján, benzaldehid lehasítása köz­ben a megfelelő szekunder aminná alakíthatjuk. Alkilezhetünk reduktív körülmények között is aldehidekkel vagy ketonokkal, amikor is közbenső termékként a megfelelő aldehid-ammónia-vegyületek képződnek. így például formaldehiddel hangyasav jelenlétében egy vagy két metil-csoportot vihetünk be a vegyületbe. Alkilezhetünk továbbá Raney-nik­­kel jelenlétében valamely 1-6 szénatomos alkohol­lal is. Az ilyen alkilezési reakciókat a fentebb emlí­tett inert oldószerek valamelyikének jelenlétében vagy oldószer nélkül, körülbelül 0 °C és 120 °C közötti, előnyösen 40 °C és 100 °C hőmérsékleten folytathatjuk le, adott esetben katalizátort, előnyö­sen valamely bázist, mint kálium-terc-butilátot is alkalmazhatunk e reakcióhoz. A kapott (I) általános képletű primer vagy szekunder aminok acilezésére acüezőszerként célsze­rűen 1-6 szénatomos karbonsavak halogenidjeit, például kloridjait vagy bromidjait, vagy pedig an­­hidridjeit alkalmazzuk, így például alkalmas acilező­­szerek az ecetsavanhidrid, propionil-klorid, izobuti­­ril-bromid, hangyasav-ecetsav-anhidrid vagy ftálsav­­anhidrid. Adhatunk az acilezési reakcióelegyhez valamely bázist, például piridint, vagy trietil-amint is, de ez nem szükséges. Az acilezést előnyösen valamely fentebb említett inert oldószer, például benzol jelenlétében, vagy oldószer alkalmazása nél­kül, körülbelül 0°C és 160 °C közötti, különösen körülbelül 20 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten folytatjuk le. A kapott, Z helyén ftálimido- vagy NR'-acil­­-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­­letekben ezt a Z csoportot szolvolízis útján vala­mely más Z csoporttá, különösen —NHR1 vagy 3,4-dihidro-4-oxo-ftálazin-1 -il-amino-csoporttá alakít­hatjuk át. így az említett (I) általános képletű imidek vagy amidok a fent említett reakciókörül­mények között, célszerűen vizes, vizes-alkoholos vagy alkoholos sósavval, kénsavval, nátrium-hidr­­oxid- vagy kálium-hidroxi-oldattal, körülbelül 0 °C és 120 °C közötti, előnyösen a reakcióelegy forrás­pontjának megfelelő hőmérsékleten hidrolizálhatók. A szolvolízis egyik különleges kiviteli módja az (I) általános képletnek megfelelő ftálimido-vegyü­­letek hidrazinolízise, ezt hidrazinnal, előnyösen hid­­razin-hidrát alkoholos vagy vizes-alkoholos oldatá­val, körülbelül 20 °C és 80 °C közötti hőmérsékle­ten folytatjuk le és így a megfelelő dihidroftálazin­­-4-on vegyületeket kapjuk. Ez utóbbiakat azután kíméletes reakciókörülmények közötti hidrolízis út­ján, például vizes-alkohol ásványi savakkal rövid ideig tartó kezeléssel, előnyösen vizes-etanolos só­savval, 50—80 °C hőmérsékleten a megfelelő, Z helyén aminocsoportot tartalmazó (1) általános képletű aminokká hidrolizálhatjuk. A Z csoportban jelenlevő acilcsoportot a fen­tebb említett módszerek valamelyikének alkalma­zásával, előnyösen valamely komplex fém-hidriddel, mint lítium-alumínium-hidriddel a megfelelő alkil­­csoporttá is redukálhatjuk. A kapott (I) általános képletű bázisokat vala­mely savval való reagáltatás útján a megfelelő sav­­addíciós sóvá alakíthatjuk át. Erre a célra oly savakat alkalmazunk, amelyek fiziológiai szempont­ból ártalmatlan sókat képeznek. Az ilyen savak példáiként szervetlen savat, mint kénsav, halogén­­hidrogénsavak, például sósav vagy bróm-hidrogén, foszforsavak, például ortofoszforsav, salétromsav, szulfaminsav, továbbá szerves savak, például alifás, aliciklusos, aralifás, aromás vagy heterociklusos egy­­vagy több-bázisú karbonsavak vagy szulfonsavak, mint hangyasav, borostyánkősav, pimelinsav, fumár­­sav, maleinsav, tejsav, borkősav, almasav, benzoe­­sav, szalicilsav, 3-fenil-propionsav, citromsav, glu­­konsav, aszkorbinsav, nikotinsav, izonikotinsav, me-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Thumbnails
Contents