175253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kén-dioxid eltávolítására véggázokból

3 175253 4 CaS04 + M2S03-*CaS03+M2S04 (5) Ha a szűrletet keringtetjük, akkor a kén-dioxid abszorbeálódása következtében az oldat pH-ja, emiatt viszont a gipsz oldékonysága csökken. A kén-dioxid abszorbeálódása következtében képző­dött alkáli-szulfit egy része a véggázban levő oxi­gén hatására oxidálódik, a megfelelő alkálifém-szul­­táttá alakul és ezáltal növekszik az oldott szulfát­­ion-koncentrációja. Ennek eredményeképpen az úgynevezett „közös-ion effektus” észlelhető. így az oldott gipsz kikristályosodik. Ha például a véggázt először olyan vizes oldattal érintkeztetjük, amely 12 súly7 nátrium-acetátot, 0,3 súly% ecetsavat és 1 súly7c nátrium-szulfitot tartalmaz, majd a folya­matos érintkeztetés eredményeképpen a vizes oldat­ban a nátrium-acetát mennyisége 10 súly%-ra csök­ken, az ecetsav mennyisége 1,8 sűly%-ra nő és emiatt az oldat pH-ja csökken, akkor a gipsz oldhatósága a vizes oldatban az eredeti mintegy 0.7 súly7-os értékről mintegy 0,3 sűly7-ra csök­ken. Így tehát ha a kalcium-szulfit kristályok vagy a gipsz kristályok a rendszeren belül kristályo­sodnak ki, akkor lerakódnak az alkalmazott beren­dezés belső falfelületein, a lerakódásképződés jelen­ségét okozva. A fentiekben ismertetett zárt rendszer esetében a rendszerben levő, szerves sav alkálisóját tar­talmazó vizes oldat és az utólag pótlásként betáp­lált víz rendszerint tartalmaz kloridionokat (ame­lyek eredetileg is jelen vannak a vizes oldat készí­téséhez használt, illetve utólag betáplált vízként használt ipari minőségű vizekben). A kezeléshez használt kalcium-karbonát vagy kalcium-hidroxid is tartalmaz rendszerint kloridionokat. Abban az eset­ben, ha véggázként olyan füstgázt kezelünk, amely kloridionokat tartalmazó tüzelőanyag, például szén égése során képződik, akkor a füstgáz a tüzelő­anyagból származó kloridokat tartalmaz. Ilyen kö­rülmények között a kén-dioxid abszorbeálása cél­jából a rendszerben keringtetett vizes oldatban a kloridionok feldúsúlnak. Rendszerint a szén elége­tése során képződő füstgázok 30—150 p.p.m. klórt tartalmaznak kloridok formájában és az ipari víz 20-50 p.p.m. klórt tartalmaz kloridok formájában. Ezen túlmenően az ipari minőségű kalcium-karbo­nát 40—10 p.p.m. klórt tartalmaz kloridok formájá­ban. 1000 p.p.m. kén-dioxidt tartalmazó szén elége­tése során képződő füstgázból 1 000 000 Nm3 /óra mennyiség kezelése esetén a rendszerben keringte­tett oldatban több tíz kg-nyi mennyiségben akku­mulálódnak kloridionok. Az így akkumulálódott kloridionok azután elsősorban alkáli-kloridok for­májában kikristályosodnak. Az alkáli-kloridok ki­kristályosodásával egyidejűleg vagy azt megelőzően bekövetkezhet ugyanakkor más sók, például alkáli­­-szulfátok kikristályosodása is. A képződő kristá­lyok kiválnak az alkalmazott berendezés belső felü­letein, lerakódásokat képezve. A rendszerben ke­ringtetett vizes oldatban akkumulálódó kloridionok azonban nemcsak lerakódásokat képeznek, hanem a berendezés korrózióját is okozzák. Tekintettel arra, hogy a lerakódások rendszerint az alkalmazott berendezés belső felületein alakul­nak ki, ennek következtében például az abszorp­ciós oszlop belsejében fokozott nyomáscsökkenés észlelhető, míg a vezetékek belsejében elzáródások következhetnek be. Ezek a jelenségek különböző nehézségeket c: ózhatnak a berendezés működte­tésében. A rendszerben így kialakuló lerakódások eltávolítására végzett műveletek általában kémiai jellegű kezelések, amelyek során a kialakult lerakó­dásokat vegyszerekkel feloldják és kimossák. Alter­natív módon a lerakódások eltávolítására alkalmaz­hatnak mechanikai kezelést, amelynek során a ki­alakult lerakódásokat lekaparják és vízzel kimossák, folyamatosan vagy szakaszosan. A kémiai jellegű kezelés hátránya az, hogy a berendezés működte­tését átmenetileg fel kell függeszteni, vagy ha a kémiai kezelést úgy akarják elvégezni, hogy a be­rendezés működése ne szüneteljen, akkor a rend­szert el kell látni megfelelő tartalékegységekkel, ami természetesen rendkívül költséges. Mechanikai kezeléssel viszont a lerakódásokat nem lehet kielé­gítően eltávolítani, különösen abban az esetben, ha a berendezés nagy kapacitású. Célul tűztük ki tehát kén-dioxidnak az úgyne­vezett nedves eljárással való eltávolításánál olyan módszer kidolgozását, amelynek esetében a kén-di­­oxidot tartalmazó véggázból a kén-dioxid eltávolí­tása úgy megy végbe, hogy az eltávolításhoz hasz­nált berendezés belső felületein lerakódások nem képződnek. Felismertük, hogy a lerakódások, — többek kö­zött a keringtetett mosóoldatban oldott kalcium­­-szulfátból származó lerakódások — kialakulása megelőzhető, ha a véggázzal érintkeztetett, vala­mely 2—5 szénatomot tartalmazó alkánsav vagy láncában 1—4 m etiléncsoporttal rendelkező- adott esetben szulfonált — dikarbonsav alkáli­sóját tartalmazó vizes oldatban közvetlenül az érintkeztetést megelőzően a gipszkristályok mennyi­ségét legalább 0,3 súly%-ra állítjuk be úgy, hogy a kalcium-szulfát képzésének műveletéből származó szuszpenzió 4—25 súly%-át vezetjük a kalcium-szul­fát kiszűrésének műveletéhez, továbbá közvetlenül a véggázzal való érintkeztetés után a keringtetett vizes oldatban az alkáli-szulfit koncentrációját leg­feljebb 2 súly%-ra állítjuk be a fölöslegben levő alkáli-szulfit oxidálása útján. Felismertük továbbá, hogy a korábban ismertetett zárt rendszerben a benne keringtetett oldatban bekövetkező kloridion­­-feldúsulás eredményeképpen képződő klorid-lerakó­­dás megelőzhető, ha a keringtetett oldatban a kloridionok koncentrációját legfeljebb 2 súly%-ra állítjuk be úgy, hogy a rendszerben keringtetett oldat egy részét elkülönítjük, majd koncentráljuk, így az ebben a részben levő kloridionokat sóvá alakítjuk és a sót elkülönítjük. így a találmány tárgya eljárás kén-dioxid eltávo­lítására véggázokból, amelynél a véggázt valamely 2-5 szénatomot tartalmazó alkánsav vagy láncában 1-4 metiléncsoportot tartalmazó és adott esetben szulfonált dikarbonsav alkálisóját tartalmazó vizes oldattal érintkeztetjük, majd a vizes oldatnak leg­alább egy részén oxigéngázt vagy levegőt fúvatunk át, az alkáli-szulfátot tartalmazó oldathoz ezután kalcium-karbonátot vagy kalcium-hidroxidot adunk, a kivált gipszet kiszűijük és az így kapott szűrletet — adott esetben a vizes oldat nem oxidált részével 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents