175241. lajstromszámú szabadalom • Adatfeldolgozó berendezés egy adattömb elektronikus kezelésére
11 175241 12 jellegét képviseli. Például raktári file esetén az I azonosító olyan kód lenne, amely kijelölné az alkatrész- számot ”, „ árat ” , stb. b) L hosszúságbyte-ból, amely byte-okban kifejezve az adatmező hosszát jelöli, beleértve az 1 és L byte-okat is. c) Változó hosszúságú V értékrészből, amely az adatok tényleges értékét tartalmazza. Például^ ha az I azonosító byte ,.alkatrész-számot’ jelöl, akkor a V alkatrész magát a számot fogja tartlamazni. Minden rekord egy zárómezővel fejeződik be, amely egy speciális I azonosító byte-ból áfi, amelynek értéke 240 és 255 között van, és ehhez tartozik még egy L hosszúság-byte is. Több ilyen rekordból álló jellegzetes file egy részét az alábbi 1. táblázat tartalmazza, illetve szemlélteti. Ebben a táblázatban az áttekinthetőség kedvéért egy rekord mezőit ugyanezen a vonalon tüntettük fel. Az azonosító byteokat az X, Y, Z betűkkel, mig a mezőértékeket az Yl, XI, Z1 stb. szimbólumokkal jelöltük. Ilyen módon az X = XI összefüggés olyan mezőt jelöl, amelynek azonosítója X és értéke XI - A hosszúságbyte-okat és a rekordvégeket a táblázatból kihagytuk. 1 táblázat Rekordszám Mezők 1 X=X1 Y = Yl Z=Z1 2 X = X1 Y = Yl 1 = 12 3 X = X1 Y = Yl Z = Z3 4 X=X1 Y = Y2 Z = Z4 A táblázatból kitűnik, hogy bizonyos mezők az egymást követő rekordoknál megismétlődnek. Például az X=X1 mező mind a négy rekordban megjelenik. Ezzel a tulajdonsággal az adatfilek esetében gyakran találkozhatunk. Például raktári rendszer adatainak az egymást követő rekordok olyan alkatrészekre vonatkozhatnak, amelyek ugyanazon szerelvény részét képezik, stb. Amint a leírásból ki fog tűnni, a jelen rendszer olyan file tárolását teszi lehetővé egy tömörítettebb formában, amely kiküszöböli az egymást követő rekordokból a mezők ismételt alkalmazását. Ezen elv felhasználásával az 1. táblázatban megadott file-t a 2. táblázatban vázolt formában tömörítetten foglaltuk össze. 2. táblázat Rekordszám Mezők 1 X=X1 Y=Y1 Z*Z1 2 1=12 3 1=13 4 Y=Y2 Z=Z4 Beláthatjuk, hogy a tárolt mezők száma az 1. táblázatban szereplő tizenkettőről a második táblázatban már hétre csökken, és az ennek megfelelő csökkenés tárolási helyet takarít meg. Ha adatokat ilyen módon tárolunk, megfelelő eszközt kell felhasználni ahhoz, hogy „emlékezzen” arra az információra, amelyet az egyik rekordról a másikra át kell vinnie, amikor a file-t vizsgáljuk. Például a 2. táblázatban az 1 rekordhoz tartozó X=X1 és Y=Y1 mezőkre hatásosan kell emlékeznie, mivel ezek ismételten megjelennek a 2. rekordnál. A fenti példából világos, hogy bármely file-vizsgálatot az első rekordnál kell kezdeni, egyébként hiba keletkezik. Például ha vizsgálat a második rekordnál kezdődne, akkor az X=X1 és Y=Y1 mezőkre nem emlékeznénk, és semmi úton sem tudnánk megismerni, vagy rájönni arra, hogy ezeknek eredetileg a második rekordban meg kellett volna jelenniük. Ezen probléma leküzdése céljából a jelen rendszerben speciális mezőt használunk, amelyet a továbbiakban pick-up pontnak nevezünk, és ez a mező olyan közökben helyezkedik el a rekordok között, hogy jelzi a lehetséges kezdési helyeket. Az adatokat ekkor úgy rendezzük el, hogy a pick-up pontok között információra nem kell már emlékezni, tehát az egyes pick-up pontok után az első rekordnak nincs elhagyott mezeje. A 3. táblázatban egy tömörítetlen adatfile-t, illetve annak egy másik részét szemléltettük. 3. táblázat Rekordszám Mezők 1 X=X2 Y=Y3 1=15 2 X=X2 1=16 3 X=X2 1=11 Ebben az esetben láthatjuk, hogy az Y mező ténylegesen nem szerepel a második és harmadik rekordokban. így, amikor ezt az adatfilet tömörítjük, valamilyen módon meg kell akadályoznunk, hogy az Y=Y3 mezőre az első rekordból emlékezzünk. Ezt egy speciális NULL mező felhasználása révén érjük el, és ez a mező azt jelzi, hogy ilyen mező a rekordban nem szerepel. A 3. táblázatban feltüntetett file-t ezért a 4. táblázatban feltüntetett tömörített formában adhatjuk meg. 4.táblázat Rekordszám Mezők 1 X=X2 Y=Y3 1=15 2 Y=NULL 1=16 3 1=11 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6 65
