175241. lajstromszámú szabadalom • Adatfeldolgozó berendezés egy adattömb elektronikus kezelésére
9 175241 A 33 elsőbbségi áramkör ezt követően négybites 35 számlálót működtet, amelyet a 36 óraáramkörből érkező főórajel vezérel. A 35 számláló nullától tizenötig számlál és létrehoz egy READ ADDRESS jelekből álló sorozatot, hogy ezáltal a kiválasztott csatornaegységből egy tizenhat byte-os csoport kiolvasható legyen. Amikor a számláló túlcsordul, akkor önmagát leállítja, és jelet küld vissza a 33 elsőbbségi áramkörnek, és ezzel megindítja a következő kérés kiválasztását. Az a jel, amely kezdeményezi egy byte-csoport kiolvasását, a további jelölések során a START OF GOB jel lesz, amig az egyes byte csoportok végén keletkező túlcsordulás jelet a továbbiakban END OF GOB jelnek fogjuk jelölni. A csatornaszelektor egység tartalmaz egy 38 számlálót is, amely a byte csoportok számát számlálja, amelyeket az adatterületből kiolvastunk, és ezt a számlálót az egyes START OF GOB jeleknél eggyel megnöveljük, amikor a CHANNEL STATUS jel azt jelzi, hogy a kiválasztott csatorna a DA állapotban van. Abból a célból, hogy összhangban legyünk a csatornák multiplikálásával, a 38 számláló tartalmát egy 39 véletlen hozzáférési tárban tároljuk, amelyet a CHANNEL NUMBER jellel címzünk az egyes byte-csoportok végénél, és a számlálót az egyes byte csoportok kezdetekor a tárból visszaterheljük. így látható, hogy az egyes csatornákra vonatkozó számlálás teljesen függetlenül történik. A 38 számláló kimenetét 41 dekóderhez vezetjük, amely jelzi, hogy a 22 vonalon szám mikor éri el a pillanatnyilag kiválasztott csatornát, és ezzel azt jelzi még, hogy az adatterületben az utolsó előtti byte csoport kiolvasása történik a szóbanforgó csatorna nem pillanatnyi pufferéből. Ez azt jelenti, hogy az adatterület utolsó byte csoportjának beírása történik a csatornák pillanatnyi pufferébe. A 41 dekóder kimenetét ezért arra használjuk fel, hogy a sorrendképzőről levegyük az INHIBIT SHIFT léptetés letiltó jelet. A 38 számláló kimeneti jelét a továbbiakban GO NUMBER jelnek nevezzük, és ez részét képezi annak a fizikai címnek, amely a 4 fővonalon jelenlévő adatokat minősíti. Most ismét a 3. ábrára hivatkozunk, ahol a CHANNEL STATUS jelet arra használtuk, hogy megállapítsa, mit kell tenni a 31 kimeneti vonalon jelenlévő jelekkel. Ez a folyamat az alábbiak szerint megy végbe. Amikor a CHANNEL STATUS jel a CA vagy CASYNC állapotot jelzi, akkor egy 400 komparator működésbe lép és összehasonlítja a számterületet és az ehhez tartozó szinkron byte-ot a véletlen hozzáférésű 401 tár kimenetével. Ez a tár tizenkét területre oszlik, ahol egy terület tartozik minden adatcsatornához, és ezen területek egyikét a CHANNEL NUMBER jel választja ki. Ezen területek mindegyike a számterület szinkronbyte-jának a várható értékét, valamint annak a számterületnek az értékét tartalmazza, amely a vizsgálandó adatterületnek felel meg. Ha a 400 komparátor a szinkronbyte vagy a számterület esetében különbözőséget állapít meg, akkor az aktívák csatorna sorrendképzője visszaáll a CASYNC állapotba. Amennyiben azonban, a 400 komparátor egyezőséget állapít meg a szinkronbyte és a számterület tekintetben, akkor a vezérlő processzor részére jelet továbbít, és azt erről a tényről értesíti. A vezérlőprocesszor ekkor olyan módon aktualizálja a 401 tár megfelelő területét, hogy beírja a következő számterület megfelelő adatait, amelyet azonosítani kell. Ilyen módon a vezérlő processzor a rendszer vizsgálata céljából bármely kívánt adatterület sorozatát kiválaszthatja, és ez a kiválasztás az egyes csatornák tekintetében függetlenül történik. A CA állapotban egy további véletlen hozzáférésű 402 tárat is működtetünk, hogy lehetőséget biztosítsunk arra, hogy a szmterület számát tartalmazó és a 31 vonalon lévő byte-ot a 402 tár azon helyére tudjuk beírni, amelyet a pillanatnyi csatornaszám jelöl ki. Ezen tár pillanatnyilag címzett helyének tartalma olyan, a továbbiakban CA NUMBER jelnek nevezett jelet hoz létre, mely (a GOB NUMBER jellel együtt) azt a fizikai címet képezi, amely a 4 fővonalon lévő adatokat minősíti. Amikor a DA SYNC állapot bekövetkezik, akkor a 31 kimeneti vonalon megjelenő byte csoport 42 komparátorhoz kapcsolódik, ahol a tizenötödik byte-ot egy rögzített értékhez képest megvizsgálják, hogy ezáltal vajon ez egy érvényes adatterület szinkron byte-e. Amennyiben nem, úgy hibajelet küldünk a vezérlőprocesszor részére. Amikor a DA állapot bekövetkezik, a 31 kimeneti vonalon megjelenő egymást követő byte-csoportokat a 4 fővonalra kapuzzuk (1. ábra), és ezek innen az 5 összehasonlító egységekhez jutnak. A 31 kimeneti vonalon lévő adatokat egy ellenőrző byte létrehozó 43 áramkörhöz is eljuttatjuk, amely minden számterületnél létrehozza az ellenőrző byte-okat, és ezek ciklikus ellenőrzőbyte-jait, továbbá minden adatterületen és az ehhez tartozó ciklikus ellenőrző byte-oknál is. Rendszerint az így létrehozott ellenőrző bytek mind nullák. A 43 áramkörrel 44 véletlenhozzáférésű tár van társítva. Ez a tár a CHANNEL NUMBER jel szerint van megcímezve és feladata az egyes byte-csoportok végén az ellenőrző byte generátor állapotának a tárolása, és ennek a visszaterhelése az egyes új byte-csoportok kezdeténél, így képes biztosítani, hogy a különböző csatornákhoz tartozó ellenőrző byte-k létrehozása egymástól függetlenül történjen. Amikor a CA vagy a DACC állapot bekövetkezik, a 45 komparátor működésképessé válik, és a 43 áramkörrel létrehozott ellenőrző byte-ket összehasonlítja a huzalozással rögzített teljes zéro mintával. Ha különbséget észlel a DACC állapotnál, akkor hibát jelez a vezérlőprocesszornak. Amennyiben azonban a CA állapotban észlelünk eltérést, akkor ez a sorrendképzőt visszaállítja a CASYNC állapotba. Megjegyezzük, hogy a 3. ábrán feltüntetett vezérlőáramkörök, amelyek a számterületek összehasonlítására, a szinkronbyte-k ellenőrzésére és egyéb feladatok ellátására alkalmasak, időosztásos módon mind a tizenkét csatorna részére közösek, és ez a megoldás csökkenti az ellenőrző és szabályozó hardware szükségletet. REKORD FORMÁTUM Most a 6. ábrára hivatkozunk, amelyen egy rekordon belül az adatok formátumát tüntetjük fel. A rekord sorjában adatmezőket tartalmaz, ahol az egyes mezők az alábbiakból állnak: a) Egy I azonosító byte-ból, amely az adatmező 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
