175229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keskenyhomlokú fejtések, főleg kamrafejtések omlasztására és ehhez tartozó biztosító szerkezet
3 175229 4 omlasztáskor a fém biztosító szerkezetek megbízható visszanyerése érdekében fa pótácsolatokat helyeznek el az omlasztás terében. Ezek a fa pótácsolatok rendszerint teljes egészében veszendőbe mennek. A kamrafejtéseknél, illetve ezek omlasztásánál kárbaveszett ásványanyag mennyiséget növeli az a körülmény is, hogy az omlasztás után a fedőkőzetet - amelyben még gazdaságosan feldolgozható százalékos mennyiségű ásványanyag van — nem lehet kellő módon hasznosítani. Az omlasztás után a kamra főttéként fennmaradó fedőkőzetbe nem lehet kellő hosszúságú robbantó lyukakat fúrni, a fennmaradt fedőkőzetet nem lehet lerobbantani, az omlasztás után fennmaradt fedőkőzet bizonyos idő után önmagától vagy robbantás hatására kamratérbe hullott anyagát a kamratérből nem lehet hatékonyan kiszállítani. Ehhez ugyanis nincs meg a szükséges biztonság, biztosítás, illetve nincs lehetőség olyan gépeknek az omlasztott térbe valóbejáratására, amelyek a kamratérbe omlasztott fedőkőzet anyagot kellő termelékenységgel kiszállítanák. Ilyen gépek bejáratásához a kamraszelvény szélessége nem elég nagy. A találmány feladata keskenyhomlokú fejtések, főleg kamrafejtések omlasztására olyan eljárás kidolgozása és ehhez olyan biztosító szerkezet létrehozása, amely lehetővé teszi kedvezőtlen kőzetviszonyok, kis szilárdságú kőzetek esetén is az ásványi előfordulásnak gyakorlatilag teljes kitermelését, a kitermelés gazdaságos és termelékeny végzését, nagyteljesítményű gépekkel, a bányabiztonság fokozását, továbbá a biztosítószerkezet omlasztás közbeni teljes, károsodás nélküli visszanyerését. A találmány mindezt lehetővé teszi, anélkül, hogy a dolgozó személyektől átlagon fölüli fizikai erőkifejtést kellene kívánni. A találmány szerinti biztosító szerkezet a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy két süvegből és ezeket összekapcsoló szekrényes híd kapcsolóból álló kereszttartója van, melyet a hossztartókat is megtámasztó tárnok és ezek között még további tárnok tartanak, és ez utóbbi tárnok rablópofákkal vannak ellátva, a hossztartókat alkotó süvegek pedig hosszabbak, mint két szomszédos kereszttartó közötti távolság. A találmány szerinti eljárás lényegét az omlasztás terének és az itt lévő biztosító szerkezetnek a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakjaival kapcsolatban ismertetjük. Ugyancsak a rajzok kapcsán fogjuk részleteiben ismertetni az eljárás megvalósításához szükséges berendezést. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárással omlasztott tér és az itt levő biztosító szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakjának elvi vázlata felülnézetben, a kőzetanyag vízszintes metszetével. Az ábrán az egyszerű nyíl a fejtés irányát, a kettős nyíl az omlasztás irányát mutatja. Az ábra a találmány szerinti eljárás egy bizonyos, az alábbiakban meghatározott fázisát szemlélteti. A 2. ábra az omlasztás terének és az itt levő biztosító szerkezetnek egy másik kiviteli alakját szemléltető vázlat, az 1. ábrához hasonló feltüntetésben. A 3. ábra szintén elvi vázlat, mely a részeket az omlasztási eljárás megkezdése előtti állapotban szemlélteti. A 4. ábra két kamra omlasztott részét tengely - irányú függőleges metszetben mutatja. Az S. ábra az omlasztott kőzetanyagot kiszállító 2 rakodó-szállító gép útjának a kamra és a fejtéselőkészítő vágat csatlakozásánál lévő szakaszát mutatja. A 6. ábra a süveg egy előnyös példaképpeni kiviteli alakjának metszete, A 7. ábra pedig a süveg és a tárnok vázlatos oldalnézete részben függőleges metszetben. A biztosító szerkezet kereszttartói egy-egy 7, illetve 8 süvegből állnak, amelyeket a nyomaték átvitelére alkalmas 9 szekrényes hídkapcsoló tart össze. Ezt a hídkapcsolót a Bányászati Kutató Intézet és a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat közös munkájával fejlesztette ki, és azt „SzEK” típusú kapcsoló néven is ismerik. A hossztartók a 20 és 21 süvegekből állnak, melyek úgy, amint az 1. és 2. ábra mutatja, hosszabbak, mint két-két kereszttartó közötti távolság. Előnyös megoldás az, amelynél egy-egy 20 vagy 21 süveg hossza a két szomszédos kereszttartó közötti távolságnak kb. kétszerese. A találmány szerinti eljárás legfontosabb műveleteit a következőkben ismertetjük annak hangsúlyozásával, hogy az itt leírt műveleteket nem csak a leírt sorrendben lehet elvégezni, hanem a műveletek sorrendje ettől eltérő is lehet. Az eljárás műveleteit az 1. és 3. ábrára való hivatkozással ismertetjük, ahol a könnyebb érthetőség kedvéért a süvegek és az azokat tartó tárnok hivatkozási számait index számokkal is elláttuk. Az omlasztási térben a kamra homlokfalával párhuzamosan, a homlokfal mellett elhelyezett I kereszt tartót a hosszirányú süvegeket is megtámasztó 18j és 19i tárnok tartják, amelyeket a továbbiakban eredeti tárnoknak fogunk nevezni. E tárnok között a találmány értelmében két további 10 és 11 támot helyezünk el, amelyek az I kereszttartót szintén megtámasztják, és a két 7j és 8j süvegre 12 rablópofákat helyezünk (de, mint mondottuk, a műveleti sorrend ettől eltérő is lehet). Most a két eredeti 18] és 19i támot kiszereljük és eltávolítjuk, a súly tartását tehát az I kereszttartónál a két utólag behelyezett 10 és 11 tám veszi át. Az I kereszttartóval szomszédos II kereszttartónál lévő 18[] és 19]j eredeti tárnokát eltávolítjuk, a hosszirányú 20, 21 süvegeket és a II kereszttartót kiszereljük és eltávolítjuk, ezzel az I kereszttartót a kamra állandó biztosító szerkezetétől elkülönítjük. Az 1. ábra ezt az állapotot szemlélteti, tehát azt, amelyiknél az I és a III keresztfáitok között további kereszttartó nincs. Az eljárás következő műveleteként az I kereszttartót megtámasztó 10 és 11 hidraulikus tárnok szelepeit távolról oldjuk, és ezzel a fedőkőzetet omlasztjuk, majd pedig az I kereszttartót és a 10, 11 tárnokát a hozzájuk erősített 13 drótkötéllel - mely az alkalmazott omlasztógép 14 vonóláncához a 15 vonóhorgon keresztül kapcsolódik — az omladékból kihúzzuk. Ezt a rablási folyamatot megkönnyíti az, hogy mikor a 1\ és 8j süvegeket meghúzatjuk, azok közül legalább az egyik elfordul, és a 9 szekrényes hídkapcsolóból kihúzódik, így a süvegeknek az omladékból való kihúzása nem ütközik nehézségekbe. Rablás után a lehullott anyagot rakodó-szállító gépekkel az omlasztási térből eltávolítjuk, és ehhez a munkához nagyteljesítményű gépeket is lehet használni, mert a 9 szekrényes időkapcsolóval összefogott két süveg elég nagy távolságot hidal át ahhoz, hogy üyen gépekkel az omladékhoz hozzáférhessünk. Meg5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
