175229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keskenyhomlokú fejtések, főleg kamrafejtések omlasztására és ehhez tartozó biztosító szerkezet
5 175229 6 említendő, hogy a kereszttartót alkotó két 7 és 8 süveg hossza egymással egyenlő szokott lenni, de ha a rendelkezésre álló szabványos méretek megkívánják, lehet egymástól eltérő hosszúságú süvegeket is használni. Az eljárás folytatásaként a soron következő III kereszttartót megtámasztó eredeti 18m és 19m tárnok között vagy mellett legalább két további támot helyezünk el, és erre a célra az előbb rabolt 10 és 11 tárnokát is használhatjuk, melyeket a III kereszttartónál a 10’ és 11’ hivatkozási számokkal jelöltünk meg. Ezután következik ezeknek a részeknek rablópofákkal való ellátása majd pedig az eredeti tárnoknak a III kereszttartónál való eltávolítása, vagyis a fent leírt műveletek ismétléseként a 18jy és 19jy tárnok, valamint a 20 és 21 hosszirányú süvegek és a szomszédos IV kereszttartó kiszerelése után az omlasztás a III kereszttartóhoz tartozó tárnok szelepeinek (távolról, húzóeszközökkel végzett) nyitása révén következik be. A leírt, találmány szerinti eljárás további részleteit az alábbiakban ismertetjük. Az 1. ábrán vázolt kivitelnél a kamra külső, omlasztás felőli vége abban az állapotban van szemléltetve, amelynél az 1 kamra külső végének 2 része már omlasztott állapotban van. Az 1 kamrát az omlasztás helyén egyik oldalon a 3 kőzet, másik oldalán 4 pillér-rész határolja. A pillér anyaga az eredeti kőzet. A 4 pillér-rész 1 kamrával ellentétes oldalán már szintén omlasztott 5 rész van. Az 1 kamra mellett már volt egy 6 pillérkamra, amely azonban már szintén omlasztott állapotban van. A 9 szekrényes hídkapcsoló nyomaték átvitelére alkalmas kapcsoló szerkezet, melynek alkalmazása lehetővé teszi az aránylag kis hosszúságú és kis súlyú 7 és 8 süvegeknek nagy nyomatékok átvitelére és nagy fedőkőzet nyomások tartására alkalmas, hosszú tartóvá való összekötését, és ezáltal az 1 kamra szabad szelvény-szélességének 5 méter fölé való növelését is. Mikor a 7, 8 süvegekből, 10, 11 hidraulikus tárnokból és 9 szekrényes híd kapcsolóból álló biztosító szerkezet rész az 1 kamra biztosító szerkezetének többi részével nincs összekapcsolva, tehát ettől függetlenül áll helyén, a 7 és 8 süvegek 9 szekrényes híd kapcsoló melletti részére erősített egy -egy 12 rablópofát a 13 drótkötéllel vagy hasonló, például diesel hajtású rakodó-szállító géphez kötött 14 vonólánc 15 vonóhorgával erősíti össze. A 12 rablópofákra nincs feltétlenül szükség, a drótkötél vagy kábel a süvegekre közvetlenül is rácsavarható. A 18 és 19 tárnok a 7 és 8 süvegeket az 1 kamra állandó biztosító szerkezetéhez tartozó 20 és 21 hosszirányú süvegeken keresztül tartják (7. ábra). A 20 és 21 süvegek fejtéshomlok felőli végei a 18 és 19 tárnokon az omlasztási tér felé túlnyúlnak, mert hosszuk két-két szomszédos I, II, .... kereszttartó közötti távolság kétszerese. Ha a 14 láncot meghúzzuk, a 7 és 8 süvegeket a hozzájuk tartozó 9 szekrényes híd kapcsolóval együtt kihúzzuk a fedőkőzet alól. A kihúzás biztonságosan végezhető, mert a 9 szekrényes hídkapcsoló lehetővé teszi a 7 és 8 süvegeknek bizonyos mértékű szögben való, egymáshoz viszonyított elfordulását, vagy a szekrényes hídkapcsolóból való kihúzását. A 10 és 11 hidraulikus tárnok, vagy a 7 és 8 süvegekkel azonos időpontban a 14 lánc vagy más vonókötelek segítségével rabolhatok, vagy ezt megelőző vagy követő időpontban. A 2. ábrán vázolt omlasztási tér és az omlasztási tében levő biztosító szerkezet csupán abban tér el az 1. ábrán vázolttól, hogy a 2. ábrán látható esetben a 24 pillér lefejtése közvetlenül - a pillérkamra telepítése nélkül — a 25 főteérccel együtt történt. További eltérés, hogy a 26 süveg hosszabb a hozzá kapcsolt 27 süvegnél, ezzel szemben az 1. és 3. ábrán vázolt 7 és 8 süvegek hossza egyforma. A 2. ábrán vázolt, az omlasztás terében levő biztosító szerkezet nagyobb szabadszelvény szélességű kamrákhoz is alkalmazható. Az omlasztási eljárás a 2. ábra szerinti esetben is azonos az 1. ábrával kapcsolatban ismertetett eljárással. A 4. ábrán az omlasztásnak azt az állapotát tüntettük fel, amelynél két 1 és 1’ kamrát alakítottunk ki és omlasztottunk. Az omlás bekövetkezése után a kamrák szabadszelvényébe hullott fedőkőzetet nagy teljesítményű rakodó-szállító géppel szállítjuk ki az omlasztási térből. A nagy teljesítményű rakodószállító gép számára az 1. és 2. ábrákon látható, 1 kamra állandó biztosító szerkezetéhez tartozó 18 és 19 tárnok között elegendő hely áll rendelkezésre ahhoz, hogy ezek között akadálytalanul közlekedjen. Amikor az 1 kamra omlasztási terébe ömléskor lehullott fedőkőzet mennyiséget a rakodó-szállító gép kihordta, az omlás után állva maradt 7m és 8m süvegek által védett és a 20, 21 süvegek kinyúló végei révén biztosított térből ferdén, a függőlegeshez viszonyítva szögben a fennmaradt fedőkőzetbe robbantó lyukakat fúrunk, és ezek segítségével a fedőkőzetnek ásványi anyagot megfelelő mennyiségben tartalmazó részét lerobbantjuk. A robbantólyukakat az 1 kamra hosszirányú középsíkjával párhuzamosan fölfelé és az 1 kamra mindkét oldalában a hosszirányú középsíkkal szöget bezáróan fúrjuk, tehát nemcsak a kamra teteje fölötti fedőréteget, hanem a kamra oldalaiban és a kamra oldalai fölötti fedőrétegekben levő kőzetanyagot is robbantjuk, ihletve omlasztjuk. Az így az omlasztási térbe került közetanyagot, ásványi anyagot szintén kihordatjuk a rakodó-szállító géppel. A fúrást, robbantást és kihordást ugyanabban az omlasztási térben ciklikusan addig végezzük, amíg az omlasztott anyag kitermelése gazdaságos, azaz az omlasztott kőzetanyagban elegendő mennyiségű kitermelni kívánt ásvány van. Előfordulhat, hogy a kőzetanyag szerkezete, szi-' lárdsága olyan, hogy a fedőkőzet robbantásra nincs szükség. Az omlasztás és kihordás után aránylag rövid idő alatt valamennyi értékes kőzetanyag magától is beomlik az omlasztási térbe. A kőzetanyag minőségétől függően az omlasztási tér vagy teljes egészében megtelik, meddő, már nem hasznosítható kőzetanyaggal, vagy az omlasztási tér ürege állva marad. Az utóbbi esetben ajánlatos lehet az 1 kamra omlasztási tere és a mellette levő 1 ’ kamra omlasztási tere között kis hosszúságú 30 pillérrészt hagyni. E pillérrészben, illetve a pillérrész meghagyása miatt előáll ugyan egy kis mennyiségű ásványveszteség, azonban e veszteség bőven megtérül annak következtében, hogy a pillérrész lehetővé teszi a mellette levő omlasztási terek, üregek nagymértékű omlasztását, az ezekben levő ásványércek nagy menynyiségének kitermelését. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott, aránylag nagy méretű és teljesítőképességű rakodó-szállító 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
