175218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszörösen halogénezett szteroidok előállítására

175.218 4 megfelelő, 2-helyettesítetlen 1,2-dihidro-származékot egy HXi III általános képletű hidrogénhalogeniddel kezelünk — ahol X: klór- vagy fluoratom — és kívánt esetben a kapott I általános képletű vegyületet más I általános képletű vegyületté alakítjuk át. A II általános képletű kiindulási anyagban a 9ß, 110-oxido-csoport III általános képletű hidrogénhalo­geniddel, például hidrogénkloriddal vagy hidrogén­­fluoriddal végzett felhasítását önmagában ismert módon valósítjuk meg, célszerűen valamely vízmentes hidrogénhalogenidet alkalmazunk, és adott esetben valamely közömbös oldószer, így kloroform, tetrahid­­rofuran, vagy különösen dimetilformamid jelenlé­tében végezzük a hasítást, a hidrogénfluoridot vizes oldatban is használhatjuk. A III általános képletű hidrogénhalogenid helyett alkalmazhatunk valamely hidrogénfluoridot vagy hid­­rogénkloridot leadó szert is, így egy ilyen sav tercier szerves bázissal, példáu piridinnel alkotott sóját, vagy pedig, különösen a hidrogénfluorid esetében, használ­hatunk valamely hasonló, alkalmas addiciós vegyü­letet. Egy különösen előnyös eljárást írnak le a 3 211 758 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szaba­dalmi leírásban, eszerint a hidrogénfluoridot valamely karbaminsav- vagy tiokarbaminsav-származékkal, különösen karbamiddal képezett adduktum alakjában alkalmazzák. A II általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon állíthatjuk elő, például oly módon, hogy valamely 6a-fluor-i 10-hidroxi- 16/3-metil-2-R!- 17a-OR2 21-X2-pregn-4-én- vagy -pregna-1,4-dién-3,20-dion-származékból vizet vonunk el, például úgy, hogy valamely alkalmas savkloriddal, így foszforoxi­­kloriddal vagy metánszulfonsavkloriddal kezeljük, valamely bázis, például piridin jelenlétében. Az így kapott 6a- fluor-160- metU-2-R, -17a-OR2 -21 - X2 - pregna-4,9 ( 11 )-dién vagy -1,4,9( 11 )-trién- 3,20-: dion-vegyület9,11 kettős kötésére hipobrómossavat (amelyet például N-brómacetamid vagy N-brómszuk­­cinimid alakjában alkalmazunk) addicionáltatunk és a megfelelő 9a, 1 lj3-brómhidrin-vegyületből valamely bázissal, például valamely alkálifémkarbonáttal vagy -hidroxiddal, így káliumkarbonáttal vagy káliumhidr­­oxiddal végzett kezeléssel hidrogénbromidot hasítunk le, így a kívánt II általános képletű vegyületet, illetve ennek 1,2-dihidro-származékát kapjuk. Az említett közbenső termékekben R1; R2 és X2 jelentése a fenti. Az 1 általános képletű új vegyületeket, valamint ezek 2-helyettesítetlen, 1,2-dihidro-származékait úgy is előállíthatjuk, hogy b) valamely IV általános képletű vegyületben — ahol Rí, R2 és X jelentése a fenti és Ra valamely szerves szulfonsav acilcsoportja — illetve egy ennek megfelelő, 2-helyettesítetlen 1,2-dihidro-származék­­ban az —0-Ra általános képletű szulfoniloxicsopor­­tot X2 halogénatomra cseréljük ki, önmagában ismert módon. A szerves szulfonsav Ra acilcsoportja külö­nösen valamely alifás vagy karbociklusos, adott eset­ben telítetlen, illetve aromás szulfonsav acilcsoportja. Ilyen savak egyebek között az adott esetben szubszti­­tuált, például halogénezett, rövidszénláncú alkánszul­­fonsavak, cikloalkánszulfonsavak, ahol a cikloalkil­­csoport mono- vagy policiklusos lehet, vagy az adott esetben rövidszénláncú alkilcsoporttal, például metil­­csoporttal, rövidszénláncú alkoxicsoporttal, például metoxicsoporttal, halogénatommal, például klór- vagy 3 brómatommal és/vagy nitrocsoporttal szubsztituált benzolszulfonsavák. Az Az ilyen savak példáiként megemlítjük a trifluormetánszulfonsavat a (+)-kám­­for-10-szulfonsavat, a 4-bróm-benzolszulfonsavat és a 3-nitro-benzolszulfonsavat, különösen a p-toluolszul­­fonsavat és mindenek előtt a metánszulfonsavat. A halogénatomra való cserét általában úgy valósít­juk meg, hogy a kiindulási anyagot valamely M—X2 V általános képletű alkálifémhalogeniddel — ahol M valamely alkálifématomot és X2 klór- vagy bróm­­atomot jelent — valamely olyan protonmentes szerves oldószer jelenlétében kezeljük, amelynek dielektro­­mos állandója 29 vagy annál nagyobb. Az M alkáli­­fématomként előnyösen a lítiumatom jön számításba. Protonmentes szerves oldószerként különösen di­­(rövidszénláncú)- alkil-szulfoxidokat, például dimetil­­szulfoxidot, rövidszénláncú alifás karbonsavak NJN- di-(rövidszénláncú)-alkil-amidjait, például N,N-dime­­til-formamidot vagy N,N-dimetil-aeetamidot, rövid­szénláncú alkán- vagy rövidszénláncú alkénnitrileket, például acetonitrilt, hexa-(rövidszénláncú)-alkil-fosz­­foramidokat, például hexametilfoszforamidot, vagy ketonokat használhatunk, különösen alifás vagy ciklo­­alifás, legfeljebb 10 -szénatomos ketonokat, így a megfelelő aíkanonokat, például az acetont, 2-buta­­nont, 2- vagy 3-pentanont, 2-hexanont vagy 3-deka­­nont, vagy a gyűrűben legfeljebb 8 szénatomot tartalmazó cikloalkanonokat, például a ciklopenta­­nont vagy ciklohexanont, vagy pedig az ilyen oldó­szerek keverékeit. A reakciót előnyösen szobahőmérséklet és a reak­­cióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten való­sítjuk meg, és a reakciót legalább egy egyenérték V általános képletű alkálifémhalogeniddel valósítjuk meg. A IV általános képletű kiindulási anyagok, vala­mint a megfelelő, 2-helyettesítetlen 1,2 -dihidro-ana­­lógok ismertek, vagy ismert módon állíthatók elő, például oly módon, hogy valamely 6a-fluor-l 1(3,21-di­­hidroxi- 16/3-metil-2-R, -9a-Xi — 17a-OR2 -pregn-4 -én- vagy -pregna-l,4-dién-3,20-dion- vegyületben a 21-helyzetű hidroxilcsoportot valamely Ra-OH VI általános képletű szerves szulfonsav reakcióképes szár­mazékával, különösen valamely megfelelő Ra-Cl Via általános képletű szulfonsavkloriddal, egy bázis, pél­dául piridin jelenlétében a kívánt -ORa általános képletű szerves szulfoniloxicsoporttá alakítjuk, ahol Ra jelentése a fenti. Azokat az I általános képletű új vegyületeket, amelyekben X! klóratomot jelent, valamint az ezek­nek megfelelő 2-helyettesítetlen, 1,2-dihidro-szár­­mazékokat úgy is előállíthatjuk, hogy c) valamely VII általános képletű vegyidet — ahol Rí R2 és X2 jelentése a fenti — illetve egy ennek megfelelő 2-helyettesítetlen 1,2-dihidro-származék 9,11-kettős kötésére hipoklórossavat addicionálta­tunk és kívánt esetben megvalósítjuk a többi eljárás­lépést. A fenti reakció során a VII általános képletű kiindulási anyagok 9,11-kettős kötésére önmagában ismert módon addicionáltatjuk a hipoklórossavat. A reakciót például vizes hipoklórossawal valósítjuk meg, alkalmazhatunk azonban valamely hipoklóros­savat leadó szert is, így valamely N-klór-karbonsav­­amidot vagy -imidet (lásd 3 057 886 számú Amerikai Egyesült Allamok-beli szabadalmi leírás). A reakciót valamely közömbös oldószerben, így egy tercier 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents