175183. lajstromszámú szabadalom • Balesetvédelmi reteszekő szerkezet
3 175183 4 Ez megtévesztheti a gépkezelőt és súlyos balesetet okozhat. (Magyar Textiltechnika 1974. 12. szám 654. oldal). A fejlettebb kivitelű villamos reteszelésű berendezések időkésleltetővel is el vannak látva, a tapasztalat szerint azonban ezeknek sem a beállítása, sem a beállított helyzet1, stabilitása nem tökéletesen megbízható. A veszélyes géprész teljes megállásához szükséges idő ugyanis nagymértékben függ a karbantartás minőségétől és gyakoriságától. A veszélyes gépek védelmére szolgáló biztonsági berendezéseknek egy aránylag új fajtája ismerhető meg a 2.520.092 lajstromszámú NSZK közzétételi iratból. Lényegét képezi a csavarmenetes késleltetésű reteszelő szerkezet, amely a legkülönbözőbb fajtájú védőelemmel burkolt gépnél is használható. A biztonsági berendezés a megvédendő gép szerves részét képezi, nagyobb biztonságot nyújt, mint a hagyományos tolóretesz és a csak szerszámmal oldható csavaros rögzítések. Ennek az az oka, hogy a csavarmenetes reteszelésoldó szerv kényszerkapcsolatban van az indító áramkörrel, és a hajtómotor kikapcsolása után válik csak szabaddá az a csavarmenet, amelynek elforgatása lehetővé teszi a burkolat fölnyitását. A berendezés kétségtelen előnyei ellenére sok hiányossággal is rendelkezik. Ezek közé tartozik, hogy a védőburkolat kinyitott állapotában is vissza lehet hajtani a csavarmenetet, és így a gépi megindíthatóvá válik. Hátrány az is, hogy a késleltetés egyenesen arányos a menetek számával. Ezért nagy gépeknél, ahol hosszú a kifutási idő, nem lehet elengendően nagy menetszámot — legalábbis ésszerűen — kialakítani. Kedvezőtlen) továbbá, hogy minden egyes védőburkolat típushoz egyedileg kell a védőberendezést megtervezni és méretezni. Végül, de nem utolsó sorban a késleltetési időt csak kísérletek útján lehet összehangolni a veszélyes elem kifutási idejével, ami nem ad teljes biztonságot. A biztonság fokozása érdekében sokszor alkalmaznak csavarozással, zárakkal és lakatokkal kombinált többszörös védőreteszelést. Hátrány azonba, hogy tűz és géptörés esetén a védőelemek gyors eltávolítására alig van lehetőség, de az üzemi körülmények között szükséges eltávolításuk hosszadalmassága is kedvezőtle, mert a gép teljesítő képességét csökkenti. A külöböző típusú reteszelő szerkezetekkel végzett kísérleteink azt mutatták, hogy az ún. szabad kifutású, nagy tehetetlenségű gépeknél a védőburkolatokat, védőfalakat és védöajtókat a veszélyes elem forgásáról visszavezérelt érzékelő és irányító áramkörök tartják zárt állapotban. Ezt a zárt állapotot azonban addig kívánatos fönntartani, amíg a veszélyes elem teljesen meg nem áll. Sőt, lehetőleg a biztonság érdekében a teljes megálláson túl még további 2-30 másodperces időkésleltetés is ajánlatos. A csupán mechanikus reteszelésű védőszerkezetek zömét valamilyen szerszámmal (csavarhúzóval, villás kulccsal stb.) lehet oldani. Ez azért hátrányos, mert a karbantartó vagy a gépkezelő dolgozón múlik a védőberendezés rendeltetésszerű használata. A mechanikus reteszelésű balesetvédelmi szerkezetek éppen azért nem nyújtanak megfelelő biztonságot, mert működésük a vele dolgozók akaratától nem függetleníthető. Kedvezőbb a helyzet a meghajtó motor áramkörébe sorbakapcsoltan beiktatott mikrokapcsolók által reteszelt berendezéseknél. A villamos érzékelők ugyanis egyrészt elvileg nem teszik lehetővé a gép megindítását a védőberendezés nyitott állapotában, másrészt üzemközbeni kinyitáskor megszakítják a meghajtó motor áramkörét, és ezzel a gépet kikapcsolják. A valóságban azonban nem megnyugtató a helyzet, mert a mikrokapcsolók kikötésével vagy más manipulációval a gépekL a védőberendezés nyitott állapotában is üzemelésre képesek. A legjelentősebb veszélyforrás azonban az ilyen védőberendezéseknél abban van, hogy a villamos reteszelés nem nyújt védelmet a szabad kifutás idejére. Az előbbinél is kedvezőbb az a megoldás, melynél a hosszú szabadkifutású idővel bíró gép ún. időrelés védőkésleltetéses villamos reteszeléssel van fölszerelve. Ennek az a lényege, hogy a beállított késleltetési időn belül nem engedi a védőburkolatot fölnyitni. Az ilyen megoldás megbízhatósága azonban a késleltetési idő szabatos beállításán múlik.. Ez sincs tehát az emberi beavatkozástól függetlenítve, és ezért a védelem hatásossága ezúttal sem tökéletes. Olyan védőreteszelés, amely a veszélyes géprész mozgásáról volna visszavezérelve és amellett emberi akarattól, illetve beavatkozástól független volna, nem ismeretes sem az irodalomból sem a gyakorlatból. A találmány célja olyan balesetvédelmi reteszelő szerkezet kifejlesztése, amely a korábbi megoldások hiányosságait kiküszöbölve egyszerű módon „reteszelést”, valamint „viszontreteszelést” egyaránt végrehajtson, és mindkettőt maga a veszélyes géprész mozgása vezérelje. Feladata a találmánynak ezen belül annak megvalósítása is, hogy a balesetveszélyt jelentő gép szerkezeti fölépítésének és üzemmódjának megfelelően ahhoz igazodóan lehessen tisztán mechanikus vagy elektromechanikus vagy elektronikus úton, de egységes elv szerint teljesen biztonságos reteszelést elérni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a veszélyes elemmel rendelkező gépek balesetvédelme tökéletesen csak úgy oldható meg, ha az elérni kívánt reteszelést maga a veszélyes elem mozgása vezérli és a reteszelést fenntartja a mozgás teljes megszűnéséig. Ennek érdekében a veszélyes géprész nyitható védőelemét akár mechanikus retesszel, akár villamos zárral olymódon kell kapcsolatba hozni, hogy a gép mozgása közben a védőelemet ne lehessen kinyitni, és viszont a már megállt gépet ne lehessen újból megindítani mindaddig, amíg a védőelem nyitott állapotban van. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti balesetvédelmi reteszelő szerkezet, főleg textilipari gépekhez, pl. tépőgépek, bontógépek, verőgépek védőburkolataihoz, forgódobos vegytisztító gépek ajtóihoz, stb.,- amely gépeknek rotációs, alternáló vagy egyéb mozgást végző balesetveszélyes géprésze van, a balesetveszélyes géprész általában védőburkolat, előnyösen befoglaló ház útján hozzáférhetetlenné van téve, a befoglaló ház ajtószerűen nyitható védőelemmel rendelkezik, a nyitható védőelem a balesetveszélyes géprész mozgó állapotában reteszeken zárt helyzetű, és reteszelt volta csak a balesetveszélyes géprész álló helyzetében szűnik meg, a gép megindítása vagy újból üzembehelyezése a védőelem kinyitott állapotában egyáltalán nem, visszacsukása után pedig csak személyes beavatkozással és a balesetveszélyes géprésznek ismét hozzáférhetetlenné tett helyzetében hajtható végre— oly módon van kialakítva, hogy a balesetveszélyes géprész befoglaló házá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
