175078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőn száradó bevonómasszák száradásának gyorsítására nitorgén tartalmú fémkelátokkal
MAGYAR SZABADALMI 175078 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1976. VIII. 27. (FA-993) Elsőbbsége: Német Demokratikus Köztársaság: 1975. VIII. 29. (WP C 09 d/188 080) C 09 D 3/30 C 09 D 3/64 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XI. 28. Megjelent: 1981.1. 31. Feltalálók: Dr. Waiblinger Uwe oki. vegyész, Drezda, Bässler Gert oki. vegyész, Meissen, Német Demokratikus Köztársaság Szabadalmas: VEB Farben und Lackfabrik Leipzig, Lipcse, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás levegőn száradó bevonómasszák száradásának gyorsítására nitrogén-tartalmú fémkelátokkal 1 A találmány tárgya eljárás levegőn száradó bevonómasszák száradásának gyorsítására nitrogéntartalmú fémkelátokkal. Az olaj- és/vagy alkidgyanta alapú bevonómasszák oxidativ száradását ismeretes módon a szárítók meg- 5 gyorsítják. Szárítóként előnyösen az ólom, a kobalt és a mangán bevonómasszában oldható vegyületeit, különösen ezen fémek szerves savakkal képezett sóit (3 023 117 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) alkalmazzák. 10 Ezek a szárítók — szikkatívoknak is nevezik őket — több-kevesebb hátránnyal rendelkeznek. A levegőn száradás meghatározott időt vesz igénybe és nem lehet szárítókkal tetszés szerint lerövidíteni. A kobaltszárítóknak van a legnagyobb reaktivitá- 15 suk. Különösen erősen előmozdítják a levegőn száradást. Ez azonban ahhoz vezethet, hogy a kobaltszárítóval kezelt bevonat-felület már megszáradt és a bevonat alsó zónáihoz az oxigén hozzájutás gátolt. Az ilyesfajta bevonómasszák hajlamosak a ráncosodásra. 20 Az ólom-szárítók kevésbé aktívak és a levegőn száradást a bevonat-film mélyéből mozdítják elő, miáltal gátlódik a ráncosodás. Az ólom-szárítóval kezelt bevonómasszák levegőn száradása viszont hosszabb ideig tart, mint a kobalt-szárítóval kezeiteké. Az ólom- 25 szárítók gyakran fátyol formájában kiválnak a megszáradt bevonómasszákból. Az ólomszárítóknak nagy a toxicitásuk és ezért csak korlátozott mértékben használhatók. A mangánszárítók közbülső helyet foglalnak el az 30 175078 2 ólom- és kobaltszárítók között. Kevésbé aktívak, mint a kobalt-szárítók, de nemcsak a levegőn száradást segítik elő. Ismertté váltak olyan szárítók is, amelyeknél a fém kelátkötésben van. így a 2 337 332 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratból olyan fémkelátok ismerhetők meg, amelyek kelátképzőként Schiff-bázisokat tartalmaznak. Ezeknek a fémkelátoknak a nem kelát típusú szikkatívokhoz képest alkidgyantákban hosszabb időn át azonos aktivitást kellene mutatniuk. A szárítást gyorsító hatásuk azonban alig jobb, mint a nem kelát jelleggű szikkatívoké. Megjegyzendő továbbá, hogy ezekben a kelátokban a koordinációs szám mindig 4. A találmány célkitűzése, hogy alkalmas szárítók felhasználásával a levegőn száradó bevonómasszák száradási időit a technika állásához képest lerövidítse, és hogy a gyorsabb száradás ellenére a bevonatmassza ráncképződését elkerülje. Azt találtuk, hogy az M(AmmRn) általános képletű nitrogéntartalmú fémkelátok — amely képletben M kobaltot, mangánt, vasat, rezet vagy cirkóniumot jelent, Am jelentése nitrogéntartalmú elektrodonor, R két, három vagy négyfogú kelátképzőt jelent, m értéke 1 vagy 2 és n értéke 1 vagy 2 -lényegesen erősebb katalitikus hatással rendelkeznek, mint a technika állása szerint ismert szárítók, anélkül, hogy azok hátrányaival rendelkeznének.
