175078. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőn száradó bevonómasszák száradásának gyorsítására nitorgén tartalmú fémkelátokkal
3 175078 Meglepő módon a találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok katalitikus hatása nem az egyes komponensek (M, Am, R) részhatásaiból tevődik össze. Éppen ellentétben, a nitrogéntartalmú elektrondonorok szokásos szárítók jelenlétében részben késleltetik a levegőn száradást. Gyakorlati okokból különösen az I, II és III általános képlettel jelölt típusú nitrogéntartalmú fémkelátokat alkalmazzuk. Az általános képletekben A, B, C és D oxigén-, nitrogén- és kéntartalmú ligandumokat jelölnek, míg A m jelentése a fenti. Kelátképzők például a következők lehetnek: /3-diketonok, például acetilaceton, benzoilaceton, dibenzoilmetán, (3-ketokarbonsav-észterek, -amidok, például acetecetsav-etilészter, a-propionil-propionsav-észterek, benzoilecetsav-etilészter, acetecetsav-anilid, acetecetsav-morfolid, pirosszőlősav-származékok, például acetil-pirosszőlősav-etilészter, acetil-pirosszőlősav-nitril, cikloalkanon-karbonsav-származékok, például ciklopentanon-2-karbonsav-etilészter, ciklopentanon-2-karbonsavamid, kámfor-3-karbonsav-etilészter, 2-acetil-ciklopentanon, 3-propionil-ciklopentanon, 3- -acetil-kámfor, 2-formil-ciklopentanon, 3-formil-kámfor, (3-karbonil-oxálsav-észterek, például oxálecetsav-etilészter, 2-oxalil-ciklopentanon, 3-oxalil-kámfor, ciano-cikloalkanon-származékok, például 2-ciano-ciklopentanon, aromás aminosavak, például hisztidin, fenolos hidroxi-csoportot tartalmazó aromás oxo-vegyületek és karbonsavak N-heteroanalóg karbonil-származékai, például szalicilsavnitril, szalicilaldehid-imin, szalicilaldehid-oxim, szalicilaldehid-etilénimin. Az Am nitrogéntartalmú elektrodonor adott esetben szubsztituált alifás vagy aromás amin, például metilamin, trioktilamin, trietanolamin, dimetilanilin, dimetil-p-toluidin, diamin, például etiléndiamin, hidrazin és származékai, például fenilhidrazin, 5—6 tagú, heteroatomként legalább egy N-atomot tartalmazó, heterociklikus vegyületek és azok benzollal kondenzált származékai, például piperidin, piperazin, kinuklidin, hexahidrotriazin, morfolin, piridin, kinolin, piridamin, pirimidin, pirazin, triazinok, tetrazinok, kinazolin, naftiridinek, pteridin, izoxazol, tiazol. A nitrogéntartalmú fémkelátokat önmagában ismert módszerek szerint állíthatjuk elő, a legegyszerűbb esetben a kelátképzőnek és a nitrogéntartalmú vegyületeknek a szokásos fémgyorsítók oldataihoz való adása útján. Néhány vegyület fémsóknak kelátképzőkkel való reagáltatása, és ezen fémkelátoknak a nitrogéntartalmú vegyületekkel való reakcióba hozása útján is előállítható [például Inorg. Synth. 2, 10 (1946); Inorg. Synth. 8,105 (1957)]. Más nitrogéntartalmú fémkelátokat az irodalomban szokásos speciális módszerek szerint kell előállítani [például J. Amer. Chem. Soc. 88,43 (1966)]. A találmány szerinti nintrogéntartalmú fémkelátok nagy része in situ is előállítható, ha a kelátképzőket, a nitrogéntartalmú vegyületeket (nitrogéntartalmú elektrondonorokat) és a szokásos fémszárítók és/vagy -sók oldatait az oxidativ száradó bevonómasszákhoz hozzáadjuk. A szokásos kobalt-szárítókkal összehasonlítva a találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok a bevonómasszák gyorsabb levegőn rászáradását és jobb levegőn átszáradását segítik elő, így a levegőn száradó bevonómasszák száradási időit összesen lerövidítik. A gyorsabb levegőn száradás ellenére elkerüljük a ráncképződést. További előny a találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok csekély saját színe, amely a kikeményedett bevonómasszáknál is megmarad. A találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok nem is válnak ki a megszáradt bevonómasszákból, mint részben az ólom-szárítók, és nem is rendelkeznek a szokásos ólom-szárítók toxicitásával. A találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátokat szárítóként előnyösen alkalmas oldószerekben vagy oldószerkombinációkban való oldataik alakjában alkalmazzuk. A találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátokat a levegőn száradó kötőanyagra vonatkoztatva 0,001-től 5,0 súlyszázalékig terjedő koncentrációban alkalmazzuk. A levegőn száradó masszákat túlnyomó részt mázként és bevonóanyagként alkalmazzuk a következő célokra: mázoló festékek, nyomó festékek és rétegezőszerek fa, fatárgyak, műanyagok, fémek, beton és egyéb építőanyagok, valamint papír számára. A találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátoknak levegőn száradó bevonómasszák szárítóiként való alkalmazásával azok száradását a ráncképződés vagy erősebb elszíneződés veszélye nélkül erősen lerövidíthetjük. A találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok lényegesen kevésbé toxikusak, mint az ólomszárítók. A kikeményedett bevonómasszák felületén nem lép fel a találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok kiválása, úgy hogy nehézségek nélkül kaphatunk világos fehér és pasztell színeket is fátyolmentes fénnyel. Az eddig szokásos száradási idők megtartása mellett az ehhez szükséges szárítómennyiséget a találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok alkalmazásával lényegesen lecsökkenthetjük. 4 1. példa Minden esetben 100 g lakk-lenolajat, melynek fajsúlya 0,932 (20°C-on), törésmutatója 1,477 (20 °C- on) és jódszáma 172, összekeverünk az 1. táblázatban feltüntetett különböző szárítók 0,0017 móljával, majd jól elkeverjük. A találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátok ezen mennyiségei 0,1% kobalttartalomnak felelnek meg. Az ily módon szárítóval kevert száradó masszákat 100 p-os vonalzóval üveglapra visszük fel és tompított napfénynél szobahőmérsékleten tartjuk. Az 1. táblázatban találhatók a 48 órás megfigyelési idő utáni száradási eredmények. A filmvastagság 50-55 /J. Az 1. táblázat a) részében vannak mindig a találmány szerinti nitrogéntartalmú fémkelátokkal mért értékek, a b) részben a szokásos szárítókkal mértek. A szárítókat 2 mól kelátképzőnek és 2 mól nitrogéntartalmú vegyületnek (nitrogéntartalmú elektrondonor) 1 mól, 5,5% kobalttartalmú, 1:1 arányú butanol-butilacetát eleggyel készített oldat alakjában levő kobalt-oktoáthoz való hozzáadása útján állítjuk elő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
