174984. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás magas hőmérsékletű vegyi reakcióknak reaktorban való lefolytatására és az üzemelhjáráshoz használható reaktor
21 174984 22 remrésze van, amint a 7A. ábrán látható. A 301 elektródszakasz 303 első peremrésze a 201 be bocsátószakasz 203 második pereméhez folyadékszerű közeget záró módon van erősítve. A 301 elektródszakasz és 306 hűtőköpeny között 305 hűtőcsatoma van. A 305 hűtőcsatornába a hűtőközeg 307 bebocsátónyüáson keresztül áramlik és a hűtőcsatornából 308 kibocsátónyíláson keresztül távozik. Mint főként a 7B. és 9. ábra mutatja, a csőszerű 301 elektródszakasz 304 második peremrészéhez 309a—309f gyűjtősín rúdelektródok vannak erősítve és ezek a 304 második peremrészen keresztülnyúlnak. Bár hat ilyen gyűjtősín rúdelektródot alkalmazunk, a jobb áttekintés érdekében ezek közül a 7B. ábrán részletesen csak egyet tüntettünk föl. A rézből készült 309a—309f gyűjtősín rúdelektródoknak fenoltartalmú anyagból levő 310 karimája és kerámia anyagú 311 szigetelőteste van. A 309a—309f gyűjtősín rúdelektródok folyadékszerű közeggel, előnyösen etilénglikollal varrnak hűtve, amely a belső 312 csatornában cirkulál. A csatornába 313 bebocsátónyüáson keresztül lép be és ebből 314 kibocsátónyíláson keresztül távozik. A hálózathoz kötés céljaira 315 elektromos csatlakozó szolgál. A politetrafluoretilén anyagú 316 tömítés megakadályozza a szemleges hatású, folyadékszerű közegnek 406 közbenső térből való elszivárgását. Az e reaktorhoz alkalmazott elektromos rendszer háromfázisú „Y” rendszer, azonban bármilyen más rendszer is alkalmazható, ha a körülmények úgy kívánják. A 7B. és 7C. ábrákon látható, hogy a rézből levő 309a—309f gyűjtősín rúdelektródok nyelves-homyos kapcsolattal egy merev 317 szénelektród rúd egyik végéhez vannak rögzítve. A 317 szénelektród rúd átnyúlik a 410 hőpajzs 412 első zárólapján, ezt azonban nem érinti. A másik végén ívelt felülettel kiképzett 318 tartóhoz van erősítve. Mint főként a 10. ábra szemlélteti, a 302a-302c hevítő elektródok egyik végükkel 318 tartóhoz vannak erősítve, és a 401 reaktorcső körül, egymástól és a reaktorcsőtől térközzel elválasztva vannak a semleges hatású, folyadékszerű közeget tartalmazó 406 közbenső térben elhelyezve. A 302a—302c hevítő elektródok másik vége egy központos elhelyezésű 319 kapcsológyűrűhöz van erősítve, mint a 7C. és 11. ábra mutatja. Előnyösen mindegyik 302a—302c hevítő elektród rostos tűzálló anyagból vagy tűzálló szövedékből Van, például grafitból vagy szénből. A 318 tartók és a 319 kapcsológyűrű elektromosan vezető tűzálló anyagból, például szénből lehet. A következőkben a fő szakaszt ismertetjük. Amint a 7B., 7C. és 10. ábrákon látható, a csőszerű 405 fő szakasznak 414 első peremrésze és 415 második peremrésze van. A 405 fő szakasz 414 első peremrésze folyadékszerü közeg útját elzáró módon van a 301 elektródszakasz 304 második peremrészéhez erősítve. A 400 fő szerkezet 416 hűtőcsatomája a nyomástartó edény 405 fő szakasza és a fő szerkezet 417 hűtőköpenye között van. A 416 hűtőcsatomában csavarvonal alakú 418 terelőlap van. Az így végeredményben csavarvonal alakú 416 hűtőcsatomába a hűtőfolyadék, illetve hűtőközeg 419 bebocsátónyüáson keresztül lép be és 420 kibocsátónyfláson keresztül távozik. A 401 reaktorcsőnek három tere van, mégpedig a 411 előreakciós tér, a 404 reakciótér és a 422 utóreakciós tér. Mint már említettük, a 401 reaktorcső tűzálló szövedékből vagy rostos, illetve szálas anyagból, például szénből vagy grafitból készül. A szövedék kötött, szövött vagy nem-szövött lehet. A 401 reaktorcső 403 kibocsátó végrésze 424 tartógyűrűbe van erősítve, amelyet 425 rögzítő tömb tart helyzetében. A 401 reaktorcső 402 bebocsátó végrésze 426 tartógyűrűbe van erősítve, amely viszont folyadékszerű közeg útját elzáró módon 427 csőmembránhoz van csatlakoztatva, amely a 201 bebocsátószakasz belsejében helyezkedik el. A 427 csőmembrán közeget bebocsátó vége folyadékszerű közeg útját elzáró módon van a 201 bebocsátószakasz 202 első pereméhez erősítve, pontosabban a 202 első perem és a gyűrű alakú 205 tömítőperem között van befogva, ami biztosítja, hogy a 401 reaktorcső bebocsátó végrésze a 406 közbenső térhez viszonyítva tömítetten van elzárva. A 427 cső membrán követi a 401 reaktorcső tengely - irányú nyúlásait, méretváltozásait. A 401 reaktorcsövet tengelyirányban három 428 húzószerkezet húzza, amelyek közül a 7A. ábrán csak egy van föltüntetve. A húzószerkezetek a 201 bebocsátószakasz körül egymástól egyforma távolságokban vannak elhelyezve. Mindegyik 428 húzószerkezetnek tengelyirányban mozgatható 429 tolórúdja van, amely egyik végével a 426 tartógyűrűhöz, másik végével pedig gyűrű alakú 430 lemezhez van erősítve. A 429 tolórúd 431 csapágyban van ágyazva, amely 432 0-gyűrű révén van tömítve. A 430 lemezhez erősített 433 szemes csavar 434 kábel végének tartására szolgál, amely a reaktor tengelyével lényegében párhuzamosan van elhelyezve és át van vetve a 435 terelőgörgő szerkezeten. A 434 kábel másik végéhez 436 súly van erősítve. Ez a súly fejti ki azt az erőt, amely a 401 reaktorcsövet tengelyirányban fölfelé húzza. A 7B. és 7C. ábrákon látható, hogy a 410 hőpajzsnak 438 első kerületmenti szakasza van, amely 405 fő szakaszon belül, a 302a—302c hevítő elektródokon sugárirányban kívül, a 412 első zárólap és 439 második zárólap között van elhelyezve. Amint a 7C. ábra mutatja, a 410 hőpajzs 438 első kerületmenti szakasza 437 ágyazógyűrűn támaszkodik föl, amely előnyösen szénből készül. Ha szükséges a 410 hőpajzs első kerületmenti szakasza a 300 elektród szerkezet irányában meghosszabbítható. Ez a meghosszabbított rész alkotja a 7B. ábrán látható 440 második kerületmenti szakaszt. Bár a találmány szerinti, magas hőmérsékleten dolgozó vegyi reaktor hőpajzsának anyagaként előnyös molibdént választani, a rajzolt példaképpeni kiviteli alaknál a 410 hőpajzs anyagaként sikeresen használható grafittartalmú anyag, például pirolitikus grafit is. A 400 fő szerkezetben sugárzásmérőt tartalmazó 441 és 442 kémlelőnyílások vannak. A 442 kémlelőnyílás lehetővé teszi a 401 reaktorcső 404 reakcióterében levő hőmérséklet mérését és a reakciótér általános figyelését, a 441 kémlelőnyílás pedig a 302c hevítő elektród megfigyelésére s hőmérsékletének mérésére nyújt lehetőséget. Amint a 7C. ábrán Iá ató, az 501 utóreakciós kezelőszakasz 502 első pe- emrésze folyadékszerű közeg útját elzáró módon van folyadékszerű közeggel hűtött 503 peremhez erősítve, amely viszont ugyanüyen módon a 415 második peremrészhez van erősítve. Az 500 utóreakciós kezelőszerkezet 505 hűtőkö11 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
