174984. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás magas hőmérsékletű vegyi reakcióknak reaktorban való lefolytatására és az üzemelhjáráshoz használható reaktor
23 174984 penye és az 501 utóreakciós kezelőszakasz között 504 hütőcsatoma van kiképezve. A hűtőközeg 506 bebocsátónyüáson keresztül áramlik az 504 hűtőcsatomába és innen 507 kibocsátónyíláson át távozik. Egy 509 kémlelőnyíláson keresztül megfigyeléseket lehet végezni a 401 reaktorcső 422 utóreakciós terében és hőmérsékletet is lehet mérni. A 7C. ábrán látható kiviteli alaknál a 401 reaktorcső 403 kibocsátó végrészén keresztül távozó reakciótermékek 511 hűtőszerkezet 510 első szakaszába kerülnek. Amint a IC. és 7D. ábra mutatja, az 511 hűtőszerkezet 510 első szakaszát cső alakú 512 belső fal és cső alakú 513 külső fal alkotja, amelyek között 514 hütőcsatoma van. A hűtőcsatomában a hűtőközeget csavarvonal alakú 515 hűtő terelőlap irányítja. A hűtőközeg az 516 bebocsátónyüáson át áramlik be és az 517 kibocsátónyüáson keresztül távozik. Az 511 hűtőszerkezet 510 első szakaszába nyúló 518 első hőérzékelő lehetővé teszi a belépő reakciótermékek hőmérsékletének mérését. Az 511 hűtőszerkezet 510 első szakaszába nyúló 519 második hőérzékelő körülbelül a küépésig ad lehetőséget a reakciótermékek hőmérsékletének mérésére. Amint a 7D. ábrán látható, az 511 hütőszerkezet 510 első szakasza az 520 második szakaszhoz 521 és 522 peremek segítségével van erősítve. Az 520 második szakaszt 524 belső fal és 525 külső fal képezi, amelyek között 526 hűtőcsatorna van. A hűtőközeg 527 bebocsátónyüáson keresztül lép be a hűtőcsatornába és innen 528 kibocsátónyüáson keresztül távozik. Az 530 és 531 hőérzékelők lehetővé teszik az 520 második szakaszba belépő és innen kflépő reakciótermékek hőmérsékletének mérését. A 13. ábrán látható 500a utóreakciós kezelőszerkezet 501a utóreakciós kezelőszakaszának 502a peremrésze van, amely folyadékszerű közeg útját elzáró módon hűtött peremhez, például a IC. ábrán föltüntetett 503 peremhez van erősítve. Az utóreakciós kezelőszerkezet 505a hűtőköpenye és az 501a utóreakciós kezelőszakasz között 504a hütőcsatoma van. A hűtőközeg 506a bebocsátónyüáson keresztül áramlik az 504a hűtőcsatomába és innen 507a kibocsátónyfláson keresztül távozik. A sugárzásmérőt tartalmazó 509a kémlelőnyflás lehetővé teszi a 401 reaktorcső 422 utóreakciós terében a megfigyelést és a hőmérséklet mérését. A 13. ábra szerinti kiviteli alaknál a 401 reaktorcső 403 kibocsátó végrészén keresztül távozó, magas hőmérsékletű reakciótermékek a változtatható profilú, ellenáramú 532 hűtőszerkezetbe jutnak, amely a reaktor 403 kibocsátó végrészével ütközve csatlakozik. A 403 kibocsátó végrész és az 533 bebocsátó végrész ütközik egymáshoz. Az 532 hütőszerkezetnek tűzálló anyagú, cső alakú 534 belső fala és szintén tűzálló anyagbői levő, cső alakú 535 külső fala van. A belső és külső fal egytengelyűén van elhelyezve. Az 534 belső fal és 535 külső fal között csavarvonal alakú, tűzálló anyagból levő 536 terelőlap van, és így csavarvonal és gyűrű alakú 537 hütőcsatoma jön létre. Az 534 belső fal, az 535 külső fal és az 536 terelőlap együtt egy csavarvonal alakú, magas hőmérsékletű 544 hőcserélő szerkezetet képez, amely a rugalmas, szénnel bevont 545 párnán nyugszik. E párna az 547 hőcserélő szakasz 546 véglapján fekszik. A hűtőközeget bevezető 538, 539 és 540 bebocsátócsövek át12 nyúlnak az 535 külső falon és az 537 hűtőcsatomába torkollnak. A 13. ábrán látható kiviteli alaknál a hűtőközeg előre megválasztható, változtatható és vezérelhető módon áramlik át az 537 hűtőcsatomán, ahonnan 551 kibocsátónyüáson át vezetjük ki, amely az 532 hűtőszerkezet 533 bebocsátó végrésze közelében van. A hűtőközeg ezt követően a 425a rögzítő tömbben levő 542 bebocsátónyüáson a semleges hatású, folyadékszerű közeget tartalmazó 406 közbenső térbejut. Az alkalmazott hűtőanyagnak olyan folyadékszerű közegnek kell lenni, amely azonos vagy legalábbis összefér a 406 közbenső térben levő folyadékszerű közeggel. Mivel az 532 hűtőszerkezet működése nem kívánja meg, hogy a hűtőközeget a 406 közbenső térbe vezessük, ezért elképzelhetők más cirkulációs megoldások vagy eljárásmódok is. Ilyen esetekben a hűtőközeg megválasztását a fenti követelmény nem korlátozza. Az 547 hőcserélő szakaszon kívül, ettől sugárirányban térközzel elválasztva 548 hűtőköpeny van elhelyezve és ezek között gyűrű alakú 549 csatorna van. A hűtőközeget 550 bebocsátónyüáson keresztül vezetjük be az 549 csatornába és innen 551 kibocsátónyfláson keresztül engedjük ki. A 14A. és 14B. ábrák szerinti kiviteli alak 200a bebocsátó szerkezete lényegében azonos a 7A. és7B. ábrák szerinti kiviteli alak 200 bebocsátó szerkezetével, mindössze annyi az eltérés, hogy a 200a bebocsátó szerkezet szilárd fő reagens bevezetésére, a 200 bebocsátó szerkezet pedig folyékony fő reagens bevezetésére használható előnyösen. Az egyszerűsítés kedvéért a továbbiakban a 14A. és 14B. ábrákon látható kiviteli alaknak csak azokat a részleteit ismertetjük, amelyek a 7A. és 7B. ábrákon látható kiviteli alak megfelelő szerkezetrészeitől eltérők. A szilárd reagens bevezetésére szolgáló 232 cső átnyúlik a gyűrű alakú 204 fúvókatömbön és ehhez a 235 tartóperem segítségével mereven van erősítve. Az előnyösen finomra aprított szilárd fő reagenst 233 bebocsátónyüáson át vezetjük a 232 csőbe. A 233 bebocsátónyflás 207 tartóhüvelyben van kiképezve. A szüárd reagens a 232 csőből a 401 reaktorcsőben, a 411előreakciós tér közelében áramlik ki. A 232 cső végéhez sugárirányban ezen kívül és a 234 kibocsátónyüás terében csőszerű 217 köpeny van erősítve, melynek tengelye gyakorlatilag párhuzamos a 401 reaktorcső tengelyével. A 217 köpeny elősegíti, hogy a finomra aprított szilárd reagens a 401 reaktorcső 411 előrekciós terében központos, tengelyirányú pályán maradjon. A 15. ábrán a szilárd reagens bevezetésére szolgáló 238 betápláló rendszer van föltüntetve, amely olyan reaktor elé van szerelve, amelynek 200a bebocsátó szerkezete a 14A. és 14B. ábrákon látható kivitel szerkezetének felel meg. A szüárd reagens befogadására szolgáló 240 táptartályból a reagenst 241 aprítógépbe, majd innen 242 szitára tápláljuk. A darabos termék a 242 szitáról 245 kivezető csövön át távozik és visszaáramlik a 241 aprítógépre, tehát a szilárd reagens aprítás utáni nagyobb darabjai visszaáramoltathatok és újabb aprítási műveletnek vethetők alá. A reagens finom szemcséi a 242 szitából 243 kivezető csövön át 244 tölcsérbe áramlanak, amely hosszúkás, flletve cső alakú 246 házra van építve. A 246 házban 247 szállítócsiga forgathatóan van ágyazva és 248 24 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
