174974. lajstromszámú szabadalom • Szerves foszforvegyület-alapú, nyújtott hatású peszticid kompoziciók
3 174974 4 felületeken egyáltalán nem érvényesül: e felületek ugyanis adszorpció vagy abszorpció révén megkötik a hatóanyagokat, így a hatóanyagok a rovarok számára hozzáférhetetlenné válnák. Ilyen hatással rendelkezhet többek között a talaj is. (d) A szárnyas rovarok — például legyek — irtására egyébkén! kiválóan alkalmas vegyületek nagy része annyira illékony, hogy gyakorlatilag nem tartható a iiatás kifejtéséhez szükséges ideig a kezelt területen. (e) A foszforvegyületek legnagyobb része nagy koncentrációban toxikus, így az inszekticid kompozíciók kezelése, tárolása és felvitele során speciális óvintézkedések betartására van szükség. E hátrányok kiküszöbölésére korábban javasolták már a gyárfta-alapanyagba beágyazott foszforvegyületek alkalmazását élősködő rovarok irtására, zárt térbe vagy a védendő»tárgy környezetébe helyezve. E gyanta-alapanyagokból a beágyazott vegyületek lassan és folyamatosan szabadulnak fel olyan mennyiségben, amely hatásosan irtja a rovarokat, melegvérűekkel szemben azonban ártalmatlan. Ilyen kompozíciókat ismertet a 3 318 769, 3 076 744 és 3 223 513 sz. amerikai egyesült államokbeli és a 701 470 és 755 683 sz. kanadai szabadalmi leírás, valamint a C.A. 77, P 102 657 b és a C.A. 78,P 132 707 f citátumok. Az inszekticid hatóanyagok beágyazására felhasználható gyantáknak a következő követelményeknek kell eleget teniük: (1) A gyanták nem bonthatják le az inszekticid hatóanyagokat. (2) A gyantáknak fizikailag kompatibiliseknek kell lenniük az inszekticid hatóanyagokkal. Ezen azt értjük, hogy a gyantáknak könnyen elegyíthetőeknek kell lenniük az inszekticid hatóanyagokkal, a hatóanyagokkal stabil, homogén (molekuláris) diszperziót kell képezniük, és a diszperziókból sem spontán úton, sem préselés hatására nem válhat ki külön fázisként a hatóanyag. (3) A gyantának meg kell védenie a hatóanyagot a víz (például kondenzált nedvesség, légnedvesség, mosóvíz vagy a kompozíció előállításakor felhasznált víz) hatásától. A gyantakompozíciónak kémiailag és fizikailag egyaránt vízállónak kell lennie, és védőhatását akkor is meg kell tartania, ha a kompozíciót apró szemcsék vagy vékony film formájában juttatják a kezelendő területre. (4) A gyantának a kezelt felületre felvive stabilnak kell maradnia, meg kell védenie a hatóanyagot a kezelt felület esetleges káros hatásaitól, és védőhatását akkor is meg kell tartania, ha a kompozíciót apró szemcsék vagy vékony film formájában juttatják a kezelendő felületre. (5) A gyanta/hatóanyag keveréknek könnyen formulázhatónak kell lennie. E követelménynek olyan gyanták tesznek eleget, amelyekből könnyen készíthető oldat, szuszpenzió, emulgeálható koncentrátum vagy más folyékony kompozíció, továbbá por, granulátum vagy más szilárd kompozíció, és ezek a kompozíciók a kívánt alakban (film, cseppek vagy szemcsék alakjában) könnyen felvihetők a kezelendő területre. (6) A gyantának megfelelő mértékben szabályoznia kell az inszekticid hatóanyag felszabadulását, és lehetővé kell tennie, hogy a kompozícióból csak az inszekticid hatás eléréséhez szükséges hatóanyag2 mennyiség szabaduljon fel. A gyantának e szabályozó hatását akkor is meg kell tartania, ha a kompozíciót apró szemcsék vagy vékony film formájában juttatják a kezelendő területre. A viszonylag vastag film formájában felvitt ismert kompozíciók megfelelnek ugyan a felsorolt követelményeknek, vékony film vagy apró szemcsék formájában felvive azonban gyakorlatilag használhatatlanná válnak. Az utóbbi esetben ugyanis a hatóanyag túl gyorsan szabadul fel a kompozícióból, és a gyanta sem a nedvesség, sem az érintkező felület káros hatásaival szemben nem biztosít megfelelő védelmet. Ezek a kompozíciók tehát vékony film vagy apró szemcsék formájában felvive, nyűt vagy szabad légmozgásnak kitett területeken nem biztosítanak megfelelő és tartós inszekticid hatást. A fentiekből következik az is, hogy az ismert kompozíciók vékony film vagy apró szemcsék formájában felvive sem a talajban, sem a kezelt növényeken nem fejtenek ki megfelelő inszekticid hatást. Azt tapasztaltuk, hogy bizonyos terpén-fenol-gyanták igen előnyösen használhatók fel szerves foszforvegyület-alapú peszticid (elsősorban inszekticid) hatóanyagok hordozóanyagaiként levegő által szabadon átjárható területen. Ezek a gyanták megfelelő mértékben szabályozzák a hatóanyag felszabadulását, megvédik a hatóanyagot a nedvesség és az érintkező felületek káros hatásaitól, és szabályozó, illetve védő hatásukat még vékony film vagy apró szemcsék formájában is megtartják. A találmány szerinti kompozíciók hatóanyagként 0,1—24 súly%-ban egy vagy több I általános képletű szerves foszforvegyületet tartalmaznak — ahol az R csoportok azonos vagy eltérő, 1—4 szénatomos alkil-csoportokat jelentenek, X jelentése oxigén- vagy kénatom, Q jelentése oxigén- vagy kénatom és R1 jelentése -CR2=C(hal)Y, -CH(COOR)CH2COOR, —CH(hal)C(hal)3, -C(CH3 )=CHCOOCH (fenil)Z, -CH2-CONZ2, -C(CH3)=CHCONHZ, 4-nitrofenil- vagy — C(CH3)=CHCOOR csoport, ahol R2 jelentése hidrogénatom vagy két klóratommal szubsztituált fenil-csoport, Y jelentése hidrogénatom, klór vagy bróm, Z jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkil-csoport, hal jelentése klór- vagy brómatom, azzal a megkötéssel, hogy (a) amennyiben R1 jelentése —CR2 =C(hal)Y-csoport, Q jelentése oxigénatom, (b) amennyiben R1 jelentése —CH(hal)C(hal)3, -C(CH3 )=CHCOOCH(fenil)Z, -C(CH3 )=CHCONHZ vagy -C(CH3)=CHCOOR-csoport, mind X mind Q jelentése oxigénatom, (c) amennyiben R1 jelentése —CH(COOR)CH2 - COOR vagy —CH2CONZ2-csoport, mind X, mind Q jelentése kénatom, (d) amennyiben R1 jelentése 4-nitrofenil-csoport X jelentése kénatom, Q jelentése oxigénatom és R jelentése metil-csoport —. A szerves foszforvegyületek aktivitása, illékonysága és hidrolízis-készsége vegyülettípusról vegyülettípusra, sőt vegyületről vegyületre változik, és a gyantás hordozóanyagok különböző mértékben nyújtják meg az egyes vegyületek hatástartamát. Aktivitás- vagy hatástartam-csökkenést egyetlen esetben sem észleltünk. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
