174960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített 3-tatrazolil-penám-származékok előállítására
31 174960 32 lásához szükséges a próba körülményei között. A kísérlet végén a vegyület hatásosságát a kezelt túlélő állatok száma alapján állapítjuk meg. Szubkután és orális adagolást egyformán alkalmazunk. A találmány szerint előállított két vegyületre vonatkozóan az eredményeket az I. táblázatban közöljük. Staphylococcus aureus és Escherichia cdi tenyészetét intraperitoneálisan egerekbe oltjuk be és vizsgáljuk a vegyületeknek a létrehozott halálos fertőzéssel szembeni védőhatását. 5 Az eredményeket az I. táblázatban közöljük. I. táblázat Vegyület 6-(I>2-amino-2-[3-tienil]-acetamido)-2,2-dimetil-3-(5-tetrazolil)-penam 6{D-2-amino-2-[3-tienil]-acetamido)-2,2-dimetil--3n(5-tetrazolil)-penam 6-(D-2-amino-2-{3-tienil]-acetamido)-2,2-dimetil-3n(5-tetrazolil)-penam 6-(D-2-amino-2-[3-tienil]-acetamido)-2,2-dimetil-3n(5-tetrazolil)-penam 6-(D-2-amino-2-[3-tienil]-acetamido)-2,2-dimetil-3n(5-tetrazolil)-penam 6^D-2-amino-2-[p-hidroxi-fenil ]-acetamido)-2,2-dimetil-3-)5-tetrazolil)-penam 6-(D-2-amino-2-[p-hidroxi-fenil]-acetamido)-2,2-dimetil-3-(5-tetrazolil)-penam 6-(D-2-amino-2-[p-hidroxi-fenil]-acetamido)-2,2-dimetil-3-(5-tetrazolil)-penam 6-(D-2-amino-2-[p-hidroxi-fenil]-acetamido)-2,2-dimetil-3-(5-tetrazolil)-penam 6-(D-2-amino-2-[p-hidroxi-fenil]-acetamido)-2,2-dimetil-3-(5-tetrazolil)-penam P. o. = per os (szájon át) S. c. = subeután (bőr alá) Adagolás Adagolás Védőhatás százaléka mg/kg Staphylococcus aureus Escherichia coli 50 S. c. 40 20 25 S. c. 60 20 12 S. c. 50 6 S. c. 50 200 P.o. 0 50 S.c. 80 100 25 S.c. 70 80 12 S. c. 50 6 S. c. 50 200 P. 0. 100 A találmány szerint előállított mikrobaellenes vegyületek in vivo hatásossága alkalmassá teszi őket emlősök - beleértve az embert - baktériumos fertőzéseinek leküzdésére, mind orális, mind parenterális 40 úton. A vegyületek Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok okozta emberi fertőzések gyógyítására alkalmazhatók. Ami a találmány szerint előállított vegyületek, vagy azok sóinak gyógyászati felhasználását illeti, emlősök, 45 különösen emberek esetében, a vegyületek egyedül, vagy más antibiotikus anyagokkal és/vagy gyógyszerészetileg elfogadható hordozókkal vagy hígítókkal együtt adagolhatók. A hordozókat vagy hígítókat a tervezett alkalmazás módjától függően választjuk ki. 50 Például ha a találmány szerint előállított, mikrobaellenes penamvegyületet orálisan kívánjuk alkalmazni, úgy az elterjedt gyógyszerészeti gyakorlatnak megfelelően a vegyületet például tabletták, kapszulák, szögletes pasztillák, pirulák, porok, szirupok, elixírek, vi- 55 zes oldatok és szuszpenziók formájában használjuk. A hatóanyag és a hordozó aránya természetesen függ a hatóanyag kémiai természetétől, oldódásától és stabilitásától, valamint a tervezett adagolástól. Orálisan adandó tabletták esetében hordozóanyagként szoká- 60 sósán laktőzt, nátrium-citrátot és foszforsav-sókat használunk. A tabletták különböző szétesést elősegítő anyagokat és Okosító anyagokat, mint magnézium-«ztearátot, nátrium-lauril-szulfátot és talkumot is tartalmazhatnak. Orálisan adott kapszulák esetében 65 16 hasznos hígítószer a laktóz és a nagy molekulasúlyú polietilénglikolok. Ha orálisan vizes szuszpenziókat akarunk adagolni, a hatóanyagot emulgeáló és szuszpendáló szerekkel kombináljuk. Szükség esetén bizonyos édesítő és/vagy ízesítő anyagokat is alkalmazhatunk. Parenterális adagolás - így intramuszkuláris, intraperitoneális, szubkután és intravénás használat - esetében a hatóanyagokból általában steril oldatokat készítünk és az oldatok pH-ját megfelelően beállítjuk és pufferoljuk. Intravénás alkalmazás céljaira az oldott anyagok koncentrációját úgy kell beállítani, hogy a készítmény izotóniás legyen. Mint korábban említettük, a találmány szerint előállított mikrobaellenes penamvegyületek az embergyógyászatban hasznosíthatók és a napi dózisok nem különböznek lényegesen a klinikumban használt más penam-antibiotikumok dózisaitól. Adott esetben a kezelőorvos határozza meg a megfelelő dózist, amit várhatóan befolyásolni fog a beteg kora, súlya, reagálása, valamint a betegség szimptómáinak természete és súlyossága. A találmány szerint előállított vegyületeket szokásosan orálisan adagoljuk napi 10—220 mg/testsúly kg és parenterálisan napi 5—100 mg/testsúly kg dózistartományban. Ezek a számok azonban csak példázó jellegűek és egyes esetekben a fenti határokon kívül eső dózisok alkalmazására leket szükség. A találmány szerint előállított vegyületek némelyike szóivá tokát (példáid hidrátokat) képezhet; ezek a
