174920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajok próbaterheléses vizsgálatára
3 174920 4 lehorgonyzó betontömbhöz, vagy betontömbbe ágyazott kapcsolószernél kötjük össze és az erő továbbítását ismételten felhasználható elemekből képzett, elemeiben egymáshoz lazán illeszkedő rudakkal eszközöljük, majd a terhelést fokozatosan a 5 kívánt értékre növelve, a tömedéknek vagy talajnak az erő hatására beálló alakváltozását önmagában ismert módon regisztráljuk. A találmány szerinti eljárás végrehajtására olyan berendezés aíkalmas, amely a talajban képzett 10 munkagödörben központi, szimmetrikusan elrendezett, üreggel bíró monolitbeton vagy vasbeton fallal, mint lehorgonyzó tömb bel rendelkezik és terhelőtesttel bír, melyhez oldható kötéssel kapcsolt — nés próbaterheléseknél ismételten felhasznál- 15 ható - terhelő rudazat csatlakozik. A lehorgonyzótömbhöz erőátvivő szerv van rögzitve, melyhez terhelést kifejtő szerv kapcsolódik. A terhelőtest helyzetváltozásait önmagában ismert mérőelem érzékeli. 20 A berendezés előnyös kivitelénél az erőátvivő szerv a beton lehorgonyzótömb alsó hányadában ágyazott nyúlványokból áll, melyekhez pl. bajonettzárszerűen elforgatható módon csatlakozik a terhelést kifejtő szerkezet, miközben a horgonyzó- 25 tömbre és a terhelőlapra tolóhatást fejt ki. A találmányt a rajzokon mutatjuk be példaként, amely kiviteli alakoknál az 1. ábra az ismert megoldás, a 2. ábra a munkagödör a lehorgonyzó tömbbel, a 30 3. ábra a teljes mérőberendezés üzemi állapotban, 4. ábra a 3. ábra szerintinek A—A metszete, az 5. ábra a terhelést továbbító rudazat ismételten felhasználható elemei, a 35 6. ábra egy további kiviteli alak, a 7. ábra a 6. ábra szerintinek B-B metszete. A találmány szerinti eljárás értelmében egyetlen munkagödröt készítünk a vizsgált tömedék vagy 40 talaj szintjéig. Ezután a munkagödröt a helyszínen monolit betonnal úgy öntjük ki, hogy zsaluzat mentén abban központos, függőleges nyílás maradjon, tehát pl. körszelvény esetén egy szabályos monolitbeton gyűrűt képezünk, melynek közép- 45 tengelye egy függőleges akna. A gyűrű és akna tengelye egybeeső. A betonkiöntést készíthetjük oly módon, hogy a kiemelt földtömeg helyén képzett munkagödör középtengelyébe bentmaradó zsaluzatként egy acél 50 béléscsövet helyezünk. Az acélhoz a beton jól köt, így a béléscső alkalmas tesz erőátviteli célokra. De készíthetjük pl. fazsaluzattal is a horgonyzó betontest aknáját és ebben az esetben a betongyűrűbe a megfelelő fémből álló horgonyzó kapcsolótestet be- 55 építjük (6. és 7. ábrák), amikor is a fazsaluzatot a beton kellő szilárdulása után eltávolíthatjuk, vagy bentmaradó zsaluzatként kezeljük. A lehorganyzó betontömb külső palástja a munkagödör belső palástjával egyrészt a földpartok 60 közötti betonozás felületi egyenetlensége és érdessége, másrészt a betonból a talajba szivárgó cementtej helyi erősítő hatása okozta tapadás révén létesít kapcsolatot. A kapcsolat elegendő teherbírását minden esetben statikai számítással lehet alá- 65 támasztani. A cementtej túlzott arányú elszivárgásának, a talajba való beszívó dásának megakadályozására a lehorganyzó betontömb anyagául célszerű földnedves betont választani. Az ismert statikai számítások és a tapasztalatok szerint a földpartok és a betontömb együttdolgozása folytán a lehorganyzótömb kerületének minden elemi szakaszával egy a vízszintessel bezárt hajlásszögű, vizsgálati szint M magasságával egyező magasságú, éktest alakú földtömeg dolgozik együtt. Az együttdolgozó földtömegek a munkagödör alaprajzának formájától függően csúcsával a földbe ágyazott üreges csonkagúlát vagy üreges csonkakúpot alkotnak, ahol a csonkaságot csupán a lehorganyzó betontömb alapterülete alatti — elméleti — földtest alkotja. Az a hajlásszög értéke a talaj belső súrlódási szöge, melynek értéke az elméleti meggondolások és a gyakorlati tapasztalatok szerint 60 °-ra vehető fel. A számítások egyszerűsítése céljából a biztonság javára fentiektől eltérve, a bányászati gyakorlatban általánosan használt tg a = 2,00 értéket fogjuk használni, ami 63,5°-os belső súrlódási szögnek felel meg. Az együttdolgozó földtömeg-tömbök alakja az a belső súrlódási szög mellett bármilyen alaprajzú lehorganyzó tömb esetén számítható. A hidraulikus sajtó által a próbaterhelt talajra vagy tömedéktömegre kifejtett nyomóerőt a terhelőberendezés és a lehorganyzótömb önsúlya, valamint a lehorganyzótömb külső palástja által teherviselésbe bevont, együttdolgozó földtömeg önsúlya egyensúlyozza. A találmány szerinti vizsgálat szempontjából tömedékek esetén kedvező körülmény az, hogy a zagytechnológiával bedolgozott anyagban a felső rétegek tömörsége és nyírószilárdsága mindig kisebb, mint az alsó rétegeké. Ebből a tényből következik, hogy a) a vizsgálatokat elegendő a tömedék legfelső rétegében elvégezni, mert ha a leggyengébb felületen a szilárdság megfelelő, akkor az annál tömörebb rétegekben mégínkább megfelel, b) viszonylag kis felületű terhelőlap alkalmazása megengedhető, c) a kapott eredmények a biztonság javára mutatóak és a teljes tömedék-tömegre. vonatkoztathatóak. A lehorgonyzó betontömb elkészülte után 24 órával a terhelés megkezdhető, melyet célszerű a talajtörésig fokozni, de a gyakorlatban elegendő a teherbírás megszűnésének megközelítése is. A terhelés befejezése után a tehermentesítés célszerűen kétszer olyan nagy lépcsőben történhet, mint a teher felhordása. Erre akkor van lehetőség, ha terhelőfeszültségek értéke a törőfeszültség értékét megközelítette, de el nem érte. Ebben az esetben a talaj rugalmas alakváltozását a tehermentesítés során a gyakorlati tapasztalatok alapján legalább három órán át célszerű mérni. A lehorgonyzótömb és a béléscső közötti tapadás értékét minden esetben az alkalmazott betonminőség határozza meg. Az eljárás értelmében a
