174920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajok próbaterheléses vizsgálatára
5 174920 6 terhelés a beton 24 órás korában történik, ugyanakkor köztudott, hogy a beton húzószilárdságát csupán a 28. napon éri el, így a mérés idején a beton az elérhető szilárdságnak csupán tört részével bír. Kedvező viszont az a körülmény, hogy a beton a béléscsőre rázsugorodik és a zsugorodás a tapadófeszültségek jelentős növekedését eredményezi. A tapasztalati mérések szerint a 24 órás tapadószilárdság értéke a 28 napos teljes húzófeszültségnek mintegy 20%-ára tehető. A találmány szerinti eljárás értelmében a tömedék vagy talaj összenyomódási modulusának számításához a süllyedés-terhelés diagram segítségével meg kell határozni azt a határértéket, ameddig a terhelt tömedék a rugalmassági tartományban van. Az összenyomódási modulus az arányossági határhoz tartozó P terhelés és az S összenyomódás segítségével az alábbi képlet szerint számítható: , 2 M = (1 - p2)------— s* d ahol M = az összenyomódási modulus kp/cm2 d = a terhelőlap átmérője cm-ben ß = Poisson-szám, melynek értéke homoktömedék esetén az irodalom szerint 0,3-0,34 között vehető fel. A találmány szerinti berendezést a továbbiakban ismertetjük. Maga a teljes terhelőberendezés egy függőleges helyzetű, a vizsgált tömedék vagy talajszintig érő, a lehorgonyzó 5 betontömbhöz adhéziós úton kapcsolódó acél 8 béléscső belsejében van elrendezve. Az acél 8 béléscső alján, tehát a vizsgálandó talaj vagy tömedék felszínén, pl. kör alakú, visszanyerhető, acél 1 terhelőtest van helyezve, mely lehet lap vagy buzogány vagy egyéb mértani test is. Az 1 terhelőtesthez az erő átvitelére változó hosszúságú elemekből álló, ugyancsak visszanyerhető tehertovábbító 2 rudazat csatlakozik. Ez a tehertovábbító 2 rudazat laza, oldható 6 kötőelemek útján nyer kialakítást és 7 kitámasztókkal rendelkezik a csatlakozási helyeken. A tehertovábbító 2 rudazat a terepszinten elhelyezett 3 terhelést kifejtő szerkezettel, pl. hidraulikus sajtóval van kapcsolatban a terhelhetőség céljából. A 3 terhelést kifejtő szerkezet a 8 béléscsőhöz rögzített 4 erőátvivő kapcsolóval van ellátva. Ily módon a 8 béléscső, a lehorgonyzó 5 betontömb, a 3 terhelést kifejtő szerkezet, a 4 erőátvivő kapcsoló a 4a horgonyzó kapcsoló útján képez szerkezetileg együttműködő és együttdolgozó egységet. A 7 kitámasztó és a 8 béléscső fala között hagyott illesztési hézagok, valamint a laza 6 rudazatcsatlakozók lehetővé teszik, hogy a terhelést továbbító 2 rudazat lényegében olyan rúdláncként fogható fel, amely kismértékű vízszintes elmozdulásokat megenged és ennek folytán törtvonal alakot vesz fel. Az ily módon létrehozott rúdlánc tehát külpontos igénybevételek felvételére alkalmas. A rúdlánc térbeli alakját a tűréshatárokkal növelt illesztési hézagok határozzák meg. Egy másik kivitelnél a lehorgonyzó 5 betontömb alsó hányadának térségében, magába a lehorgonyzó 5 betontömbbe építjük a 4a horgonyzó kapcsolókat, melyekhez a 4 erőátvivő kapcsoló elforgatás után — bajonettzárhoz hasonló mód rí — csatlakozik. Ennél a kivitelnél a 8 béléscső természetesen elmarad. Mindkét megoldásnál a talajban bekövetkezett változásokat, süllyedéseket az 1 terhelőtesthez csatlakozó, vagy a felé nyúló, süllyedést jelző rudak elmozgásával, vagy egyéb, önmagában ismert módon regisztrálhatjuk. A találmány nagy előnye abban van, hogy a terhelő és lehorgonyzó szerkezet össze van vonva és egyetlen közös munkagödörben van elhelyezve, a terhelő erőt a lehorgonyzótömb önsúlya és a tömb és talaj közötti tapadás ellensúlyozza, a terhelőszerkezetek visszanyerhetek, ismételten felhasználhatók, az elemekből álló terhelést továbbító rudazat különböző mélységekben végzett vizsgálatokra ad lehetőséget, miután egyetlen munkagödörre van szükség, nagy mértékű az élőmunka és anyagmegtakarítás, illetve a mérés befejezte után a helyreállítási munka szinte elenyészően csekély. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás talajok, tömedékelések próbaterheléses vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy a talajban egyetlen, központi belső üreggel bíró, gyűrűszerű monolitbeton vagy vasbeton, célszerűen körszelvényű lehorgonyzótömb külső kerületén mért minden elemi szakasszal a vízszintessel bezárt adott hajlásszögű (a) és magasságú (M), csonka kúp vagy gúla alakú földtömeg dolgozik együtt és az így meghatározott föld tömege mindig nagyobb, mint a lehorgonyzó üreges betontest tömege, továbbá az említett lehorgonyzó betontömb üregének aljára meghatározott méretű és alakú terhelő testet helyezünk, azt a terhelést kifejtő szerkezettel a betontömb felső végén vagy az üreg alsó hányadán képzett és a lehorgonyzó betontömbhöz, vagy betontömbbe ágyazott kapcsolószervvel kötjük össze, az erő továbbítását pedig ismételten felhasználható, előnyösen elemekből képzett, elemeiben egymáshoz lazán illeszkedő rudazattal vagy rúdlánccal eszközöljük, majd a terhelést fokozatosan a kívánt értékre növelve, a tömedéknek vagy talajnak az erő hatására beálló alakváltozását önmagában ismert módon regisztráljuk. 2. Berendezés az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a talajban képzett munkagödörben központi, szimmetrikus üreggel bíró monolit beton vagy vasbeton lehorgonyzó beton tömbje (5) van, melyhez adott esetben béléscső (8) útján erőátvivő kapcsoló (4) és horgonyzó kapcsoló (4a), mint oldható kötőelemek útján terhelést kifejtő szerkezet (3) pl. hidraulikus sajtó csatlakozik, az erő átvitelére további próbaterheléseknél ismételten felhasználható, célszerűen elemekből álló terhelést továbbító rudazata (2) van, mely rudazatcsatlakozóval (6) és rudazat kitámasztóval (7) rendelkezik, a tömedék vagy talaj felszínén pedig a nyomóerő átadására, célszerűen lap vagy körte vagy hasonló alakú terhelőteste (1) van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
