174890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radioaktív nyomjelzésre
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 17489C 0 Bejelentés napja: 1977. III. 30. (BA-3525) Nemzetközi osztályozás: G 21 H 5/02 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1979. X: 27. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. X. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Ádám László oki. vegyészmérnök, 20%, Dr. Martos Ferenc oki. bánya- és Bányászati Kutató Intézet, Budapest kohómérnök, akadémikus, 20%, Szűcs Zoltán oki. vegyészmérnök, 15%, Budapest, Fojt Lajos oki. fizikus, 15%, Kirschner József oki. villamosmérnök, 15%, Németh László oki. vegyészmérnök, 15%, Tatabánya Eljárás radioaktív nyomjelzésre 1 A találmány tárgya eljárás radioaktív nyomjelzésre. Különféle módszerek ismeretesek céltárgyak radioaktív megjelölésére és a megjelölés sugárzásdetektoros észlelésére. A megjelölés célja és a 5 megjelölni kívánt céltárgy sokféle lehet (a céltárgy kifejezést itt és a továbbiakban a legáltalánosabb értelemben használjuk, céltárgy lehet bármely halmazállapotú anyag és bármely természetes vagy mesterséges tárgy). 10 Megjelölést alkalmaznak például vegyi folyamatok nyomonkövetésére, biológiai folyamatok ellenőrzésére, különféle tárgyak (például dokumentumok, értéktárgyak, fegyverek) azonosítására stb. Ismeretes, hogy termikus kinetikus energiára 15 lassitott neutronokkal történő besugárzással a természetes és mesterséges atommagok (nuklidok) nagy részénél jelentős radioaktív sugárzást lehet kiváltani azáltal, hogy azok egyes izotópjainak tömegszáma — a termikus neutron befogásával - 20 megnő, ugyanis a tömegszám növekedésével az atommag labilissá, radioaktívvá válik. Ezen a jelenségen alapul az ismert űn. indirekt radioaktív nyomjelzés, amelynél termikus neutronokkal radioaktív sugárzásra gerjeszthető atom- 25 magot (nuklidot) tartalmazó céltárgyat termikus neutronsugárzásnak tesznek ki, majd detektálják a céltárgy gerjesztett atommagja által leadott radioaktív sugárzást. Ennél és a többi ismert módszernél hosszú (legalább órás nagyságrendű) felezési idejű 30 2 nuklidokat alkalmaznak attól függően, hogy a megjelölés után mennyi ideig kell észlelhetőnek maradnia a céltárgynak. Természetesen az észlelhetőség időben korlátozott, hiszen a radioaktív izotópok lebomlanak és sugárzásuk idővel oly mértékben csökken, hogy vagy egyáltalán nem vagy csak igen drága, különleges berendezések segítségével mutatható ki. Vannak ugyan igen hosszú (éves nagyságrendű) felezési idejű izotópok is, azonban ezek nyomjelzési célokra való alkalmazása sugárvédelmi okok miatt nem megengedett. A találmány célja az ismert radioaktív nyomjelzési módszerek fenti hiányosságainak kiküszöbölése. A találmány feladata tehát olyan radioaktív nyomjelzési módszer létrehozása, amelynél a megjelölt céltárgy korlátlan ideig észlelhető anélkül, hogy rendkívül hosszú felezési idejű nuklidot alkalmaznánk. A találmány alapja az a felismerés, hogy a megjelölt céltárgynak nem kell állandóan sugároznia, csak a detektálás (észlelés) alkalmával, tehát elégséges olyan megjelölő nüklid alkalmazása, amely ugyan állandó jelleggel hozzá van kapcsolva a céltárgyhoz, de csak aktiválásra (gerjesztésre) sugároz, és aktiválás után is csak annyi ideig, amíg az észlelés meg nem történt. Ez az idő igen rövid (másodperc nagyságrendű vagy annál is rövidebb) lehet, ha az aktiváló és észlelő egység elég közel van egymáshoz, és a megjelölt céltárgy elég gyorsan mozog az aktiváló, illetve detektáló esz-174890
