174890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radioaktív nyomjelzésre

3 174890 4 közhöz képest, tehát a megjelöléshez felhasznál­hatók az erre a célra eddig alkalmatlannak tartott rövid felezési idejű nuklidok is. Ezen felismerés alapján a feladat megoldása olyan eljárás radioaktív nyomjelzésre, amelynek során radioaktív sugárzásra gerjeszthető nuklidot tartalmazó céltárgyat gerjesztünk, majd detektáljuk a céltárgy gerjesztett nuklidja által leadott radio­aktiv sugárzást, és amelynél a találmány értelmében a céltárgyban olyan nuklidot alkalmazunk, amely­nek gerjesztett izotópja száz másodpercnél rövidebb felezési idejű. A találmány szerinti eljárás egy előnyös fogana­­tosítási módjánál a céltárgyban termikus neutron sugárzással gerjeszthető nuklidot alkalmazunk. Egy további előnyös foganatosítási módnál a céltárgyban termikus neutron sugárzással gamma­­sugárzásra gerjeszthető nuklidot alkalmazunk. Egy másik előnyös foganatosítási módnál a céltárgyban olyan nuklidot alkalmazunk, amelynek egy grammja 106 n/s.cm2 termikus neutronfluxussal egy másodpercig végzett gerjesztés után másodper­cenként legalább egy gamma-fotont bocsát ki. Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha a céltárgy­ban legalább két különböző nuklidfajtát alkalma­zunk, esetleg a különböző nuklidfajták egyes kombinációihoz információtartalmat rendelünk és az információtartalmat a detektálás során kiolvas­suk. A céltárgyban célszerűen a következő nuklidok közül alkalmazunk legalább egyet: Se, In, Hf, Dy, Ag, Se, Rh, Co és V. A találmány szerinti megoldásnál a megjelölt céltárgyak korlátlan ideig észlelhetők, mivel maga a céltárgyban alkalmazott nuklid stabil (csak gerjesztésre sugároz) és a kívánt észlelési időpontban bármikor és akárhányszor felaktiválható. Ez a lehetőség többek között iratok, értéktárgyak, műkincsek stb. esetében hasznosít­ható előnyösen. A céltárgyra viszonylag jelentékte­len mennyiségben elég felvinni a kérdéses nuklidot (például festékbe, lakkba, tintába bekeverve vagy magának a papírnak, textilnak stb. az anyagába beépítve). A megjelölés a beavatatlan számára teljesen rejtett és sugárzásdetektorral sem észlel­hető, mivel nincs aktiválva, vagy ha korábban volt is, az aktivitás igen gyorsan megszűnt, A kívánt időpontban viszont minden kétséget kizáróan azo­nosítható a céltárgy, ha felaktiváljuk a gerjeszthető nuklidot, és detektáljuk annak sugárzását. A detek­tált sugárzás aktivitásából és energiaszintjéből meg­állapítható, hogy ténylegesen a kérdéses fajtájú és mennyiségű nuklidot hordozza-e a céltárgy, azaz a keresett tárgyról van-e szó. Jelentős előnye eljárásunknak az is, hogy a felaktiválás (gerjesztés) és detektálás igen rövid idő alatt végrehajtható, tehát például vegyi folyamatok ellenőrzésénél egy adott helyen igen rövid idő alatt szerezhetünk információt a folyamat alakulásáról és azonnal beavatkozhatunk, hogy a szükséges irány­ban befolyásoljuk azt. További előny, hogy a céltárgyat nem kell kivenni a rendszerből és a vizsgálat roncsolásmen­­tesen végrehajtható. Ily módon például az említett nuklidokkal észrevétlenül megjelölt tárgyak (mű­kincsek, pénzek, iratok stb.) zárt csomagban, bőröndben is feltűnés nélkül gyorsan észlelhetők. Igen fontos előnye eljárásunknak, hogy a meg­jelölésre alkalmazott nuklidok csak aktiválásra sugá­roznak, akkor is csak igen rövid ideig, tehát gyakorlatilag teljesen veszélytelenek vagy csak olyan kis veszélyt jelentenek, ami viszonylag egy­szerű eszközökkel elhárítható. További előnyt jelent, hogy a megjelölés rejtett, mert az alkalmazott nuklidok csak gerjesztés után sugároznak. Rendkívül előnyös, hogy az alkalmazott nukli­­dokból igen kis mennyiség elegendő a detektálás­hoz. Se, In, Hf és Dy esetében 1 s-os 106n/s.cm2-es besugárzás mellett 2-10 g, Ag, Se, Rh, Co és V esetében pedig 30-100 g a kimutatás­hoz szükséges mennyiség, feltéve, hogy az aktivitás­­mérés is 1 s-ig tart, tehát ha például a céltárgy ennyi ideig áll a detektor előtt (esetleg úgy, hogy a detektor azonos sebességgel mozog a céltárgy mellett) vagy például egy céltárgy, amelyre 1 m-es csík alakjában van felvive a jelölőnuklid, 1 m/s sebességgel halad el az álló detektor előtt. Lehetőség van arra is, hogy egy céltárgyon több különböző jelölőnuklidot alkalmazzunk, és ezeket többcsatornás detektorral külön-külön észleljük. Ily módon például háromféle jelölőnuklid alkalmazása esetén hétféle jelölés megkülönböztetésére van módunk. Álló céltárgy esetében célszerűen úgy járunk el, hogy a gerjesztő sugárforrást és az észlelő detek­tort vezetjük megfelelő távolságban és sebességgel a céltárgy mellett. Eljárásunk lehetővé teszi a megjelölt céltárgyak felkutatását is, például a bányászati és egyéb robbantások fel nem robbant és ezért balesetve­szélyt jelentő gyutacsainak biztonságos behatáro­lását és eltávolítását. A találmányt az alábbiakban néhány példa kapcsán ismertetjük. 1. példa Bányászati vagy egyéb robbantásnál alkalmazott gyutacsok fémköpenyére felhasználás előtt 2-2 g fém In-ot tartalmazó gyűrűt húzunk fel. Robbantás után a teljes robbantási területet, ahol műszaki hiba folytán fel nem robbant gyutacsok lehetnek, 108 n/s hozamú Cf-252 neutronforrással besugá­rozzuk oly módon, hogy a felülettől (kőzettől) 10 cm távolságban mozgatjuk a neutronforrást, és a vizsgált területet például kívülről befelé haladva, csavarvonal mentén vagy meandervonal mentén oda-vissza haladva teljes egészében végigpásztázzuk, majd ugyanezen pályán végigvezetett sugárzás­detektorral (például egyszerű GM-csöves sugárzás­­szintmé’rővel) észleljük a neutronsugárzásos akti­válás hatására az esetleg visszamaradt fel nem robbant gyutacsok köpenyén levő In által leadott sugárzást. A felrobbant gyutacsok annyira szétszó­ródnak, hogy az általuk gerjesztés hatására leadott sugárzás nagyságrendekkel gyengébb a fel nem robbant, egészben maradt és koncentráltan sugárzó gyutacsok (céltárgyak) sugárzásához képest. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents