174840. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-helyettesített imidazol-származékok előállítására

15 174840 16 jük 5 °C hőmérsékletre. A kivált terméket elkülö­nítjük és vízből átkristályosítjuk. Az így kapott N-metil-N’-[2-(5-metil-4-imidazolil-metiltio)-etfl]-tio­­karbamid 150—152 °C-on olvad. 17. példa A találmány szerinti vegyület további átalakítása: 10 13,46 g (0,078 mól) 2-metiltio-4-metoximetil-5- -metil-imidazolt és körülbelül 25 g Raney-nikkelt 400 ml etanolban 3 óra hosszat forralunk vissza­folyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyet ez­után leszűrjük és a szűrőn maradt szilárd anyagot 15 25 ml etanollal mossuk. A szűrletet egyesítjük a mosófolyadékkal és az így kapott oldatba hidro­­gén-szulfid-gázt vezetünk 10 percig. Ezután a reak­cióelegyet leszűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk, maradékként 8,63 g 4-metoximetil-5-metil-imidazolt 20 (az elméleti hozam 88%-a) kapunk. A fenti módon kapott 4-metoximetil-5-metü­­-imidazolt az előző példákban leírt módon hidro­­klorid-sóvá alakítjuk át. 4,9 g (0,03 mól) 4-metoximetil-5-metil-imidazol- 25 -hidrokloridot és 3,4 g (0,03 mól) ciszteamin-hidro­­kloridot az éppen szükséges minimális mennyiségű ecetsavban oldunk és ezt az elegyet 18 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reak­cióelegyet azután jégfürdőben lehűtjük és a kivált 30 terméket leszűrjük. Ily módon 5,8 g 4-(2-amino­­-etü)-tiometil-5-metil-imidazol-dihidrokloridot (az el­méleti hozam 80%-a) kapunk. A fent leírthoz hasonló módon reagáltatjuk az előző példákban leírt módon előállított, R2 helyén 35 alkoxicsoportot és R3 helyén helyettesített tiocso­­portot tartalmazó imidazol-származékokat is Raney­­-nikkellel, majd az így kapott termékeket ecetsav­ban ciszteaminnal reagáltatjuk és így a megfelelő 4-(2-amino-etil)-tiometil-imidazol-származékokat ál- 40 lítjuk elő. a) 17,0 g 4-(2-amino-etü)-tiometil-5-metil-imida­­zolt és 11,2 g N-ciano-N’,S-dimetil-izotiokarbamidot 500 ml acetonitrilben 24 óra hosszat forralunk 45 visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakcióelegyet azután bepároljuk és a maradékot szilikagél-oszlo­­pon kromatografáljuk, eluálószerként acetonitrflt alkalmazunk. A kapott nyers terméket acetonitril és éter elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon 50 N-ciano-N’-metil-N”-[2-(5-metil-4-imidazolil- metü­­tio)-etil]-guanidint kapunk, amely 141-142 °C-on olvad. b) 23,4 g 4-(2-amino-etil)-tiometil-5-metil-imida­­zolt etanolban oldunk és ezt az oldatot lassan 55 hozzáadjuk 20,0 g N-ciano-imidotioszénsav-dimetil­­észter etanolos oldatához, szobahőmérsékleten tör­ténő keverés közben. A kívánt terméket szűréssel elkülönítjük, az így kapott N-ciano-N’-[2-(5-metil-4- -imidazolil-metiltio)- etil]-S-metil-izotiokarbamid 60 148—l50°C-on olvad. A fentiek során kapott szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk és a maradékot hidegvízzel eldörzsöljük, így szilárd terméket kapunk, amelyet szűréssel elkülönítünk, majd izopropand és éter elegyéből kétszer átkris- 65 tályosítunk. Dy módon még további, ugyancsak 148-150 °C-on olvadó terméket kapunk. 10,1 g N-ciano-N’-[2-(5-metil-4-imidazolil-metil­­tio)- etil]-S-metil-izotiokarbamidot 30 ml etanolban oldunk és ehhez az oldathoz hozzáadunk 75 ml etanolos 33%-os metil-amin-oldatot. A reakció­elegyet szobahőmérsékleten 2,5 óra hosszat állni hagyjuk, majd csökkentett nyomásún bepároljuk. A kapott maradékot izopropanol és petroléter ele­gyéből kétszer átkristályosítjuk, ily módon N-ciano­­-N’-metil-N”-[2-(5-metil-4-imidazolíl-metiltio)- etil]­­-guanidint kapunk, amely 141-143 °C-on olvad. 18. példa A 15. példában leírt módon dolgozunk, de azzal az eltéréssel, hogy az ott kiindulási anyagként említett foszfóniumvegyület helyett [(2-metiltio-5- -metil-imidazolil)-4-metü]- trifenfl-foszfónium-bromi­­dot alkalmazunk kiindulási vegyületként. Ily mó­don termékként N-ciano-N’-metil-N”-[2-(2-metiltio­­-5-metÜ-4-imidazolil- metiltio)-etil]-guanidint ka­punk. E vegyületből a 2-metiltio-csoportot oly módon távolítjuk el, hogy e vegyület és egy 50:50 arányú rnkkel-alumínium-ötvözet elegyét hangyasav­ban forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával, majd a reakcióelegyet feldolgozzuk, amint ezt a 16. példában részletesen ismertettük. Dy módon termékként N-ciano-N’-metfl-N”-[2-(5-metil-4-imida­­zolil- metiltio)-etü]-guanidint kapunk. Op.: 141— —143 °C. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a (II) általános képletű helyettesített imidazol-származékok - e képletben R1 rövidszénláncú alkilcsoportot, R2 metoxi-, etoxi-, n-propoxi-, n-butoxi-, izobut­­oxi-, terc-butoxicsoportot, továbbá -SCH2CH2- NHj vagy NON //-SCH2CH2NHC vagy -NH2 csopor­\ NHCHj tot, R3 hidrogénatomot vagy pedig egy -SR4 csoportot és ebben R4 rövidszénláncú alkil-csoportot képvisel — előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely (I) általános képletű vegyületet - ahol Rs rövidszénláncú alkilcsoportot vagy fenilcso­­portot, X halogénatomot képvisel, R1 és R3 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — szerves oldószerben, bázisos körülmények között valamely R2H általános képletű vegyülettel — ahol R3 jelentése a fentivel egyező — reagál tatunk. 8

Next

/
Thumbnails
Contents