174819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás F1 hibrid szója vetőmag köztermesztésre alkalmas előállítására
5 174819 6 amely hajlamos viszonylag kisméretű mag önbeporzással való előállítására. Pontosabban a nyitott bibével rendelkező, nem tipikus növények a különálló populációból való kiválogatás segítségével olyan homogén vonallá alakíthatók, amelynek mind a nyitott bibe, mind a kis magméret jellege megvan. A kis magméretű vonal már meglevő kis magméretű változatokból a szokásos visszakeresztezési eljárással alakítható ki. Nyitott bibével rendelkező növények a kis magméretű törzs F2 populációjából válogathatok ki és szokásos módon homozigóta állapotban tarthatók. Jellemző kis magméretű változatok közé tartoznak a Merit, Norsoy, Seneca, Adams és Plant Introduction (azaz P. I.) típusok, a 68 430, 70 077, 70 091, 70 241, 82 264, 85 505, 87 620, 96 162, 171 652 és 266 800A referenciaszámúak. Természetesen egyéb kis magméretű változatok Is felhasználhatók, ami a szakemberek számára nyilvánvaló. A másik homozigóta szója vonalat, a B vonalat olyan növények alkotják, amelyek hajlamosak önbeporzással viszonylag nagyobb méretű magvakat teremni, mint az, amit az A vonal önbeporzás esetén eredményez. A B vonal növényeinek a szokásos, tipikus szója virágszerkezetük van, azonban az elérendő kereszteződés mértéke tovább növelhető, ha olyan nem tipikus szója növényeket válogatunk ki, amelyek porzója a csónakon túlnyúlik. Előnyös, ha a B vonal növényei az A vonal növényeinek jó beporzói és utántermésüknek, az F, hibridnek magasfokú heterózisa van. A B vonal szója növényeit úgy kell kiválasztani, hogy virágzásuk az A vonal szója növényeinek virágzásával körülbelül egy időre essen. A B vonal létrehozására alkalmas nagy magméretű változatok közé tartozik a Disoy, Sac, Portugal, Etum, Kanrich és a Plant Introduction (azaz P. I.) változat, amelyek referenciaszámai 19 968, 70 243, 80 459, 85 441, 86 134-1, 89 162, 92 661, 196 160, valamint a 290 149. Egyéb nagy magméretű változatok is használhatók, ami a szakemberek számára nyilvánvaló. Általánosan ismert, hogy különböző jellemző magméretváltozatok fordulnak elő valamely szójaváltozat esetén is. A magméretváltozások részben a környezeti behatások következményei és főként a magképzés idején kapott nedvesség mennyiségétől függnek. Ha azonban a körülmények, illetve környezeti behatások állandók, akkor valamely szója vonal viszonylag állandó, tipikus méretű kifejlett magot terem. Nemcsak a B vonal önbeporzásból származó magvai nagyobb méretűek, mint az A vonal önbeporzásból származó magvai, hanem az A vonal növényeinek a B vonal növényeivel való kereszteződéséből származó magvak mérete is nagyobb azoknak a magvaknak méreténél, amelyek önbeporzással jöttek létre. A kereszteződésből létrejött magvak mérete általában a két szülő magmérete közé esik. A két vonal viszonylagos magméreteit úgy választjuk meg, hogy az A vonal növényeinek magvai között megfelelő méretkülönbség legyen azért, hogy lehetővé váljon ezek fizikai szétválasztása attól függően, hogy a mag kereszt- vagy önbeporzás hatására jött-e létre. Például a B vonal növényei önbeporzással olyan átlagos méretű magvakat hoznak, amelyek százmagsúlya legalább 10 grammal meghaladhatja az A vonal önbeporzással termett magvainak méretét. A vetés előtt mindkét vonal magvait előnyös beoltani nitrogént megkötő baktériumokkal (például Rhizobium) a hagyományos vetőmag előkészítési technológiának megfelelően, különösen ott, ahol előzőleg szójatermesztés még nem folyt. A találmányunk szerinti eljárás során a homozigóta A vonal növényeit a homozigóta B vonal növényeitől beporzáshoz alkalmas távolságban neveljük. A két vonalnak elég közel kell lenni egymáshoz annak érdekében, hogy az A vonal kereszteződése a rovarok segítségével megvalósítható legyen. Az eljárás egyik előnyös foganatosítási módja szerint a két vonal növényeinek magvait váltott sávokban vetjük. A váltott sávok a két vonal egy vagy több egymással határos sorából állnak. Előnyös vetési módszer, ha az A vonal magvaival négy sort, a B vonal magvaival pedig két sort vetünk. Ha szükséges, az egyes vonalak között egy-egy sor üresen hagyható, ami könnyebbé teszi a következőkben még részletesen ismertetett szelektív vetőmagtermesztést. Az egyes vonalak magvait hagyományos módon vetjük el (azaz a sortávolság körülbelül 50-100 cm). Az A vonal növényei rovarok segítségével véletlenszerűn kereszteződnek a B vonal növényeivel, és véletlenszerűen beporzódnak az első populációból származó virágporral is. Mivel a rovarok táplálékát a virágpor és a nektár képezi, a rovarok szállítják a keresztbeporzáshoz szükséges virágport. A B vonal növényein - elhanyagolható kisebbséget leszámítva — önbeporzás megy végbe. Jellegzetes beporzó rovarok a méhek, például a mézelő méhek, poszméhek, rózsaméhek, remeteméhek stb. A hatékony keresztbeporzás végrehajtásában szerepet játszhatnak más rovarok, például a borsótripszek is. Az A vonal nyitott virágai a keresztbeporzás lehetőségét ahhoz képest lényegesen megnövelik, ami akkor állna elő, ha az első populáció, illetve A vonal növényeinek virágszerkezete tipikus, zárt lenne. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja esetén az A vonal szója növényeinek olyan jellege is van, hogy a portok fölrepedése legalább addig késleltetett, amíg a virág kinyílik. Az ilyen tulajdonságú szója növényeket - többek között - szemrevételezéssel választhatjuk ki, azaz olyan szója növények kikeresésével, illetve megvizsgálásával, amelyeknél a virág kinyílt állapotában a bibe kiemelkedik. Az olyan növények, amelyeknél a portok fölrepedése késleltetett, nagyító segítségével találhatók meg. A nagyító segítségével megkeressük azokat a növényeket, amelyeknél a portok a fölnyílási vonal mentén nincs fölrepedve. Ez a késleltetett fölrepedési jelleg genetikusán recesszív. Amikor a kívánt jelleggel rendelkező szója növényeket megtaláltuk, ezekből hagyományos növénynemesítési eljárás segítségével, azaz a kiválogatást követő beltenyésztéssel kialakítjuk a kívánt homogén, stabil vonalat vagy változatot. A késleltetett fölrepedési jelleg a vonalban növeli a kereszteződés viszonylagos mennyiségét és csökkenti az önbeporzás előfordulását a bibe szabaddá válása előtt, a virág kinyílásával egyidőben. A találmány szerinti eljárás egy másik előnyös foganatosítási módjánál az A vonal szója növényei részlegesen hímsterilek és a szója növényeknél általában megfigyeltnél kisebb mennyiségű életképes virágporuk van, minek következtében fokozódik az A vonalban előforduló kereszteződés viszonylagos mennyi-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
