174819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás F1 hibrid szója vetőmag köztermesztésre alkalmas előállítására

7 1/481y 8 sége. Az olyan növényeket válogatjuk ki, amelyek viszonylag magas fokú nőfertilitást mutatnak. A ki­használt részleges hímsterilitás lehet mind genetikai, mind citoplazmás eredetű. Az ilyen, részlegesen hím­­steril növények az ismert szója növényváltozatok nagy populációjának átvizsgálásával választhatók ki. A vizsgálatot virágportartalomra és életképességre végez­zük. Mint az előzőkben már említettük, részlegesen steril változatokat szója növényeknél már megfigyel­tek. Ha a sterilitás genetikai eredetű, a részleges hím­sterilitásért felelős gént az első populáció szója növé­nyeibe a szokásos növénynemesítési eljárás segítségé­vel visszük át. Az A vonal növényei részleges hímsteri­litása esetén előnyös, ha a B vonal növényeinek egy visszaállító resztorer faktoruk vagy génjük van, aminek révén valamennyi létrehozott Fi hibrid nö­vény teljesen hímsterilissé válik (azaz a B vonal növé­nyei a termékenység-visszaállítás szempontjából ho­mozigóta dominánsak). Az eljárás különösen előnyös foganatosítási módja szerint az A vonal szója növé­nyei rendelkeznek mind a késleltetett fölpattanási, mind a részleges hímsterilitási jelleggel. A találmány szerinti eljárás további foganatosítási módja szerint az A vonal szója növényeinek még genetikai jelzőjük, markerük is van, amelyet az utód növényben szemrevételezéssel meg lehet állapítani ab­ban az esetben, ha az A vonal növényeinél önbeporzás történt. Ez nem manifesztálódik az utódnövényben, ha kereszteződés történt. A genetikai jelző lehet egy olyan tulajdonság, amit egy recesszív gén határoz meg, ami az utódban kereszteződés esetén nem mani­fesztálódik akkor, ha a B vonal növényei a kérdéses jelleg szempontjából egy domináns gént tartalmaznak. Az első és második populáció növényeinek a kérdéses jelleg vonatkozásában recesszíveknek vagy homozigó­ta dominánsoknak kell lenni. A genetikai jelző kivá­lasztható a recesszív jellegek változatainak bármelyi­kéből, amely az utódban könnyen megfigyelhető ak­kor, ha önbeporzás történt. A genetikai jelző például lehet egy megkülönböztethető szín a bolyhokon (pél­dául szürke bolyhok a homokszínű bolyhok helyett), a virágoknál (például fehér virágok a bíborszínű virá­gok helyett), más színű mag (például sima sárga a tarka sárga helyett) a magháznál (például sárga a fekete helyett), a mag köldökén (például sárga a feke­te helyett) stb. Előnyös genetikai jelzők a bolyhok színe és a virág színe. A genetikai jelző fölhasználása könnyűvé teszi az A vonal első évi után termése, az F, vetőmag tisztaságának megállapítását a méret szerinti szétválasztás után. Például a domináns genetikai jelző jelenlétének megfigyelésével az F! hibrid tisztasága megállapítható a kapott növényekben, és legalább ez­által a szétválasztásból származó, viszonylag nagymé­retű vetőmag egy részét megnövelhetjük. Ettől eltérő­en a recesszív genetikai jelző jelenlétének megfigyelé­se utal az önbeporzás eredményeként létrejött vető­maghányadra. Amennyiben szükséges, a jelző megfi­gyelése mechanikusan végezhető el, például fotoelekt­­romos cella alkalmazásával. Előnyös, ha az A és B vonal szója növényeit kór­okozókkal, rovarkártevőkkel szembeni kielégítő re­zisztencia, szárszilárdság szerint válogatjuk ki. A magvetés és érés után az A vonal magja külön kerül betakarításra azért, hogy alapvetően elválasztha­tó legyen a B vonal termésétől. A B vonal termése 4 szintén szétválasztható és elsősorban ipari célokra használható fel. A betakarítás és a magvak hüvelytől való elkülönítése a szokásos módon történhet. A sze­lektív betakarítás könnyen megvalósítható, ha a két vonal növényeinek sorait egy-egy üres sor választja el egymástól. Az A vonal magja általában két különböző méretű. A kisebb méretű az önbeporzás, a nagyobb méretű pedig a kereszteződés eredményeként jött lét­re. Az eljárás előnyös foganatosítási módja esetén a kereszteződésből származó magvak mérete meghalad­ja az önbeporzás hatására létrejött magvak méretét, 100 magra számítva legalább 5 grammal. Az A vonal növényeiről származó mag mechanikai­lag szétválasztható. A viszonylag nagyobb méretű, keresztezésből származó, F t hibrid növények előállí­tására alkalmas mag elválasztható az önbeporzás ered­ményeként létrejött, viszonylag kisebb méretű mag­tól. A méret szerinti szétválasztás kényelmesen elvé­gezhető a magvak tisztítására és méret szerinti osztá­lyozására ismert nagyszámú berendezés bármelyiké­vel. Az alkalmazott berendezések lehetnek rácsos, perforált, hengeres szeparátorok, gravitációs asztalok stb. Ha az ismertetett genetikai jelző azt mutatja, hogy a szétválasztás eredményeként kapott F i hibrid mag nem eléggé tiszta, akkor további, finomított mé­ret szerinti osztályozás végezhető. Például a tél folya­mán a magból vett minta melegházban felnevelhető, és ezen a jelző előfordulása meghatározható. Az egyik vonal magvainak tipikus méret szerinti osztályozása során a magvakat 5,5 mm átmérőjű, kör alakú lyukakat tartalmazó szitán eresztjük át és eze­ket összegyűjtjük egy 4,5 mm átmérőjű lyukakat tar­talmazó szitán. A B vonal magvait szintén kör alakú, 9,0 mm átmérőjű lyukakat tartalmazó szitán bocsát­juk át és ezeket összegyűjtjük egy 7,6 mm átmérőjű, kör alakú lyukakat tartalmazó szitán, továbbá az F i hibrid magvakat áteresztjük a 9,0 mm átmérőjű, kör alakú lyukakat tartalmazó szitán és összegyűjtjük egy 6.4 mm átmérőjű, kör alakú lyukakat tartalmazó szi­tán. Amelyik anyai vonaltól származó mag átmegy a 6.4 mm átmérőjű lyukakat tartalmazó szitán, az felté­telezhetően önbeporzás eredményeként jött létre. A kereszteződésből származó, viszonylag nagymére­tű mag vagy vetőmagként használható fel a közter­mesztésben terméstöbblet elérésére, vagy gazdaságo­san alkalmazható olyan alapanyagként, amelynek utántermése hibrid vetőmag, azaz F2 vetőmag, amely a köztermesztésben szükségszerű önbeporzás esetén is mutatja a heterózishatást. A heterózishatás az önbe­porzást követően létrejött generációban, az F2 gene­rációban rendszerint felére csökken az F i hibridéhez viszonyítva. Ily módon a mag könnyen fölszaporítha­tó a köztermesztésre alkalmas mennyiségű, nagyobb termőképességű hibrid vetőmag termelhető. A szója F1 hibrid vetőmag nagybani termesztésére az első megfelelő eljárás a találmány szerinti eljárás. Ha az A vonal teljesen hímfertilis és a portok még a virág kinyílása előtt fölreped, az így létrejött vetőmag­nak körülbelül 1—15%-a még ebben az esetben is nagyobb méretű lesz, ami a kereszteződés hatásának tulajdonítható. Ha az A vonal növényei teljesen hím­­fertilisek és mind a késleltetett fölrepedés, mind a szabad bibe jellege megvan, a megtermett magnak körülbelül 10—30%-a kereszteződés következtében nagyobb méretű. Ha az A vonal növényei a fentieken 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents