174819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás F1 hibrid szója vetőmag köztermesztésre alkalmas előállítására

fordul elő. Néhány kutató szerint a virágport egyik szója növényről a másikra rovarok szállítják. Általá­ban úgy vélik, hogy a szabadföldön termesztett szója állományának kevesebb mint egy százaléka kereszte­ződik, azaz a szántóföldön termesztett állományban termett magnak kevesebb, mint egy százalékából kép­ződik F, hibrid mag. Ezt a véleményt képviselik Jaycox Elbert R. „ökológiai kapcsolat a mézelő mé­hek és a szója között” című cikkei, amelyek az Ame­rican Bee Journalban [Vol. 110 (8): 306—307, 1970. augusztus, Vol. 110 (9): 343—345, 1970. szeptember és Vol. 110 (10): 383-385, 1970. október] jelentek meg. A szántóföldön termesztett szója állományokban megfigyelt viszonylag alacsony kereszteződési arány a szója növény jellemző virágszerkezetére vezethető vissza. A szója virág porzója és bibéje (a virág hím és nő ivarrésze) rendszerint ugyanazon a növényen van­nak és a két rész a teljes virágban egymáshoz közel helyezkedik el. Mint ismeretes, az egyes szója virágok kinyílását a növény közepes időtartamú megvilágítása idézi elő, azonban kinyílt állapotban a pollenzsák és a bibe a csónaknak nevezett virágsziromban továbbra is szorosan elzárva maradnak. Amikor a pollenzsák vá­laszfala fölreped és a virágpor kihullik a portokból, ez rendszerint azonnal közvetlen érintkezésbe kerül ugyanannak a virágnak bibéjével, a csónakszirom nem engedi, hogy a virágpor kihulljon a virágból. E megter­mékenyítésből végül is virágtermés, illetve hüvely ter­més képződik feltéve, hogy a virágpor nem inaktiváló­dik. Egyes kutatók a szelektált szója növényekben ta­pasztalható bizonyos fokú hím sterilitásról számolnak be. Ilyen például Caviness C. E., Walters H. J. és Johnson D. L. ,A szója részleges hímsteril változata” című (Crop Science, Vol. 10, 107—108 old., 1970. január—február) cikke, valamint Brim C. A. és Young M. F. ,A szója hímsteril jellegének öröklődése” című (Crop Science, Vol. 11, 564-566 old., 1971. július­augusztus) cikke. Az előzőkben közöltek figyelembevételével a talál­mány feladata köztermesztésre alkalmas Fi hibrid szója vetőmag előállítására olyan eljárás létrehozása, amely révén mind az F!, mind az F2 hibrid vetőmag olcsón, nagy tömegben és gyorsan szaporítható. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létre­hozása révén oldja meg, amelynek során szója vonala­kat állítunk elő, a vonalakat beporzáshoz alkalmas távolságban termesztjük, hagyjuk véletlenszerűen be­­porzódni, illetve kereszteződni, a két vonalat elkülö­nítve takarjuk be és magvait méret szerint szétválogat­juk, és amelynek jellemzője, hogy olyan homozigóta szója A vonalat állítunk elő, amely szabad bibéjű és hajlamos önbeporzással viszonylag kisméretű mag lét­rehozására, majd beporozzuk vele a szomszédos olyan másik homozigóta szója B vonalat, amely viszont ön­beporzással hajlamos viszonylag nagyméretű mag ter­mésére, az A vonal növényei örökletesen képesek mind kereszt-, mind önbeporzásra és kereszteződés esetén magvaiknak mérete általában nagyobb, mint az önbeporzásból származó magvak mérete, az A vonal növényeit rovarok segítségével véletlenszerűen bepo­rozzuk a B vonal virágporával és véletlenszerűen önbe­­porzódást engedünk az A vonal virágporával, mindkét vonal magvait önmagában ismert módon elkülönítve 2 3 takarítjuk be, és az első populáció növényeinek mag­vait méret szerint szétválogatjuk, azaz az átkereszte­­ződés következtében létrejött, viszonylag nagyobb méretű F, hibrid magvakat elválasztjuk az önbepor­zásból származó viszonylag kisebb méretű magvaktól. A találmány szerinti eljárást részleteiben a rajzon vázolt szója virággal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra tipikus szója virág nagyított méretű vázlata, amely a virágot kinyílás után mutatja. Ennél a virágnál a porzó és a termő az ábrán nem látható, mert ezek szorosan be vannak zárva a csónaknak nevezett virág sziromba, amely soha nem nyílik ki. A 2. ábra valamely nem tipikus szója virág nagyított méretű vázlata, amely virág szabad bibéjű. Az ilyen morfológiai sajátsággal rendelkező szója növények al­kalmasak olyan homozigóta szója vonal kialakítására, amely a találmány szerinti eljárásban F i hibrid szülő­ként felhasználható. Az egyik homozigóta szója vonal nem tipikus és a bibéje a virág kinyílásakor szabaddá válik. Az ilyen növények — amikor szabadföldön teremnek — örökle­tesen képesek nagyobbfokú kereszteződésre, mint a tipikus szója növények, ugyanekkor azonban képesek önbeporzásra is. Az egyik vonal szója növényei önbe­porzás esetén hajlamosak a viszonylag kisebb méretű mag képzésére. Az 1. ábrán nagyított méretben vázolt tipikus szója virágnak 1 vitorlaszirmai, 2 evezőszirmai és 4 csónak­szirmai vannak. Láthatók még a 6 csészelevelek és a 8 kocsány, amelyeken a szokásos bolyhok találhatók. A szója virág porzója és termője (hím- és nőivarú részei) az ábrán nem láthatók, mert a 4 csónakszirmok közé még akkor is szorosan be vannak zárva, amikor a virág többi része már kinyílt. A csónakszirom sohasem nyí­lik ki, így a rovarok a termőt sohasem látogathatják meg. A rovarnak a bibéhez való eljutás nehézséget okoz és ez az oka annak, hogy aránylag kisfokú a kereszteződés. A tipikus szója növények, amelyeknél a bibe a csónakon belül a virág kinyílását követően is zárt helyen marad, nem alkalmasak az egyik, az A vonal kialakítására. A 2. ábrán egy nem tipikus szója virág nagyított méretű vázlata látható. Ezen láthatók a szokásos 11 vitorlaszirmok, 12 evezőszirmok, 14 csónakszirmok, 16 csészelevelek és a 18 kocsány. A 20 bibe és 22 porzók túlnyúlnak a 14 csónakszirmokon, amelyek legalább is részlegesen kinyíltak, lehetővé téve a bibe kiemelkedését. A bibe kiemelkedése többek között a szokásosnál nagyobb magházhoz vezethet. A kiemel­kedő bibéhez a rovarok könnyen és közvetlenül hoz­záférnek, így a kereszteződés nagyobb mértékű lehet. Az A vonalban használható szója növények úgy hozhatók létre, hogy a kívánt jelleg megléte szem­pontjából nagy szója növény populációt vizsgálunk át. A kívánt nyitott bibével rendelkező szója növényeket a Merít változat populációból sikeresen ki lehet válo­gatni. A nyitott bibéjű szója növények az év bármely szakában kereshetők, amikor a szója virágok ki van­nak nyílva. A megfelelő bibeszerkezetű szója növé­nyek kiválasztását nagyító segítségével lehet végezni, amellyel a virágok kinyílásuk után megvizsgálhatok. A kívánt, nyitott bibével rendelkező szója növénye­ket meg kell vizsgálni e jelleg ismételhe tősége szem­pontjából, majd hagyományos növénynemesítési eljá­rással homogén stabil vonalat, törzset kell kiválogatni, 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents