174751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier ciklusos aminocsoporttal helyettesített szulfamoil-benzoesavak előállítására

13 174751 14 A karboxilcsoport észterezése céljából a karbon­savat például savkloriddá alakítjuk át és ebből a megfelelő alkohollal való reagáltatás útján kapjuk a kívánt (IX) általános képletű észtert. Az észterezési reakcióhoz alkoholként különösen 1-4 szénatomos alkanolok, mint metanol, etanol, propanol, butanol, izopropanol vagy izobutanol, továbbá aralkilalkoholok, mint benzilalkoholok vagy benzhidrol alkalmazhatók. Az alkoholt előnyösen 5-20-szoros moláris mennyiségben alkalmazzuk, adott esetben az alko­hol egyben oldószerül is szolgálhat az észterezési reakció során. A terc-butilészterek, valamint a benzhidril-észte­­rek ugyancsak az irodalomból ismert eljárásokkal állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás e változatának következő lépésében azután a (IX) általános kép­letű észtert valamely, a fenti meghatározásnak megfelelő XH vegyülettel való reagáltatás útján alakítjuk át a (X) általános képletű vegyületté. Meglepő módon azt találtuk, hogy az R3 helyén alkilcsoportot tartalmazó (IX) általános képletű vegyületek vízmentes körülmények között igen jó termelési hányadokkal reagáltathatók a XH álta­lános képletű vegyületekkel. A fenti reakcióhoz XH általános képletű vegyü­­letként például a következők alkalmazhatók: fenol, 4-metil-fenol, 3-metil-fenol, 2-metil-fenol, 4-klór­­-fenol, 3-trifluormetil-fenol, 3,5-dimetil-fenol, 2,4-dimetil-fenol, 4-metoxi-fenol, 3-metoxi-fenol, 4-propil-fenol, tiofenol, valamint az említett fenol­­származékokkal analóg módon helyettesített tio­­fenolok, N-metil-anilin, benzolszulfinsav, pirrolidín, N-metü-piperazin, 5-merkapto-2-merkapto-l ,3,4-tia­­diazol és l-metil-5-merkapto-l,2,3,4-tetrazol. Az XH általános képletű vegyületekben esetleg jelen­levő további reakcióképes csoportokat, például további hidroxilcsoportot, amino- vagy merkapto­­csoportokat a szokásos módon, védőcsoportok felvitele, például acilezés útján védjük meg a reakcióbalépéstől. Az alkalmazható XH általános képletű vegyü­letek sorában különösen jelentősek a HOR4 vagy HSR4 általános képletnek — ahol R4 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - megfelelő vegyületek. Ezek sorában különösen kiemelendők a tiofenol- és fenol-származékok, ame­lyek az előzőkben említett módon helyettesítve is lehetnek. A reakció lefolytatható oldószer alkalmazása nélkül is, előnyösen azonban valamely oldószer jelenlétében dolgozunk. Oldószerként különösen szerves oldószerek, mint éterek vagy terc-karbox­­amidok, különösen dietilénglikol-dimetiléter, dime­­til-formamid vagy hexametil-foszforsav-triamid al­kalmazhatók. Az XH általános képletű vegyületeket szabad állapotban bázis jelenlétében alkalmazzuk, alkal­mazhatjuk azonban az XH általános képletű vegyü­leteket alkálifém- vagy alkáliföldfémsóik alakjában is. Bázisként elsősorban alkálifém-alkoholátok vagy alkálifém-amidok alkalmazhatók. A tiofenol- illetőleg fenol-származékokat ugyan­csak sók alakjában alkalmazzuk, erre a célra különösen az alkálifémsók, elsősorban a nátrium­vagy káliumsó alkalmasak. A reakciót ilyen esetekben is oldószer nélkül vagy oldószer alkalmazásával folytathatjuk le. Ha oldószer nélkül dolgozunk, akkor a reakcióban résztvevő komponensek elegyét 100-200 °C, elő­nyösen 140—180 °C hőmérsékletre melegítjük. A kapott reakciótermék elkülönítése a szokásos mó­dokon történik, így például az olvadék alakjában kapott reakcióterméket valamely oldószerben old­juk, majd víz vagy a kívánt terméket nem oldó szerves oldószer hozzáadása útján kicsapjuk a kívánt terméket. Különösen előnyös, ha a reakciót fenolátokkal illetőleg tiofenolátokkal, oldószerben, 100-200 °C, előnyösen 120—160°C hőmérsékleten folytat­juk le. Oldószerként ilyen esetekben szerves oldószerek, különösen tercier karboxamidok, poliéterek vagy magas forráspontú oldószerek, mint hexametil-fosz­forsav-triamid vagy tetrametilén-szulfon jönnek te­kintetbe. Különösen előnyösen reagáltathatók a (IX) általános képlető észterek tercier karboxami­dok, például dimetil-formamid vagy dimetil-acet­­amid reakcióközegként való alkalmazásával. A reak­ció a hőmérséklettől függően 1 —6 óra alatt feje­ződik be. A kapott (X) általános képletű reakciótermék elkülönítése a szokásos módon történik, például úgy, hogy először kiszűrjük a kivált szervetlen sókat, majd a kívánt reakcióterméket nem oldó oldószernek a hozzáadása útján kicsapjuk a reak­cióterméket, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a reakcióelegyet vízbe vagy jégre öntjük és az eközben kivált reakcióterméket szűréssel elkülönít­jük. Az oly (X) általános képletű vegyületeket, amelyek a 4-helyzetben -SOR4 csoportot tartal­maznak, a megfelelő, a 4-helyzetben -SR4 csopor­tot tartalmazó (X) általános képletű vegyületekből állíthatók elő, az irodalomból ismert oxidációs módszerekkel lefolytatható oxidáció útján. így például az S-oxidokat dimetilformamidban, ala­csony hőmérsékleten, perecetsawal történő oxidá­ció útján állítjuk elő. A (X) általános képletű benzoesav-származékok nitrocsoportját a szokásos módszerekkel, például katalitikus hidrogénezéssel redukáljuk. Katalizátor­ként erre a célra különösen Raney-nikkel vagy a szokásos nemesfém-katalizátorok, például aktív­szénre felvitt palládium vagy pedig platina-oxid alkalmazhatók (vö.: „Organicum”, 271-277, 507-510. old.). A redukcióhoz oldószerként előnyösen szerves oldószereket alkalmazunk, például metanol vagy etanol, etilacetát, dioxán vagy más poláris oldó­szerek, különösen amidok, mint dimetil-formamid, dimetil-acetamid vagy hexametil-foszforsav-triamid jönnek tekintetbe. A hidrogénezést szobahőmérsékleten, közönséges nyomáson folytathatjuk le, dolgozhatunk azonban felemelt hőmérsékleten és megnövelt nyomáson is, például 50°C-on és autoklávban, lOOatm nyo­máson. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Thumbnails
Contents