174640. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,5-dihidro-2-alkoxikarbonilamono-4-fenil-imidazolok és helyettesített fenil-származékaik előállítására
19 174640 20 szűrjük és ugyanilyen módon további három alkalommal mossuk, majd egy éjszakán át 55 °:C-os hőmérsékleten szárítjuk. 3,3 g 172-175°C-on olvadó nyers terméket kapunk. A nyers terméket ezután acetonitrilből végzett átkristályosítással tisztítjuk, és így 2,5 g 4,5 -dihidro-4-(3-metoxi-fenil)-2-metoxikarbonilamino-imidazolt állítunk elő, melynek olvadáspontja 176- 177°C. Hasonlóan ugyanezt az eljárást követve, de a (3-amino-0-(3-metoxifenil—etilamin helyeit a megfelelő helyettesített fenil- vagy nem helyettesített fenil-0- amino-etilamin kiindulási anyagokat használva, a következő vegyületeket állítjuk elő: 4.5- dihidro4-(2-etoxifenil)-2 -metoxikarbonilaminoimidazol, o.p. 209-211°C; 4.5- dihidro-4 - (4-hidroxifenil) -2-metoxikarbonilamino-imidazol, o.p. 198-199°C. A 4,5- dihidro-2- metoxikarbonilamino- 4-Ç5- metoxifenil)- imidazol (olvadáspont 110—112 C nitrát sóját úgy állítjuk elő, hogy 4,5- dihidro-2- metoxikarbonilamino- 4- (3-metoxifenil)- imidazolt feloldunk néhány milliliter etanolban és 70%-os vizes salétromsav ekvimoláris mennyiségében. A nitrát-sót ezután úgy kristályosítjuk ki, hogy dietilétert adunk az oldathoz mindaddig, míg enyhén zavarossá nem válik. Hasonlóan, ugyanezzel az eljárással, előállíthatjuk valamennyi fenti vegyület nitrát-sóját. 3. Példa Ebben a példában a találmány szerinti halogénatommal; helyettesített fenil- és trifluormetil-csoporttal helyettesített fenil-vegyületek előállítását ismertetjük. 5,0 g /3-amino- /3-(3-fluorfenil)-etilamin dihidroklorid-sót feloldunk 40 ml vízben, majd az oldatot az oldhatatlan részecskék eltávolítása céljából szűrjük és ezután izopropanol hozzáadásával 150 ml térfogatra hígítjuk. Ezt követően 4,5 g 1-mono- és l,3-bisz(metoxikarbonil)-S-metil-izotiokarbamid elegynek 75 ml kloroformmal készült oldatát adjuk a kapott elegyhez, és a reakcióelegyet 12 napon át szobahőmérsékleten keverjük, majd csaknem szárazra pároljuk. A kapott szilárd anyagot vízzel keverjük és a szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük, feloldjuk 70 ml 2 %-os vizes sósav-oldatban, majd dietiléterrel és benzollal mossuk és szűrjük. A szűrletet ezután telített vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal kezeljük, a kapott csapadékot összegyűjtjük, kétszer vízzel átmossuk, majd vákuumban szárítjuk, amikor 3,4 g szilárd terméket kapunk, melynek olvadáspontja 202-204°C. A nyers terméket ezután acetonitrilből átkristályosítjuk és így 2,3 g 4,5-dihidro-4-(3-fluorfenil)-2-metoxi-karbonilamino-imidazolt állítunk elő, melynek olvadáspontja 206-207 °C. Hasonlóan, ugyanezzel az eljárással, de a megfelelő (^helyettesített fenil)-(S-amino-etilamint használva kiindulási anyagként (S-amino-ß- (3-fluorfenil)-etilamin helyett, a következő vegyületeket kapjuk: 4.5- dihidro-2 (2-fluorfenil)-2- metoxikarbonilamínoimidazol, o.p. 203-204°C, hidroklorid só o.p. 144- 146 °C; 4-(2-klórfenil)- 4,5-dihidro-2- metoxikarbonilaminoimidazol, o. p. 203-204°C, hidroklorid só o.p. 160 -162°C; 4-(4-klórfenil) -4,5-dihidro-2 -metoxikarbonilamino imidazol, o.p. 220-222°C; 4.5- dihidro-2-metoxikarbonilamino-4- (4-trifluormetilfenil)- imidazol, o.p. 229-230°C. A 142-143°C-on olvadó 4,5-dihidro-4- (3-fluorfenil)-2- metoxikarbonilamino-imidazol hidrobromid sóját úgy állítjuk elő, hogy 4,5-dihidro-4-(3-fluórfenil) t-2-metoxikarbonil-amino -imidazolt tömény brómhidrogénsawal kezelünk acetonban. Toluol adagolása után nyomás alatt minden oldószert eltávolítva gumiszerű maradékot kapunk, melyet ezután hat órán át dietiléterrel visszafolyató hűtővel felszerelt edényben forralunk, amikor megszilárdult hidrobromid-sót kapunk. 4. Példa Ebben a példában a találmány szerinti metiléndioxi-csoporttal helyettesített fenil-vegyületek előállítását ismertetjük. 9,6 g (?-amino-j3- ( 3,4-metiléndioxifenil)-etilamin dihidroldorid-sót feloldunk 40 ml vízben. Az oldatot keverjük és egymást követően 150 ml izopropanolt, 4,1 g nátriummetoxidot és végül 8 g 1-mono- és 1.3- bisz (metoxikarbonil)-S-metil-izotiaokarbamid elegy 100 ml kloroformmal készült oldatát adjuk hozzá. Az elegy et ezután szobahőmérsékleten 12 napon át keverjük, vákuumban koncentráljuk, így gumiszerű maradékot kapunk, melyet ezután tökéletlenül feloldunk 100 ml megközelítőleg 1 n vizes sósav-oldatban. A kapott elegyet először szűrjük, majd dietiléterrel mossuk, faszénnel melegítjük, és újból szűrjük. A nyers terméket ezután vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldat hozzáadásával csapatjuk ki a szűrletből. A csapadékot szűréssel összegyűjtjük, desztillált vízzel mossuk, ismét összegyűjtjük és vákuumban szárítjuk, amikor 2,37 g 212-215°C-on olvadó 4.5- dihidro-2- metoxikarbonüamino-4- (3,4-metiléndioxifenil)- imidazolt kapunk. A termék egy kis mintáját átkristályosítjuk izopropanolból és azt kapjuk, hogy a tisztított termék olvadáspontja 214-216°C. 5. Példa Ebben a példában a találmány szerinti dialkilcsoporttal helyettesített fenil-vegyületek előállítását mutatjuk be. 4 g (3-amino-(5 (2,3-dimetilfenil)-etilamin dihidroklorid-só 10 ml vízzel készült elegyéhez hozzáadunk 50 ml izopropanolt és 1,8 g nátriummetoxidot. Az elegyet 15 percen át keverjük, majd 1-mono- és 1.3- bisz(metoxikarbonil) -S-metilizotiokarbamid elegyének 3,4 g-ját 50 ml kloroformban tartalmazó oldatot adunk hozzá, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten körülbelül két héten át keverjük. Az elegyet ezután közel szárazra pároljuk és vízzel elkeverjük, összegyűjtjük és 50 ml 1 n vizes sósav-oldattal egy órán át keverjük. Az elegyet ezután dietiléterrel mossuk, majd vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal kezeljük és szűrjük. Az összegyűjtött szilárd anyagot ezután desztillált vízzel keverjük, újra szűrjük és ugyanilyen módon újabb három alkalommal mossuk, majd szobahőmérsékleten egy éjszakán át szárítjuk. Az így kapott nyers terméket ezután izopropanolból végzett átkristályosítással tisztítjuk és így 4,5-dihidro-4- (2,3-dimetilfenil)-2- metoxikarbonilaminoimidazolt kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 W
