174605. lajstromszámú szabadalom • Analitikai eljárás a szivperctérfogat hígításos módszerrel történő meghatározására és berendezés az eljárás foganatosítására
5 174605 6 alatti terület, valamint a függvény egy másik, az előbbitől különböző Cj ordinátáig mért görbe alatti területnek következőképpen súlyozott összegével: c c T = -------------T(C0)----------?----T(C, ). (2) Cj — Co Ci — Co Az összefüggésben: T = a C(t) koncentráció függvény alatti teljes terület, Ci = C(t=t 1 ) azaz a függvény t=ti időpontban felvett koncentráció értéke Co = C(t=t0) azaz a függvény t=tG időpontban felvett koncentráció értéke to TCo = / C(t)dt 0 ti TCl =/ C(t)dt O Vezessük be a k = ^* koncentráció-arányt ekkor a '“'O (2) összefüggés az alábbi alakú lesz: 1 k T = -----------T(C, )----------------T(C0) (3) 1-k 1-k A (3) összefüggésből világosan látható, hogy a keresett görbe alatti terület meghatározásához elegendő a görbe bármely két kiválasztott időpontjáig tartó területet, valamint a két időponthoz tartozó koncentráció értékek arányát ismerni. Egy olyan függvénynél, amelynek kiinduló szakasza tetszőleges, de lefutó szakasza exponenciális jellegű, a (3) összefüggés pontosan adja meg a lefutó szakasz alatti, végtelenbe nyúló terület mérőszámát, ha a C0 és Q koncentráció-értékeket a függvénynek ezen lefutó ágán vesszük fel. A 3. ábrán éppen ilyen tetszőleges kezdeti lefutású, de exponenciálisan lecsengő függvényt tüntettünk fel. A találmány szerinti eljárást az alábbiak szerint hajtjuk végre. Az indikátorvegyszer kimosási görbéjének első maximuma és a recirkulációs szakasz közé eső szakaszon kiválasztunk két különböző koncentráció értéket. Az eljárás szempontjából nagyon előnyös, ha ezen koncentráció-értékeket úgy választjuk ki, hogy azok között állandó arány álljon fenn, legyen például k = 0,9. Feltételezzük, hogy e két koncentráció rajta van a lefutó szakaszhoz simuló exponenciális görbén. A (3) összefüggésbe behelyettesítjük k számértékét, és kapjuk: T = 10 T(Cj) — 9T(C0 (4) Az így kapott mérőszám azonban még nem pontosan a keresett területé, mivel a pulzushullámok jelenléte a kapott eredményt befolyásolhatja, továbbá a kimosási görbe lefutó szakasza sem tisztán exponenciális jellegű. Annak érdekében, hogy a fenti zavaró hatásokat kiküszöböljük, és a keresett elsődleges kimosási görbe alatti területet kapjuk meg, több különböző koncentráció-párt választunk ki, ezekre rendre meghatározzuk a (4) összefüggés szerint az extrapolált Ti mérőszámot. Ha elegendően sok koncentráció-párral végezzük el a közelítő területmeghatározást akkor a keresett elsődleges kimosási görbe alatti területet a kapott közelítő mérőszámok átlaga minimális hibával adja meg. Képletben kifejezve: 1 n T - ----2 Ti (5) n i = 1 ahol n = a felvett koncentráció párok száma. A koncentráció-párok felvételét nagyon megkönnyíti k értékének helyes megválasztása, például ha a kimosási görbe első maximumánál a koncentrációt egységnyire választjuk, akkor a keresett pontpárokhoz a következő koncentráció-értékek tartozhatnak. 0,9, 0,81, 0,81, 0,73,0,73, 0,66,0,66, 0,6,0,6, 054, 054, 0,48...........stb. A koncentráció-párok felvétele után eljutunk a recirkulációs görbe minimális koncentráció értékéhez, amelynek elérése után a görbe emelkedni fog. A koncentráció-párok kiválasztásának folyamatát ekkor befejezzük. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy általa a bonyolult exponenciális regressziót megkerülhetjük, de azzal egyenlő pontosságú eredményt kapunk az elsődleges kimosási görbe alatti területre, olyan kimosási görbe esetén, amely recirkulációs szakasszal rendelkezik és amelyre pulzushullámok szuperponálódnak. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés tömbvázlatát a 4. ábrán tüntettük fel. Az önmagában ismert indikátorvegyszer koncentrációt mérő 9 műszer kimenete 10 minimumdetektor, 11 csúcsdetektor, 12 első mintavevő és tároló, valamint 14 integrátor bemenetéhez csatlakozik. A 12 első mintavevő és tároló kimenete 8 analóg beállító egységen át 13 komparátor első bemenetér' csatlakozik, a 13 komparátor második bemenete szintén a 9 műszer kimenetével van összekötve. A 14 integrátor kimenete 15 második mintavevő és tároló egység bemenetével, valamint 17 analóg beállító egység bemenetével van összekötve. A 15 második mintavevő és tároló egység kimenete 16 analóg beállító egységhez csatlakozik. A 16 és 17 analóg beállítóegységek 22 és 23 vezérelt kapcsolókon keresztül 18 integráló fokozat bemenetéhez csatlakoznak. A 18 integrátor fokozat kimenete 20 osztóáramkör első bemenetével van összekötve, a 20 osztóáramkör második beösszekötve pedig 19 integráló fokozat kimenetével van összekötve. A 19 integráló fokozat bemenete 24 vezérelt kapcsolón át 21 szintbeállító szervvel van összekötve. A 22, 23 és 24 vezérelt kapcsolókat, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
